Építők Lapja, 1971 (66. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-04 / 1. szám
világ proletárjai EGYESÜLJETEK! AZ ÉPÍTŐ-, fa- és ÉPÍTŐANYAGIPARI DOLGOZOK SZAKSZERVEZETENEK LAPJA Lxvi. Évfolyam, 1. szám ara: 10 filler 1970 JANUAR 4. Napirenden az építőanyagipar gyorsabb ütemű fejlesztése Bondor József miniszter és Gyöngyösi István főtitkár az együttműködés további feladatairól December 21-én a Fémmünkhe kultúrtermében gyűltek össze az ÉVM építőanyag- és szerkezetgyártó iparának párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői, hogy meghallgassák Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter előadását és megtárgyalják az 1971. évi terv feladatait A tanácskozáson szakszervezetünk elnöksége képviseletében részt vett Gyöngyösi István főtitkár és Szalontai Lajos titkár. Padányi Mihály csoportfőnök megnyitó szavai után Bondor József emelkedett szólásra és a megjelentek üdvözlése után az 1970. évi gazdálkodási feladatok teljesítésének értékelésével kezdte előadását A kivitelező vállalatok várhatóan a népgazdasági célkitűzésnél magasabb, mintegy 8 százalékos volumennövekedést valósítanak meg 1970-ben, de némileg elmaradnak az általuk tervezett 24,1 milliárd forint értékű építés-szerelési előirányzattól. A népgazdasági előirányzat túlteljesítése ellenére nem csökkent az építőipari piac feszültsége: a viszszautasított építési igények meghaladják az éves termelés 20 százalékát. Az építőipar súlyponti feladatai közül 1970- ben az egyedi nagyberuházásokon az együttműködési megállapodások szerinti építési munkát teljesítik a kivitelező vállalataik. Jelentős eredményeket hoztak a lakásépítés növelésére irányuló erőfeszítések, bár néhány területen nem számolhatunk a célkitűzések maradéktalan megvalósításával. 1970- ben várhatóan 28 ezer lakást adnak át az ÉVM-vállalatok, s ez 4200 lakással több az előző évinél. Ezen felül teljesítették Szabolcs-Szatmár megyében az árvíz okozta károk helyreállítását is. Az EVM építőiparában 1970- ben nőtt a munkáslétszám, de nem olyan mértékben, mint amennyit az előirányzat megkövetelt volna. Az előirányzott termelékenységi szint — a munkaszervezés, a munkafegyelem hiányosságai, az építőipart jelentősen érintő hatása, valamint az anyag- és szállítóeszköz hiánya következtében — nem lesz elérhető, bár a múlt évihez viszonyítva lényeges a javulás. A termelékenység mintegy 4 százalékkal nő, a többlettermelésnek mintegy 50 százaléka ebből valósul meg. Az átlagkeresetek az előirányzott 3 százalékkal szemben 6 százalékkal emelkednek. A jövedelmezőségi színvonal azonban elmarad az előirányzattól. Az 1970. évi terv a műszaki tervezési tevékenység 8 szá ,zalékos növekedésével számolt. A tervező szervezetek az előirányzott növekedési ütemnél várhatóan magasabb, mintegy 14,5 százalékos fejlődést érnek el. A tervező vállalatok szellemi exportja tevékenységük mintegy 10 százalékát adja A tervezési tevékenység dinamikus fejlődéséhez nagymértékben hozzájárult az EVM tervezőknél az év folyamán végrehajtott 7,9 százalékos létszámbővítés. A kifizetett munkabérek összege a termelésnél kisebb mértékben növekedik. A termelékenység várható 6,1 százalékos emelkedése mellett az átlagbérek 3,5 százalékkal nőnek. A nyereség is mintegy 10—12 százalékkal lesz magasabb, mint a múlt évben. A tervezési igényeket a vállalatok ma még ki tudják elégíteni, a közeljövőben azonban az igények lényeges növekedésével kell számolni. Hétszázalékos fejlődés az anyagiparban Az építőanyagipar célkitűzéseit — több termelést gátló tényező és gazdálkodási hiányosság miatt — nem sikerült maradéktalanul megvalósítani. A 7 százalékos fejlődés jelentősen elmarad az előirányzattól. Ezen belül csak az üvegipar és a finomkerámia-ipar 14—18 százalékos felfutása kielégítő. A tégla- és cserépipar teljesítése a tavalyi szint körül várható, a Cement- és Mészművek mintegy 3 százalékkal, a BVM 6 százalékkal, a kő-, kavicsipari vállalatok 4,5 százalékkal, a KOSZIG Vállalat 8 százalékkal emeli termelési volumenét. A szerkezetgyártó-ipari vállalatok 12 százalékkal termelnek többet, mint 1969-ben. Tíz százalékon felüli a termelési volumen növekedése az épületasztalosiparban, a Fémmunkás Vállalatnál és ilyen nagyságrendben bővül az épületgépészeti berendezések gyártása is. A vállalatok termelési előirányzataikat túlteljesítik, csak a Fémmunkás marad el az előirányzatától. A legfontosabb építőanyagok többségénél az 1968. évi mennyiséget sem sikerült megtermelni, ami az igények kielégítésében egész évben problémákat okozott. Az építőanyagok iránti kereslet meghaladta a tervezettet és különösen az első félévben komoly ellátási nehézségek jelentkeztek. Elsősorban téglából, cserépből, cementből, kavicsból, betonipari termékekből, illetve szerkezetekből maradt kielégítetlen jelentős volumenű rendelés. A harmadik negyedévben nagymennyiségű építőanyagot igényelt az árvízkárok helyreállítása. Ez irányú szállításaiknak — gyors segítséget nyújtva — kivétel nélkül eleget tettek az iparvállalatok. 1970-ben az építési anyagok és szerkezetek iránti kereslet mintegy 20—22 százaléka maradt kielégítetlen. A felhasználók sok esetben még az elfogadott megrendelések kielégítésére sem számíthattak. A tervtől elmaradó termelés, valamint a pótlólagos igények az anyagimportnak 30 százalékról 48—50 százalékra való növelését tették szükségessé. A dollár relációjú behozatal 30—35 százalékkal haladta meg az előirányzatot... A népgazdaság fizetési mérlegének ilyen arányú megterhelése azonban folyamatosan nem tartható fenn, szükségességét az ez évi rendkívüli helyzet, a gyors segítség indokolta. Létszámhiány - túlóráztatás Az építőanyag-ipar egyes területein komoly gondokat okozott a munkaerőhiány. Az előirányzott létszámnövelést (3 százalék) a vállalatok nem tudták realizálni. A szerkezetgyártó iparban elégtelennek bizonyult a 4 százalékos (mintegy 600 fős) létszámemelkedés. Az építőanyag-ipar tervezhető kapacitásának kihasználásához több mint 3000 fő hiányzott. A létszámhiány különösen a tégla- és cserépipar, a betonelemgyártás és az azbesztcementipar területén okoz nehézségeket. Az árvíz sújtotta területek soron kívüli ellátását a vállalatok jelentős része csak rendszeres túlóráztatással, munkaszüneti napokra tervezett műszakokkal tudta teljesíteni. Mintegy 70 millió darab téglát és 100 millió forint értékű beton- és vasbetonterméket pótolt a dolgozók többletmunka-vállalása. — A rendkívüli erőfeszítésekért — mondotta Bondor József — feltétlenül elismerést és dicséretet érdemelnek az anyagipar dolgozói A vállalatok vezetőinek azonban mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy a létszámfeltöltési lehetőségek igen korlátozottak, a dolgozók ideihez hasonló túlóráztatása pedig nem tartható fenn. Az anyagiparban a létszámhiány mellett az üzembehelyezett új létesítmények alacsony hatékonysága okozza a legna(Folytatás a 4. oldalon) Rajzasztalon a közeljövő Budap cst:e Az óesztendő utolsó szakmai sajtótájékoztatóján a Városházán vettünk részt, ahol a Budapesti Városépítési Tervező vállalat igazgatója, Győri László tájékoztatta az újságírókat a vállalat felkészüléséről a negyedik ötéves tervre. A tájékoztató egybeesett a vállalat 20 éves fennállásával és alkalmat adott a végzett munka számbavételére, amelyet fotókban és modellekben rendezett kamarakiállítás is szemléltetett. A hangsúly azonban a jövőbepillantáson volt A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága megbízásából a vállalat elkészítette Budapest és a főváros vonzáskörzetébe tartozó negyvennégy község fejlesztési szempontjait is magában foglaló budapesti általános rendezési tervet illetve annak felülvizsgálatát, mely ez év elején kerül jóváhagyásra a kormány elé. Maga a terv még decemberben kiállításra került — és még most is megtekinthető — a fővárosi tanács VII., Tanács körúti állandó kiállítási termében, ahol a lakosság városépítési szakemberek kalauzolásával ismerkedhet a tervvel. Ennek egyik alapvető feladata volt kereken százezer — az elkövetkező ötéves tervperiódusban felépülő — új fővárosi lakás és a hozzá tartozó kommunális létesítmények elhelye-yzésére alkalmas területek kijelölése és rendezési tervének felkészítése. A rendezési terv számos a további ötéves tervek során felépítésre kerülő lakások helyigényével is. A negyedik ötéves terv során a főváros területén épülő összes lakások mintegy egyharmadának kiviteli tervei is a BUVÁTI-nál készülnek. A többi tervet zömmel a Típustervező Intézet és a Lakóterv készíti. A tájékoztatás szerint csak a legfontosabbakat említve, a BUVÁTI készíti a negyedik ötéves tervben felépülő zuglói lakótelep és annak alközpontjai tervét mintegy 1200 lakásra, Budapest délnyugati kapujánál az Őrmező lakótelep és a XIV. ker., Sashalom központja terveit 2600, illetve 1300 lakásra. Pesterzsébet központjában 6000 lakás épül és ezzel megszűnik a városrész perifériális jellege. A Pozsonyi út és Árpád-híd közt elterülő újlipótvárosi területen mintegy 4000 lakás építését irányozzák elő. Kőbánya központjában és az újhegyi lakótelepen 8—10 ezer lakás építését irányozták elő. Kiépül Rákoskeresztúr városközpontja, tovább épül Csepel és új lakótelep létesül Budafokon, a Leányka utcában, Budán a Törökvész út és Csatárka utca körzetében. A készülő tervek között jelentős a Józsefváros rekonstrukciójára vonatkozó munka. A lakások építésénél háromféle technológiát alkalmaznak a kivitelezők: a házgyárit, a vegyes öntöttet és az alagútzsalus módszereket. Az alagútzsalus építéstechnológiával épülő lakóházak műszaki fejlesztési kérdéseinek kidolgozásával az ÉVM a BUVÁTI-t bízta meg. Jelenleg 27 alagútzsalus készlet működik. A vállalat egyéb jelentős munkái közül kiemelkedik a belvárosi üzletközpont terve, ahol mintegy 16 ezer négyzetméter üzlettér kerül beépítésre oly módon, hogy a már lebonyolított versenytárgyalások során kijelölt bérlők igényének megfelelően tervezik az egyes üzletek, műhelyek, vendéglátó és egyéb üzemek belső térkialakítását. A passzázsokkal, sétáló utcákkal tarkított korszerű városnegyed úgy illeszkedik majd a tradicionális belvárosiba, hogy nemcsak új színfoltot hoz, hanem egyben karakterisztikus jellegével olyan meghatározója lesz fővárosunknak, amely egyben megkülönbözteti és ismeretessé teszi Budapestünket Európa többi nagyvárosai közül. Az üzletközpont építése 1972 második felében fokozott ütemben kezdődik. Ugyancsak a BUVÁTI tervezi a Szabadság tér—Alpári Gyula utca—Arany János és Guszev utcák által határolt tömbben, hat nagyvállalat részére épülő külkereskedé ni irodaházat, az új távbe^-7 főközpontot, a Császár-fő mellett épülő 300 ágyas 0^71 reuma kórház-szanatóriumot és az újpesti tisztasági fürdőt, melynek építését még ez év első felében megkezdik. A BUVÁTI építészei már eddig is sokat tettek fővárosunk új arculatának kialakítására, a közeljövő feladatai további lehetőségeket nyújtanak képességeik bizonyítására. Gy. 3. A Váci utcai földszintes házak helyén Ilyen lesz a modern belvárosi üzletközpont Vadász György tervezte a XIV., Füredi téri üzletközpontot deredményekben gazdag, békés, boldog, új esztendőt kíván az építő-. Ma, építőanyagos Szerelőipar minden dolgozójánál, és kedves csatájának a szakszervezet elnöksége Négy és fél millió négyzetméter tetőfedő pala A terv szerint 1970-ben a nyergesújfalui eternitgyárban négymillió-hatszázezer négyzetméter tetőfedő palát, egymillió-nyolcszázezer négyzetméter hullámlemezt, négyszázezer négyzetméter burkolólemezt, kilencszáz kilométer nyomócsövet, nyolcszázötven kilométer lefolyócsövet és 285 tonna idomot gyártanak, illetve részben már gyártottak. A párt X. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett verseny eredményeként, a burkolólemez-tervet november 30- án teljesítették, a 285 tonna idomot december 10-re gyártják le, a másik négy gyártmány tervteljesítése sem okoz gondot, nem igényel különösebb hajrát. Sőt, idomból 35 tonna túlteljesítés várható. Azt, hogy az ez évi nagy munkaerőhiány mellett is sikerül az évi tervet teljesíteni, nagymértékben köszönhetik a brigádmozgalomnak. A szocialista brigádok túlteljesítették felajánlásaikat. Ezen kívül a munkaerőhiány pótlására a gyárban vegyes brigád alakult fizikai, ügyviteli és műszaki dolgozókból. A vegyes brigád a napi munka mellett négy hónap alatt négyszázötvenezer négyzetméter hullámlemezt gyártott A kommunista és árvízi műszakok is szép eredményeket hoztak. Ezeken tizenegyezer négyzetméter tetőfedő palát, hétezer négyzetméter hullámlemezt, kilenc kilométer nyomócsövet, két kilométer lefolyócsövet és huszonöt tonna idomot gyártottak le. Kubik Emil Újabb betongyáruk van Sikeres üzemi próbák után üzembe helyezték a Fejér megyei AEV újabb mobil betongyárát az Enyingen építendő 2000 vagonos gabonasiló betonellátásához. A gép az Építőgépgyártó Vállalat és a nyugatnémet EKBt. cég licenciája alapján készült. Teljesítménye a kiszolgálástól függően 10—15 ns/ó. A próbaüzem alatt ellátta az óránként igényelt 13 ms-t. Ideális körülmények között elérhető vele a 18 ms is óránként