Építők Lapja, 1972 (67. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-03 / 1. szám
1973. JANUÁR 3. A törzsárdaszabályzatok ellenőrzésének tapasztalatai Melyek a szabályozás legáltalánosabb és legszélsőségesebb esetei? Néhány törvénysértő szabályozás A VÁLLALATI TÖRZSGÁRDÁK FEJLŐDÉSÉNÉL fordulópontot jelentett „A törzsgárdamozgalom fejlesztésére, valamint a törzsgárda tagjainak fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülésére” általános szempontokat nyújtó, múlt évben kiadott SZOT- irányelv. Az irányelvek hathatósan hozzájárultak ahhoz, hogy minden vállalat önállóan, a helyi sajátosságoknak legmegfelelőbben, szabályozza a törzsgárdatagság feltételeit és a tagsággal együttjáró különféle kedvezményeket. Az irányelvek alapján valamennyi építőipari, építőanyagipari, valamint faipari vállalat elkészítette a saját törzsgárdaszabályzatát. Miután „ahány vállalat”, annyi törzsgárdaszabályzat”, a szabályozások rendkívül változatos képet mutatnak. Az egyik legjobban vitatható kérdés az áthelyezés előtti évek törzsgárdatagság szempontjából történő elismerése. Az irányelvek szerint az áthelyezés előtti munkaviszonyt csak akkor lehet elismerni, ha az áthelyezés népgazdasági, illetőleg vállalati érdekből történt. A központi iránymutatásnak ezt a szempontját a vállalatok egy része figyelmen kívül hagyta. PL: A törzsgárdaéveket csak akkor növelik az áthelyezés előtt munkaviszonyban töltött idővel, ha az áthelyezett a vállalattól ment állami vagy társadalmi, illetőleg politikai funkcióba és onnan visszahelyezték a vállalathoz, vagy pedig a minisztériumból, illetőleg a tárcához tartozó vállalattól került áthelyezésre. Egyes szabályzatok kizárólag csak a vállalatnál, illetőleg a jogelődnél eltöltött időt veszik figyelembe. Néhány vállalat törzsgárda-szabályzata sajátos módon, áthelyezés után csak két év múlva ismeri el a népgazdasági érdekből történő áthelyezés előtt munkaviszonyban töltött éveket. AZ EMLÍTETT ELŐÍRÁSOK HELYESSÉGE erősen vitatható. A SZOT irányelvekben foglalt rendelkezések figyelmen kívül hagyása azt okozhatja, hogy vállalaton belül egyes dolgozók hátrányos helyzetbe kerülnek. Semmiképpen nem lehet egyetérteni néhány olyan törzsgárda-szabályzattal, amelyek ugyan egyértelműen meghatározzák, hogy áthelyezés esetén miként kell elismerni a törzsgárdaéveket, de ugyanakkor azt is kimondják, hogy e szabálytól az igazgató és a szakszervezet egyetértésben bármikor eltérhet. Az ilyen előírás szubjektív megítéléseknek lehet az alapja, ezért akkor jár el helyesen a vállalati szakszervezeti szerv, ha azt kezdeményezi, hogy az ilyen „rendkívüli felhatalmazásokat” töröljék a törzsgárdaszabályzatból. Egyes törzsgárdaszabályzatok csak a vállalatalapítás időpontjától ismerik el a törzsgárdaéveket. Az ilyen szabályozás feltétlenül helyes, mert egyébként a vállalat igazi „alapító tagjai” hátrányos helyzetben lennének azokkal az áthelyezettekkel szemben, akik a vállalatalapítás előtti évek alapján is élveznék a törzsgárdatagság előnyeit. A törzsgárdatagság a szabályzatok szerint általában ötéves munkaviszony után kezdődik. Kivételnek tekintendő az a néhány vállalat, amely csak nyolc vagy tíz év után biztosítja a bronzjelvényt. Ezek többnyire olyan vidéki vállalatok, amelyeknek nincsenek különösebb munkaerőgondjaik, egyrészt telepített ipari jellegük miatt, másrészt azért, mert körzetükben kevés az egyéb munkalehetőség. A bronz-, az ezüst- és az aranyjelvények adományozásának szabályai szinte mindenütt egyformák. A 20 éves törzsgárdatagság feletti időkkel kapcsolatos kitüntetések ismét nagyon változatosak. A TÖRZSGÁRDAÉVEK ANYAGI ELISMERÉSE ösztönzi a legközvetlenebbül a dolgozókat arra, hogy munkahelyüket ne változtassák. Ezért nincs olyan vállalat, amelyik valamilyen formában ne ismerné el anyagi eszközökkel a vállalatnál töltött éveket. Szinte mindenütt élnek azzal a lehetőséggel, hogy az év végi részesedésből többletjuttatást biztosíthatnak a törzsgárdatagoknak. Az anyagi elismerés leggyakoribb formájának tekinthető, hogy a vállalat a törzsgárdajelvény vagy kitüntetés adományozásának évében egyszeri jutalmat ad a dolgozóknak. (Ezek a jutalmak 300 és 2500 forint között mozognak.) Néhány sajátos — s tegyük hozzá, hogy szélsőséges — szabályozás . — Az egyik vállalat minden hónapján rendszeresen „törzsgárdaprémium”-ot biztosít a törzsgárdatagoknak. Pl. aki 5—6 éves törzsgárdatag, havonta 50 forintot kap, 11—12 év után havi 110 forint jár, 20 év feletti munkaviszonnyal rendelkezők pedig havi 200 forintot kapnak. Ugyanakkor, ha valaki igazolatlanul mulaszt, több hónapra kizárják a juttatásból. (Ez a módszer akkor kifogásolható, ha a havi premizálás a béralap terhére történik.) — Az említett szabályozáshoz hasonlít az a törzsgárdaszabályzat, amely szerint negyedévenként jár rendszeres jutalmazás a törzsgárdatagoknak (mindenki minden negyedévben 150—450 forint körüli összegeket kap.) — Egy másik vállalat „hűségjutalom-kötvény”-t ad a dolgozóknak. A kötvény névértéke tízezer forint, de csak 10 év után váltható be. Ha a munkaviszony előbb szűnik meg, a dolgozónak semmi sem jár. Haláleset és nyugdíjazás esetén az időarányos összeget fizetik ki. A hűségkötvényt az igazgató írja alá. (Ezzel kapcsolatban felvetődhet az a kérdés, hogy az szb-titkár aláírása vajon miért nem szerepel a kötvényen.) Csak helyeselni lehet azokat a törzsgárda-szabályzatokat, amelyek a nyugdíjba vonuló törzsgárdatagok részére — 2000-től 4000 forintig terjedő — külön anyagi elismerést biztosítanak. AZ ÁTVIZSGÁLT TÖRZSGÁRDA-SZABÁLYZATOKNAK mintegy 50 százaléka a törzsgárdajelvény adományozásának évében néhány nap jutalomszabadságot nyújt a dolgozóknak. Az erkölcsi elismerés súlya ezzel is hatásosan fokozható. Van, ahol hosszabb időtartamú (30—40 éves) törzsgárdatagság után belföldi vagy külföldi kétszemélyes társasutazás jár a dolgozónak. Ugyanakkor, ha a dolgozó ezt nem kívánja igénybe venni, az utazási költséget készpénzre is átválthatja. (Ehhez hasonlóan — egyes törzsgárdaszabályzatok szerint — a jubiláló törzsgárdatag az aranygyűrű vagy aranylánc helyett is kérhet készpénzt.) Egy-két törzsgárdaszabályzat lehetővé tette, hogy a vállalati törzsgárdának „tiszteletbeli tagjai” legyenek azok a dolgozók, akik a vállalattól mentek nyugdíjba, vagy akiket a vállalattól helyeztek át fontos munkaterületekre (állami beosztásba, politikai, illetőleg tömegszervezeti tisztségbe stb.) Eddig az anyagi és erkölcsi elismerésnek különféle módozatait ismertettük — természetesen a teljességre törekvés igénye nélkül. Meg kell azonban említeni, hogy vannak olyan törzsgárdaszabályzatok, amelyek különféle hátrányokat is kilátásba helyeznek. Szünetel pl. a törzsgárdatagság — s természetesen az ezzel együtt járó anyagi és egyéb kedvezmények juttatása is — meghatározott ideig, ha a törzsgárdatag — igazolatlanul mulaszt, — súlyos fegyelmi büntetés (pl. alapbércsökkentés) hatálya alatt áll, vagy — munkával kapcsolatos bűntett miatt javító-nevelő munkára vagy szabadságvesztésre ítélték, illetőleg — jelentősebb összegű (pl. 5000 forintnál magasabb) kártérítésre kötelezték stb. A TÖRZSGÁRDA JELVÉNYEKET, illetőleg az ezekkel járó jutalmakat ünnepélyes formák között, különböző alkalmakkor adják át a dolgozóknak. Ez a legtöbb szabályzat szerint az építők napján, vagy május 1-én, augusztus 20-án, november 7-én, illetőleg a vállalatalapítás évfordulójának napján tartott ünnepségek alkalmával történik. Néhány törzsgárdaszabályzat — sajnálatos módon — jogszabálynak meg nem felelő rendelkezést is tartalmaz. Szembetűnő hibát követett el az a vállalat, amelyik a törzsgárdaszabályzatot a kollektív szerződés mellékletei közé sorolta. A SZOT irányelvek ugyanis egyértelműen rámutatnak arra, hogy a törzsgárdaszabályzat olyan társadalmi jellegű szabály, amely jogi kötelezettségeket nem tartalmazhat. Ennél fogva nem lehet szerves része egy olyan „munkaviszonyra vonatkozó szabálynak, mint a kollektív szerződést. (Általában akkor helyes a szabályozás, ha a törzsgárdatagok anyagi elismerésének módozatait a kollektív szerződés tartalmazza, s a törzsgárdaszabályzat pedig vagy utal ezekre a rendelkezésekre, vagy megismétli a kollektív szerződés ilyen értelmű előírásait.) UGYANCSAK HELYTELEN — sőt mi több: törvénysértő — ha a törzsgárdaszabályzat a törzsgárdatagok felmondási idejét meghosszabbítja. Erre a törzsgárdaszabályzatban nincs lehetőség. A vállalat a felmondási idő hosszát ugyanis kizárólag csak a kollektív szerződésben szabályozhatja. Az egyik vállalat törzsgárdaszabályzata szerint csak az lehet törzsgárdatag, aki egyben a szakszervezetnek is tagja. Az ilyen szabályozás teljesen ellentétes a jogpolitikai alapelvekkel — egyben a SZOT irányelvekkel is —, mert a szakszervezeti tagságra való tekintettel nem lehet a dolgozók között hátrányos megkülönböztetést — diszkriminációt — alkalmazni. (Az év elején kötelező a kollektív szerződések vállalaton belüli felülvizsgálása, illetőleg módosítása, ezzel egyidőben a törzsgárdaszabályzat esetleges törvénysértései kiküszöbölhetők.) A törzsgárdatagok anyagi és erkölcsi megbecsülésének szabályozása önálló vállalati hatáskörbe tartozik. (A szabályozásra központi utasítás nem adható!) Minden vállalat a saját munkaerő-gazdálkodásának eredményei alapján tudja — bizonyos idő után — lemérni, hogy a törzsgárdatagok anyagi, erkölcsi megbecsülése — sok egyéb összetevővel (jövedelemszabályozás, jó üzemi légkör, helyes munkaszervezés stb.) együtt — biztosítja-e a vállalat gazdasági működéséhez szükséges munkaerőket. Ha pedig az eredmény nem kielégítő, a törzsgárdaszabályzat előírásait felülvizsgálat tárgyává kell tenni, és olyan szabályzatot kell alkotni, amely arra ösztönzi a dolgozókat, hogy a vállalat törzsgárdájának stabil és hasznos tagjává váljanak. Cs. J. ü, .T * 7-, r - V *■ -- r - * •* --'V : Több és jobb gallacségő burkolóanyag ICőrbányáról Az Épületkerámiai Vállalat kőbányai burkolóanyaggyárában 1971. évben két fontos feladatot oldottak meg. A lakásépítési program fokozódó ütemét követve jelentős mértékben növelték termelésüket: 620 ezer négyzetméter burkolóanyagot termeltek, 140 ezer négyzetméterrel többet, mint 1970-ben. A gyárból kikerülő ötféle színű padlólap, valamint mázos és máztalan mozaiklap minősége ugyanakkor sokat javult, a selejtszázalék minimálisra csökkent, és megoldották az egyik legkeresettebb termékük, a fehér kőagyag padlólap jó minőségű gyártását is. Eredményeiket az átfogó rekonstrukció befejezésének és a szinte tudományos alaposságú gyártás-előkészítésnek és ellenőrzésnek köszönhetik. Osztályozzák a fehér padlólapot. (MTI Fotó : Csikós Gábor ferv.) Tr m •• *••1 Köszönjük a jókívánságokat Ezúton mondunk köszönetet mindazon elvtársaknak, akik jókívánságaikat fejezték ki az újév alkalmából. Alapszervezeteink valamennyi tagjának — egyéni és családi életében — jó egészséget, eredményekben gazdag, boldog új évet, a gazdasági és mozgalmi feladatok elvégzéséhez sok sikert kívánunk az 1972-es esztendőben. Budapesti Bizottság ÉPÍTŐK LAPJA Felhívás az 1972. évi SZOT-díjakra szóló javaslattételre A SZOT elnöksége 1972. május 1-én tizenötödször adományozza a SZOT-díjakat, a munkásosztály legnagyobb tömegszervezetének megbecsülő elismerését. A kitüntetés azokat az írókat, művészeket, tudósokat illeti, akik műveikkel, munkásságukkal kiemelkedően segítik és szolgálják a szocialista kultúra ügyét, népünk műveltségének gyarapítását. A szakszervezeti mozgalom a SZOT-díjak adományozásával is kifejezi a szocialista művészet támogatását, a munkásosztály művelődését elősegítő tevékenység megbecsülését, ösztönzi a dolgozók életérzéseit kifejező, színvonalas művek megszületését, az alkotóművészek és a közönség kapcsolatának erősödését. A SZOT díjait eddig is a dolgozók, az irodalmat és művészetet értő és szerető szakszervezeti tagok véleményének figyelembe vételével adtuk át az arra legérdemesebbeknek. Munkánkban igen nagy segítséget jelentettek azok a javaslatok, vélemények, amelyeket üzemi kollektívák, szakszervezeti tisztségviselők és aktívák, ,népművelők nyilvánítottak. E hagyományt megőrizve ,és továbbfejlesztve felhívással fordulunk a szakszervezeti közösségekhez, az üzemek és intézmények szakszervezeti aktíváihoz, a szocialista brigádokhoz, legyenek önkéntes résztvevői, felelősségteljes véleménynyilvánítói az 1972. évi SZOT-díj adományozását előkészítő, jelölési munkának! Kérjük és bizalommal várjuk a közösségek együttesen kialakított javaslatait, vagy egyes dolgozók egyéni javaslatait az 1972-es évi SZOT-díjak odaítélésére. SZOT-díjra javasolhatók azok az írók, művészek és tudósok, vagy alkotói közösségek, akik a szocialista művészet megteremtésében, a dolgozók és művészek kapcsolatában, a munkásosztály művelődésének fejlesztésében kiemelkedő sikereket értek el, s az alábbi feltételek valamelyikének maradéktalanul megfelelnek: 1. A díjazásra javasolt alkotó műve mai témájú, szocialista eszmeiségű, a dolgozó emberek életét tükröző, magas színvonalú alkotás legyen. Egész életmű díjazása esetén az alkotó munkássága magas művészi fokon fejezze ki a szocialista elkötelezettség jegyében a dolgozó nép társadalomépítő tevékenységét. 2. A díjazásra javasolt előadóművész alakításaival, előadásaival töltsön be elismerésre méltó szerepet a dolgozók világnézetének és szocialista tudatosságának alakításában, esztétikai élményeinek gazdagításában. 3. A díjazásra javasolt személy kiemelkedő tudományos és művészeti elméleti munkásságával, a korszerű világképet kialakító publikációs, közéleti tevékenységével segítse elő a dolgozók művelődését. 4. A díjazásra javasolt alkotói és előadói közösség tevékenységét tekintélyes művészetpolitikai siker és a dolgozók nevelésének tartóssága jellemezze. A javaslatok az irodalom, filmművészet, televízió, színházművészet, képző- és iparművészet, zene- és táncművészet, a társadalom- és természettudomány terén az utóbbi években elért kiemelkedő eredményekre vonatkozhatnak, de szólhatnak egész életmű elismerésére is. A javaslatok 1972. január 1-ig küldhetők be, Budapesten a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa Kulturális, Agitációs és Propaganda Bizottsága (Budapest VI., Dózsa György út 84/b), vidéken pedig a területileg illetékes Szakszervezetek Megyei Tanácsa Kulturális, Agitációs és Propaganda Bizottsága címére. Bízunk benne, hogy az elkövetkező hetek alatt a dolgozók széles rétege fannál véleményt az irodalmi, művészeti és tudományos ismeretterjesztési tevékenység elismerést érdemlő eredményeiről, s a beérkező javaslatok támaszai lesznek az 1972. évi SZOT■(5fipV o$^ít^7)§gffn'6!í, Kuturálfo. Adtációs Propaganda és Sportosztály Üdültetés a A Budapesti Bútoripari Vállalat fővárosi gyáregységeiben összesen 2020-an dolgoznak. Az üzemnek két saját üdülője van, az egyik Miskolc-Tapolcán, a másik Gárdonyban. Az idén a külföldi utakkal és a SZOT szanatóriumi beutalókkal együtt 153 szakszervezeti üdülőjegyet kaptak. Dorogi Imre szb-titkártól arról érdeklődtünk, hogyan sikerült az 1971. évi üdültetést lebonyolítaniok. — A miskolc-tapolcai nyaralóban háromszázan pihentek. Május 13-tól október 10- ig vehették igénybe nemcsak a vállalat aktív dolgozói, hanem a nyugdíjasok is. December 23-án újra megnyitjuk az üdülőt, valószínű, hogy sokan töltik majd Tapolcán az ünnepeket. Gárdony csak nyáron áll a dolgozók rendelkezésére, napi 5 forintos térítésért szobát, vízifelszereléseket, főzési lehetőséget biztosítunk. Az elkövetkező két évben fejleszteni, bővíteni fogjuk a gárdonyi üdülőt. — Igénylik-e a fizikai dolgozók a külföldre szóló üdülőjegyeket? — A külföldi SZOT-beutalók igénybevételének aránya nem a fizikai dolgozók javára dől el, bár az utóbbi időben közülük is egyre többen jelentkeznek. Ezek az utak nem nevezhetők olcsónak, Bécsbe például 1190 forintért, NDK- ba 2440, Csehszlovákiába 1170, illetve 1550 forintért juthattak el a szakszervezeti tagok. A négy bécsi üdülőjegy közül kettőt fizikai, kettőt szellemi dolgozó vett igénybe. A hazai üdültetésnél jobb az arány: hatvan-hetven százalékban a fizikai állományban levők kérnek és kapnak SZOT-beutalót. BUBIV-nál — Hány dolgozó küldte SZOT-üdülőbe gyermekét? — Az idén 41 gyermeküdülő-jegyet kaptunk, de ebből nyolcat nem vehettek igénybe, mert Fonyódon a vízhiány miatt szünetelt a nyaraltatás. A gyerekek túlnyomó része kéthetes nyári turnusban üdült. Mindössze négyen utaztak tanítási időben a háromhetes beutalóval. Meg kell mondanom, hogy a gyerekek téli üdültetését kevesen kérik. Sokszor a kerületi iskoláknak adjuk át a beutalókat, hogy osszák szét a rászorulók között. — Hogyan osztják el az üdülőjegyeket? Elégedettek-e a dolgozók a nyaralási lehetőségekkel? 7* A nyaralási igényeket már jó előre, a szezon előtt felmérjük. Ügyelünk arra, hogy egymás utáni két évben, főidényben ne ugyanazok kapjanak beutalót. A fizikai dolgozók közül sokat mi beszélünk rá, hogy menjen el nyaralni, mert szüksége van a pihenésre. Van olyan munkás, aki nem is jelentkezik üdülésre, és a szakszervezeti aktívák rábeszélésére megy mégis pihenni. Különösen a nőknél kell nagyobb rábeszélés, ők nehezebben mennek el. Az első nyesvedévi üdültetés statisztikájából például kiderült, hogy 18 férfi és csak 11 nő üdült. A nagycsaládosoknál az anyaniak mellett az is probléma, hogy három gyereknél többre nincs beutaló. SZOT- üdülőkben a hároméves alsó korhatár is nehezíti a helyzetet. A vállalati üdülőinkben nem vagyunk ilyen szigorúak, kétéves gyerekek is nyaralhatnak a szüleikkel. Az a célunk, hogy minél többen menjenek nyaralni, használják ki a szakszervezet adta lehetőségeiket. Rojkó Júlia 5