Építők Lapja, 1972 (67. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-03 / 1. szám

1973. JANUÁR 3. A törzsárdaszabályzatok ellenőrzésének tapasztalatai Melyek a szabályozás legáltalánosabb és legszélsőségesebb esetei? Néhány törvénysértő szabályozás A VÁLLALATI TÖRZS­GÁRDÁK FEJLŐDÉSÉNÉL fordulópontot jelentett „A törzsgárdamozgalom fejlesz­tésére, valamint a törzsgárda tagjainak fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülésére” általános szempontokat nyúj­tó, múlt évben kiadott SZOT- irányelv. Az irányelvek hathatósan hozzájárultak ahhoz, hogy minden vállalat önállóan, a helyi sajátosságoknak legmeg­felelőbben, szabályozza a törzsgárdatagság feltételeit és a tagsággal együttj­áró külön­féle kedvezményeket. Az irányelvek alapján va­lamennyi építőipari, építő­anyagipari, valamint faipari vállalat elkészítette a saját törzsgárdaszabályzatát. Miután „ahány vállalat”, annyi törzsgárdaszabályzat”, a szabályozások rendkívül vál­tozatos képet mutatnak.­ Az egyik legjobban vitat­ható kérdés az áthelyezés előtti évek törzsgárdatagság szempontjából történő elisme­rése. Az irányelvek szerint az áthelyezés előtti munkavi­szonyt csak akkor lehet elis­merni, ha az áthelyezés nép­­gazdasági, illetőleg vállalati érdekből történt. A központi iránymutatásnak ezt a szem­pontját a vállalatok egy ré­sze figyelmen kívül hagyta. PL: A törzsgárdaéveket csak akkor növelik az áthelyezés előtt munkaviszonyban töltött idővel, ha az áthelyezett a vállalattól ment állami vagy társadalmi, illetőleg politikai funkcióba és onnan visszahe­lyezték a vállalathoz, vagy pedig a minisztériumból, il­letőleg a tárcához tartozó vál­lalattól került áthelyezésre. Egyes szabályzatok kizárólag csak a vállalatnál, illetőleg a jogelődnél eltöltött időt veszik figyelembe. Néhány vállalat törzsgárda-szabályzata sajá­tos módon, áthelyezés után csak két év múlva ismeri el a népgazdasági érdekből tör­ténő áthelyezés előtt munka­­viszonyban töltött éveket. AZ EMLÍTETT ELŐÍRÁ­SOK HELYESSÉGE erősen vi­tatható. A SZOT irányelvek­ben foglalt rendelkezések fi­gyelmen kívül hagyása azt okozhatja, hogy vállalaton belül egyes dolgozók hátrá­nyos helyzetbe kerülnek. Semmiképpen nem lehet egyetérteni néhány olyan törzsgárda-szabályzattal, ame­lyek ugyan egyértelműen meghatározzák, hogy áthelye­zés esetén miként kell elis­merni a törzsgárdaéveket, de ugyanakkor azt is kimondják, hogy e szabálytól az igazgató és a szakszervezet egyetértés­ben bármikor eltérhet. Az ilyen előírás szubjektív meg­ítéléseknek lehet az alapja, ezért akkor jár el helyesen a vállalati szakszervezeti szerv, ha azt kezdeményezi, hogy az ilyen „rendkívüli felhatalma­zásokat” töröljék a törzsgárda­­szabályzatból. Egyes törzsgárdaszabályza­­tok csak a vállalatalapítás időpontjától ismerik el a törzsgárdaéveket. Az ilyen szabályozás feltétlenül helyes, mert egyébként a vállalat igazi „alapító tagjai” hátrá­nyos helyzetben lennének azokkal az áthelyezettekkel szemben, akik a vállalatala­pítás előtti évek alapján is élveznék a törzsgárdatagság előnyeit. A törzsgárdatagság a sza­bályzatok szerint általában öt­éves munkaviszony után kez­dődik. Kivételnek tekintendő az a néhány vállalat, amely csak nyolc vagy tíz év után biztosítja a bronzjelvényt. Ezek többnyire olyan vidéki vállalatok, amelyeknek nin­csenek különösebb munkaerő­gondjaik, egyrészt telepített ipari jellegük miatt, másrészt azért, mert körzetükben ke­vés az egyéb munkalehetőség. A bronz-, az ezüst- és az aranyjelvények adományozá­sának szabályai szinte minde­nütt egyformák. A 20 éves törzsgárdatagság feletti idők­kel kapcsolatos kitüntetések ismét nagyon változatosak. A TÖRZSGÁRDAÉVEK ANYAGI ELISMERÉSE ösz­tönzi a legközvetlenebbül a dolgozókat arra, hogy munka­helyüket ne változtassák. Ezért nincs olyan vállalat, amelyik valamilyen formában ne is­merné el anyagi eszközökkel a vállalatnál töltött éveket. Szinte mindenütt élnek azzal a lehetőséggel, hogy az év vé­gi részesedésből többletjutta­tást biztosíthatnak a törzsgár­­datagoknak. Az anyagi elismerés leg­gyakoribb formájának te­kinthető, hogy a vállalat a törzsgárdajelvény vagy ki­tüntetés adományozásának évében egyszeri jutalmat ad a dolgozóknak. (Ezek a ju­talmak 300 és 2500 forint kö­zött mozognak.) Néhány sajátos — s tegyük hozzá, hogy szélsőséges — sza­bályozás . — Az egyik vállalat min­den hónap­ján rendszeresen „törzsgárdaprémium”-ot biz­tosít a törzsgárdatagoknak. Pl. aki 5—6 éves törzsgárda­­tag, havonta 50 forintot kap, 11—12 év után havi 110 forint jár, 20 év feletti munkavi­szonnyal rendelkezők pedig havi 200 forintot kapnak. Ugyanakkor, ha valaki iga­zolatlanul mulaszt, több hó­­napra kizárják a juttatásból.­ (Ez a módszer akkor kifogá­solható, ha a havi premizálás a béralap terhére történik.) — Az említett szabályozás­hoz hasonlít az a törzsgárda­szabályzat, amely szerint ne­gyedévenként jár rendszeres jutalmazás a törzsgárdatagok­nak (mindenki minden ne­gyedévben 150—450 forint kö­rüli összegeket kap.) — Egy másik vállalat „hű­­ségjutalom-kötvény”-t ad a dolgozóknak. A kötvény név­értéke tízezer forint, de csak 10 év után váltható be. Ha a munkaviszony előbb szűnik meg, a dolgozónak semmi sem jár. Haláleset és nyugdíjazás esetén az időarányos összeget fizetik ki. A hűségkötvényt az igazgató írja alá. (Ezzel kap­csolatban felvetődhet az a kérdés, hogy az szb-titkár aláírása vajon miért nem szerepel a kötvényen.) Csak helyeselni lehet azokat a törzsgárda-szabályzatokat, amelyek a nyugdíjba vonuló törzsgárdatagok részére — 2000-től 4000 forintig terjedő — külön anyagi elismerést biztosítanak. AZ ÁTVIZSGÁLT TÖRZS­GÁRDA-SZABÁLYZATOK­­NAK mintegy 50 százaléka a törzsgárdajelvény adományo­zásának évében néhány nap jutalomszabadságot nyújt a dolgozóknak. Az erkölcsi el­ismerés súlya ezzel is hatáso­san fokozható. Van, ahol hosszabb időtar­tamú (30—40 éves) törzsgárda­tagság után belföldi vagy külföldi kétszemélyes társas­­utazás jár a dolgozónak. Ugyanakkor, ha a dolgozó ezt nem kívánja igénybe venni, az utazási költséget készpénz­re is átválthatja. (Ehhez ha­sonlóan — egyes törzsgárda­­szabályzatok szerint — a jubi­láló törzsgárdatag az arany­gyűrű vagy aranylánc he­lyett is kérhet készpénzt.) Egy-két törzsgárdaszabály­­zat lehetővé tette, hogy a vállalati törzsgárdának „tisz­teletbeli tagjai” legyenek azok a dolgozók, akik a vállalattól mentek nyugdíjba, vagy aki­ket a vállalattól helyeztek át fontos munkaterületekre (ál­lami beosztásba, politikai, il­letőleg tömegszervezeti tiszt­ségbe stb.) Eddig az anyagi és erkölcsi elismerésnek különféle módo­zatait ismertettük — termé­szetesen a teljességre törekvés igénye nélkül. Meg kell azon­ban említeni, hogy vannak olyan törzsgárdaszabályzatok, amelyek különféle hátrányo­kat is kilátásba helyeznek. Szünetel pl. a törzsgárda­tagság — s természetesen az ezzel együtt járó anyagi és egyéb kedvezmények juttatása is — meghatározott ideig, ha a törzsgárdatag — igazolatlanul mulaszt, — súlyos fegyelmi büntetés (pl. alapbércsökkentés) hatá­lya alatt áll, vagy — munkával kapcsolatos bűntett miatt javító-nevelő munkára vagy szabadságvesz­tésre ítélték, illetőleg — jelentősebb összegű (pl. 5000 forintnál magasabb) kár­térítésre kötelezték stb. A TÖRZSGÁRDA JELVÉ­NYEKET, illetőleg az ezekkel járó jutalmakat ünnepélyes formák között, különböző al­kalmakkor adják át a dolgo­zóknak. Ez a legtöbb szabály­zat szerint az építők napján, vagy május 1-én, augusztus 20-án, november 7-én, illető­leg a vállalatalapítás évfordu­lójának napján tartott ünnep­ségek alkalmával történik. Néhány törzsgárdaszabályzat — sajnálatos módon — jog­szabálynak meg nem felelő rendelkezést is tartalmaz. Szembetűnő hibát követett el az a vállalat, amelyik a törzsgárdaszabályzatot a kol­lektív szerződés mellékletei közé sorolta. A SZOT irány­elvek ugyanis egyértelműen rámutatnak arra, hogy a törzsgárdaszabályzat olyan társadalmi jellegű szabály, amely jogi kötelezettségeket nem tartalmazhat. Ennél fog­va nem lehet szerves része egy olyan „munkaviszonyra vonat­kozó szabály­nak, mint a kollektív szerződést. (Általá­ban akkor helyes a szabályo­zás, ha a törzsgárdatagok anyagi elismerésének módoza­tait a kollektív szerződés tar­talmazza, s a törzsgárdasza­bályzat pedig vagy utal ezek­re a rendelkezésekre, vagy megismétli a kollektív szerző­dés ilyen értelmű előírásait.) UGYANCSAK HELYTELEN — sőt mi több: törvénysértő — ha a törzsgárdaszabályzat a törzsgárdatagok felmondási idejét meghosszabbítja. Erre a törzsgárdaszabályzatban nincs lehetőség. A vállalat a fel­mondási idő hosszát ugyanis kizárólag csak a kollektív szerződésben szabályozhatja. Az egyik vállalat törzsgár­­daszabályzata szerint csak az lehet törzsgárdatag, aki egy­ben a szakszervezetnek is tagja. Az ilyen szabályozás teljesen ellentétes a jogpoliti­kai alapelvek­kel — egyben a SZOT irányelvekkel is —, mert a szakszervezeti tagság­ra való tekintettel nem lehet a dolgozók között hátrányos megkülönböztetést — diszkri­minációt — alkalmazni. (Az év elején kötelező a kollektív szerződések vállala­ton belüli felülvizsgálása, il­letőleg módosítása, ezzel egy­­időben a törzsgárdaszabályzat esetleges törvénysértései ki­küszöbölhetők.) A törzsgárdatagok anyagi és erkölcsi megbecsülésének szabályozása önálló vállalati hatáskörbe tartozik. (A sza­bályozásra központi utasítás nem adható!) Minden vállalat a saját munkaerő-gazdálkodá­sának eredményei alapján tudja — bizonyos idő után — lemérni, hogy a törzsgárdata­gok anyagi, erkölcsi megbe­csülése — sok egyéb összete­vővel (jövedelemszabályozás, jó üzemi légkör, helyes mun­kaszervezés stb.) együtt — biztosítja-e a vállalat gazda­sági működéséhez szükséges munkaerőket. Ha pedig az eredmény nem kielégítő, a törzsgárdaszabályzat előírá­sait felülvizsgálat tárgyává kell tenni, és olyan szabályza­tot kell alkotni, amely arra ösztönzi a dolgozókat, hogy a vállalat törzsgárdájának sta­bil és hasznos tagjává vál­janak. Cs. J. ü, .T­­ * 7-, r - V *■ -- r - * •* --'V : Több és jobb gallacségő burkolóanyag ICőrbányáról Az Épületkerámiai Vállalat kőbányai burkolóanyaggyárá­­ban 1971. évben két fontos feladatot oldottak meg. A lakás­­építési program fokozódó ütemét követve jelentős mértékben növelték termelésüket: 620 ezer négyzetméter burkolóanyagot termeltek, 140 ezer négyzetméterrel többet, mint 1970-ben. A gyárból kikerülő ötféle színű padlólap, valamint mázos és máztalan mozaiklap minősége ugyanakkor sokat javult, a se­lejtszázalék minimálisra csökkent, és megoldották az egyik legkeresettebb termékük, a fehér kőagyag padlólap jó minősé­gű gyártását is. Eredményeiket az átfogó rekonstrukció befe­jezésének és a szinte tudományos alaposságú gyártás-előké­szítésnek és ellenőrzésnek köszönhetik. Osztályozzák a fehér padlólapot. (MTI Fotó : Csikós Gá­bor ferv.) Tr m •• *••1 Köszönjük a jókívánságokat Ezúton mondunk köszönetet mindazon elvtár­saknak, akik jókívánságaikat fejezték ki az újév alkalmából. Alapszervezeteink valamennyi tagjának — egyéni és családi életében — jó egészséget, ered­ményekben gazdag, boldog új évet, a gazdasági és mozgalmi feladatok elvégzéséhez sok sikert kí­vánunk az 1972-es esztendőben. Budapesti Bizottság ÉP­ÍTŐK LAPJA Felhívás az 1972. évi SZOT-díjakra szóló javaslattételre A SZOT elnöksége 1972. május 1-én tizenötödször ado­mányozza a SZOT-díjakat, a munkásosztály legnagyobb tö­megszervezetének megbecsülő elismerését. A kitüntetés azokat az író­kat, művészeket, tudósokat il­leti, akik műveikkel, munkás­ságukkal kiemelkedően segítik és szolgálják a szocialista kul­túra ügyét, népünk művelt­ségének gyarapítását. A szakszervezeti mozgalom a SZOT-díjak adományozásá­val is kifejezi a szocialista művészet támogatását, a mun­kásosztály művelődését előse­gítő tevékenység megbecsülé­sét, ösztönzi a dolgozók élet­érzéseit kifejező, színvonalas művek megszületését, az alko­tóművészek és a közönség kapcsolatának erősödését. A SZOT díjait eddig is a dolgozók, az irodalmat és mű­vészetet értő és szerető szak­­szervezeti tagok véleményének figyelembe vételével adtuk át az arra legérdemesebbeknek. Munkánkban igen nagy segít­séget jelentettek azok a javas­latok, vélemények, amelyeket üzemi kollektívák, szakszerve­zeti tisztségviselők és aktívák, ,népművelők nyilvánítottak. E hagyományt megőrizve ,és továbbfejlesztve felhívással fordulunk a szakszervezeti kö­zösségekhez, az üzemek és in­tézmények szakszervezeti aktí­váihoz, a szocialista brigádok­hoz, legyenek önkéntes részt­vevői, felelősségteljes véle­ménynyilvánítói az 1972. évi SZOT-díj adományozását elő­készítő, jelölési munkának! Kérjük és bizalommal vár­juk a közösségek együttesen kialakított javaslatait, vagy egyes dolgozók egyéni javasla­tait az 1972-es évi SZOT-díjak odaítélésére. SZOT-díjra javasolhatók azok az írók, művészek és tu­dósok, vagy alkotói közössé­gek, akik a szocialista művé­szet megteremtésében, a dol­gozók és művészek kapcsola­tában, a munkásosztály mű­velődésének fejlesztésében ki­emelkedő sikereket értek el, s az alábbi feltételek valamelyi­kének maradéktalanul meg­felelnek: 1. A díjazásra javasolt al­kotó műve mai témájú, szocia­lista eszmeiségű, a dolgozó emberek életét tükröző, ma­gas színvonalú alkotás legyen. Egész életmű díjazása esetén az alkotó munkássága magas művészi fokon fejezze ki a szocialista elkötelezettség je­gyében a dolgozó nép társada­lomépítő tevékenységét. 2. A díjazásra javasolt elő­adóművész alakításaival, elő­adásaival töltsön be elismerés­re méltó szerepet a dolgozók világnézetének és szocialista tudatosságának alakításában, esztétikai élményeinek gazda­gításában. 3. A díjazásra javasolt sze­mély kiemelkedő tudományos és művészeti elméleti munkás­ságával, a korszerű világképet kialakító publikációs, közéleti tevékenységével segítse elő a dolgozók művelődését. 4. A díjazásra javasolt alko­tói és előadói közösség tevé­kenységét tekintélyes művé­szetpolitikai siker és a dolgo­zók nevelésének tartóssága jellemezze. A javaslatok az irodalom, filmművészet, televízió, szín­házművészet, képző- és ipar­művészet, zene- és táncművé­szet, a társadalom- és termé­szettudomány terén az utóbbi években elért kiemelkedő eredményekre vonatkozhat­nak, de szólhatnak egész élet­mű elismerésére is. A javaslatok 1972. január 1-ig küldhetők be, Budapesten a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa Kulturális, Agitációs és Propaganda Bizottsága (Bu­dapest VI., Dózsa György út 84/b), vidéken pedig a terüle­tileg illetékes Szakszervezetek Megyei Tanácsa Kulturális, Agitációs és Propaganda Bi­zottsága címére. Bízunk benne, hogy az elkö­vetkező hetek alatt a dolgozók széles rétege fannál véle­ményt az irodalmi, művészeti és tudományos ismeretterjesz­tési tevékenység elismerést ér­demlő eredményeiről, s a be­­érkező javaslatok támaszai lesznek az 1972. évi SZOT­■(5fipV o$^ít^7)§gffn'6!í, Kuturálfo. Adtációs Propaganda és Sportosztály Üdültetés a A Budapesti Bútoripari Vállalat fővárosi gyáregysé­geiben összesen 2020-an dol­goznak. Az üzemnek két saját üdülője van, az egyik Mis­kolc-Tapolcán, a másik Gár­donyban. Az idén a külföldi utakkal és a SZOT szanató­riumi beutalókkal együtt 153 szakszervezeti üdülőjegyet kaptak. Dorogi Imre szb-titkártól arról érdeklődtünk, hogyan si­került az 1971. évi üdültetést lebonyolítaniok. — A miskolc-tapolcai nya­ralóban háromszázan pihen­tek. Május 13-tól október 10- ig vehették igénybe nemcsak a vállalat aktív dolgozói, ha­nem a nyugdíjasok is. Decem­ber 23-án újra megnyitjuk az üdülőt, valószínű, hogy sokan töltik majd Tapolcán az ünne­peket. Gárdony csak nyáron áll a dolgozók rendelkezésére, napi 5 forintos térítésért szo­bát, vízifelszereléseket, főzési lehetőséget biztosítunk. Az el­következő két évben fejleszte­ni, bővíteni fogjuk a gárdonyi üdülőt.­­ — Igénylik-e a fizikai dol­gozók a külföldre szóló üdülő­jegyeket? — A külföldi SZOT-beuta­­lók igénybevételének aránya nem a fizikai dolgozók javára dől el, bár az utóbbi időben közülük is egyre többen je­lentkeznek. Ezek az utak nem nevezhetők olcsónak, Bécsbe például 1190 forintért, NDK- ba 2440, Csehszlovákiába 11­70, illetve 1550 forintért juthat­tak el a szakszervezeti tagok. A négy­ bécsi üdülőjegy közül kettőt fizikai, kettőt szellemi dolgozó vett igénybe. A hazai üdültetésnél jobb az arány: hatvan-hetven százalékban a fizikai állományban levők kérnek és kapnak SZOT-be­­utalót. BUBIV-nál — Hány dolgozó küldte SZOT-ü­dülőbe gyermekét? — Az idén 41 gyermeküdü­lő-jegyet kaptunk, de ebből nyolcat nem vehettek igénybe, mert Fonyódon a vízhiány miatt szünetelt a nyaraltatás. A gyerekek túlnyomó része kéthetes nyári turnusban üdült. Mindössze négyen utaztak tanítási időben a há­romhetes beutalóval. Meg kell mondanom, hogy a gyerekek téli üdültetését kevesen kérik. Sokszor a kerületi iskoláknak adjuk át a beutalókat, hogy osszák szét a rászorulók kö­zött. — Hogyan osztják el az üdülőjegyeket? Elégedettek-e a dolgozók a nyaralási lehető­ségekkel? 7* A nyaralási igényeket már jó előre, a szezon előtt felmérjük. Ügyelünk arra, hogy egymás utáni két évben, főidényben ne ugyanazok kap­janak beutalót. A fizikai dol­gozók közül sokat mi beszé­lünk rá, hogy menjen el nya­ralni, mert szüksége van a pihenésre. Van olyan munkás, aki nem is jelentkezik üdülés­re, és a szakszervezeti aktívák rábeszélésére megy mégis pi­henni. Különösen a nőknél kell nagyobb rábeszélés, ők nehezebben mennek el. Az el­ső nyesvedévi üdültetés statisz­tikájából például kiderült, hogy 18 férfi és csak 11 nő üdült. A nagycsaládosoknál az anyaniak mellett az is problé­ma, hogy három gyereknél többre nincs beutaló. SZOT- üdülőkben a hároméves alsó korhatár is nehezíti a helyze­tet. A vállalati üdülőinkben nem vagyunk ilyen szigorúak, kétéves gyerekek is nyaralhat­nak a szüleikkel. Az a célunk, hogy minél többen menjenek nyaralni, használják ki a szakszervezet adta lehetősége­iket. Rojkó Júlia 5

Next