Építők Lapja, 1973 (68. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-02 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ Építő-, fa-, és építőanyagipari dolgozók szakszervezetének lapja LXym. ÉVFOLYAM, 1. SZÁMARA: 40 FILLÉR 1973. JANUÁR 2. Ütemesebbé vált a lakásépítés A miniszter tájékoztatója iparágaink eredményeiről és 1973. évi terveiről Építőiparunk túlteljesítette 1972. évi tervét, s ezen belül mintegy 5 százalékkal termeltek többet a tervezettnél az állami építőipari vállalatok. A megtett intézkedések hatására jelentősen meggyorsult a koncentráció a nagyberuházások kivitelezésében — mondotta Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter december 28-án, a Parlament Gobleni-termében megtartott sajtótájékoztatóján. — Százhalombatta térségében például több mint 700 millió forint értékű munkát végeztek el az olajfinomító, az erőmű bővítésénél és a város építésénél. Péten az új nitrogénműtrágyagyár építési beruházásának több mint a felét teljesítették az építők, 500 millió forintot meghaladó értékben. Leninvárosban az olefin-program megvalósítása érdekében a viszonylag kis területen több műszakos, jól szervezett munkában igen nagy erőket mozgósítottak vállalataink. Olyan fontos nagyberuházások kerültek átadásra, mint a Lábatlani Papírgyár, a Nyíregyházi Hullámlemez- és Zsákgyár, a Beremendi Cementgyár, több új szálloda épült, továbbá 1488 óvodai, 772 bölcsődei férőhellyel, közel 300 új iskolai tanteremmel gyarapodtunk és jelentősen növekedett a kereskedelem üzlethálózata. A tervezett 74 600 lakással szemben 82 ezer lakás épült fel az óesztendőben, s ebből 45 ezer állami kivitelezésben. 1973-ban 81 200 lakás épül, s az állami építőipari vállalatoktól 48—49 ezer lakás átadását várja a népgazdaság. A korábbi évekhez képest jelentős javulást sikerült elérni a lakásátadások ütemességében. Az új esztendőben az állami építőipar mintegy 6 százalékkal növeli termelését, folytatódik a Hejőcsabai Cementgyár, a Bátaszéki Cserépgyár és az Orosházi Síküveggyár építése — ezek az építőanyagipar legfontosabb beruházásai. 1973-ban 23 állami beruházás befejezése hárul az építőiparra, s közülük 15- nél még nagyon sok a kivitelezési feladat, a többi ipari létesítmény már a szerelés stádiumában van. Az új esztendőben a szokásosnál jóval kevesebb, csak négy új nagyberuházás építését kezdik meg vállalataink. A beruházási ütem mérséklődése főként a nagyberuházásokat végző kivitelező és tervező vállalatok kapacitásának kihasználásában okoz gondokat. Lehetőség nyílik viszont arra — mondotta a miniszter —, hogy a következő esztendők beruházásait a legutóbbi párt- és kormányhatározatok követelményeinek megfelelően, jóval nagyobb körültekintéssel készítsék elő, a fontosabb programokat több változatban is kidolgozzák, a döntéseket jobban megalapozzák. A túlterhelés csökkenése lehetővé teszi a vállalatok számára soraik rendezését, s a minisztérium joggal várja el tőlük, hogy többet tegyenek a munka szervezettségének javításáért, a munkafegyelem megszilárdításáért. Gondoskodniuk kell továbbá a helyileg feleslegessé vált létszám átcsoportosításáról, továbbá arról, hogy a túlságosan felduzzadt alkalmazotti létszám csökkentésére is sor kerüljön. Kívánatos, hogy tervező vállalataink növeljék szellemi exportjukat is és rendszeresen részt vegyenek külföldi tervpályázatokon. Az építőanyagipar termelése több mint 5 százalékkal növekszik 1973-ban, s a cementipartól 3,3 millió tonna cementet vár a népgazdaság. Részletesen foglalkozott a miniszter a kivitelező építőipar árainak stabilizálására hozott intézkedésekkel, de hangsúlyozta, hogy ezek helyes megvalósításához a hazai ipar egészétől is több segítséget vár az ágazat. A helyzet ugyanis az, hogy árbevételének 1 forintjából csak BUDAPEST ÜNNEPLI BUDAPESTET: a város lakói, intézményei, vállalatai ünnepüik a századik évfordulóját, hogy egyesült, egységes város lett törvényileg Pest, Buda, Óbuda. A centenárium megünneplésére a 43-as Állami Építőipari Vállalat is szép programot készített. A vállalatnál centenáriumi operatív bizottság alakult, amely elkészítette az ünnepi tervet a számunkra hármas évfordulóra — mondotta Szalai István, a vállalat szakszervezeti bizottságának tagja. — A város évszázados évfordulója mellett ünnepeljük az államosított építőiparnak és vállalatunk fennállásának negyedszázados évfordulóját is. Mi minden szerepel ebben a tervben? Hozzátehetjük alkérdésként: már mi minden készült el ezekből? Vállalta a vállalat, hogy 1972. szeptember elsejére, a tanévnyitásra átad egy-egy iskolát Óbudán és Újpalotán. Tőmondatban: megtörtént. Kelenföldén december 31-re ígértek egy 150 fős óvodát, és 100 fős bölcsődét magában foglaló épület átadását. Már csak a durva takarítás volt hátra, amikor e sorokat nyomdába adták. Centenáriumi évük kezdeteként teljesítették azt a vállalásukat is, hogy a kerületi pártbizottság előadótermét felújítják. Az átadási jegyzőkönyvbe köszönetet jegyzett be a pártbizottság. ÍRJÁK A CENTENÁRIUMRA A KERÜLET TÖRTÉNETÉT IS. A vállalat ehhez a maga történetét nyújtja, fejlődésének adatait. A kelenföldi lakótelep még be nem épített, de általuk használt területeit rendezik, csinosítják. Kedves vállalásukat teljesítették azzal, hogy az elmúlt év nyarán egy kelenföldi iskolát kifestettek, kimázoltak, egy óvodában pedig a parkettát csiszolták és lakikozták. Ugyancsak a nyár folyamán az általuk patronált Keveház utcai iskola 46 tanulóját tíz napon át vendégül látták Lupa-szigeti üdülőjük- ben. A centenárium jegyében, de elsősorban a saját évfordulójuk emlékezetére tervezik az alapító tagok kitüntetését. Már meg is rendelték az arany gyűrűket és nyakláncokat, s ezeket április 4-ére adják át legrégibb dolgozóik- nak — gondolva közülük azokra is, akik az utóbbi években már nyugdíjba kerrültek. Az évfordulóra egyéb, 40 fillérrel rendelkezik az építőipar, a többi az általa felhasznált ipari termékek áraiban realizálódik. Mialatt az utóbbi három évben mintegy 12 százalékkal növekedett a kivitelező építőipar árszínvonala, a kivitelező vállalatok árbevételarányos nyeresége mégis 2,3 százalékkal csökkent. Végezetül hangsúlyozta Bondor József, hogy mindent meg kell tenni az építőipar műszaki fejlesztéséért, a könnyűszerkezetes program megvalósításáért, hogy mind magasabb színvonalon elégíthessük ki a népgazdaság és a lakosság építési igényeit. Ként bronz plakettet és jelvényt is készíttetnek törzsgárdájuk tagjainak, kiváló dolgozóiknak. S már kéziratban megvan a jubileumi évkönyv, amit a vállalat negyedszázados évfordulójára, megtett útjának rögzítésére adnak ki. A HÁRMAS ÉVFORDULÓ jelképesen kapcsolódik egybe abban a tervükben, ami már megvalósulóban van: egy iparművész készíti a kulcskarikákat a 25 éves a 43-as ÁÉV felirattal. Egyik idén elkészülő épületükminden lakásához ezzel a karikával adják majd át a kulcsokat. Színes tervek ezek, de gazdag tartalmat színeznek. A vállalat a főváros legnagyobb lakásépítője. Mondanunk sem kell, hogy az évforduló legméltóbb köszöntése az lesz, hogy jó munkával, segítőkész szellemmel a jubileum évében még több lakást igyekeznek tető alá hozni, mint 1972-ben. Jelképes kulcskturikák Hármas évforduló Egy évvel a határidő előtt... Új üzemet adtak át Balassagyarmaton. A Budapesti Finomkötöttárugyár tavaly kezdte meg új telephelyének kivitelezését az ÉVM Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatának közreműködésével. Az eredeti átadási határidő 1973. december 31-én lett volna, de az együttműködő vállalatok jó munkájának köszönhetően az építkezést egy évvel az eredeti határidő előtt befejezték. Siker Moszkvában A Típusterv és a könnyűszerkezetek Semmilyen új módszer nem honosodik meg egycsapásra, mindennek meg kell fizetni a tandíját. De ez a tandíj lehet olcsóbb is és drágább is. Olcsóbb, ha kicsiben kísérletezzük ki, fokozatosan sajátítjuk el, adottságainkat hozzáalakítjuk és amit másutt beváltan alkalmaznak, abból átveszünk, tanulunk. Drágább, ha fölkészülés nélkül akarunk gyorsan megoldani mindent, föltalálni azt, amit már föltaláltak, vagy tanulmányozás és átgondolt előkészítés nélkül átvenni, így van ez a könynyűszerkezetes építéssel is. Szerencsére nem ma kezdünk ismerkedni vele, bevezetését a kormányprogram eddigi hazai tapasztalatainkra és a külföldi módszerek széles körű tanulmányozására alapozta. Ezer négyzetméteres bemutató A könnyűszerkezetes építés hazai tapasztalatainak megszerzésében, eredményes — a gyakorlatban bevált — megoldások kimunkálásában nem kis része van a Tervezési ésfejlesztési és Típustervező Intézetnek — közismert névrövidítésével: a Típustervnek. Több éves munkájának hazai eredménye — egy sor megvalósult könnyűszerkezetes épülete után külföldi sikert és kitüntetéseket könyvelhetnek el. Ennek előzménye röviden az, hogy tavaly májusban a Szovjetunióban határozatot hoztak a könnyűszerkezetes építés nagy tömegű bevezetésére, valamint arra, hogy ezt a feladatot az ottani bázis kialakítása mellett behozatallal oldják meg. S 1972 júniusában Novikov miniszterelnök-helyettes, valamint építésügyi és városfejlesztési miniszterünk, Bondor József elvtárs megállapodást írt alá, amely szerint a moszkvai Állandó Építőipari Kiállítás területén még ez évben, november 7-ére felépül egy ezer négyzetméter alapterületű magyar könnyűszerkezetes csarnok. A generáltervezői megbízást a Típusterv kapta. Tervek negyvenhat nap alatt A rövid —, ám a könnyűszerkezetes építés egyik előnyét jelentő — határidőnek megfelelően, gyorsan munkához kellett látni. Hogy a nálunk kialakult megoldásokból változatos képet nyújtsanak, a csarnokot négyféle — nálunk kialakult — vázrendszerrel tervezték, egységesen 24 méteres fesztávolsággal, s természetesen ezeket a vázrendszereket összehangolták. E négy szerkezet a FÉM-TIP, a könnyű poliacélváz, a Fémmunkáscsarnok és a Kipszer térrács. A Típusterv kollektívája egy hónapon belül átadta az alapozási terveket a szovjet mélyépítő vállalatnak, és 46 nap alatt elkészítette a kiviteli tervdokumentációt is. Megmozdult a hazai bázis , a Dunai Vasmű, a Fémmunkás, a Kipszer, az Országos Szakipari Vállalat, a Villanyszerelőipari Vállalat és több más közreműködő —, s a csarnok a benne elhelyezett, könnyűszerkezetes építésünket bemutató kiállítással együtt 61 nap alatt elkészült, s már november 4-én ünnepélyesen megnyithatták. Természetesen az elismerés sem maradt el. Mint Bánóczy Ferenc, a Típusterv szakszervezeti bizottságának titkára elmondta, intézetük, illetve dolgozóik is több kitüntetést kaptak. Az intézet a Vásári Nagydíj ezüst fokozatában részesült, dr. Böhönyey János főosztályvezető „A szovjet népgazdaság sikeres fejlesztése terén elért eredményekért” című kitüntetés arany fokozatát vehette át a helyszínen. Ugyanennek a kitüntetésnek a bronz fokozatát kapta az intézet három mérnöke: Makó Lóránt, Guoth István és Kohut László a negyedik, Rákosi Ferenc pedig miniszteri dicsérő oklevélben és jutalomban részesült. Számos dolgozójuk kapta meg „A szovjet—magyar együttműködés kiszélesítésében végzett eredményes munkáért” című dicsérő oklevelet is. További tipizálás Ennek az eredménynek a hátterében az intézet könnyűszerkezetes tevékenysége áll. Erről, valamint további ilyen munkáikról mondotta Nagy Károly műszaki fejlesztési főosztályvezető-helyettes a következőket: — Mint fejlesztő intézet, már jóval a kormányprogram előtt kezdtük a könnyűszerkezetes tevékenységet. A hazai fejlesztéssel foglalkozva általában abból indulunk ki, hogy mire van hazai ipari háttér és felkészültség, mi oldható meg kevés behozatallal. Nem egyedi létesítményeket terveztünk, hanem olyan terveket készítettünk, amelyek adaptálhatók, amelyek alapján a többi tervező addig is tervezhet korszerű, könnyűszerkezetes épületeket, amíg nem kezdődik meg a licencvásárlás alapján a szélesebb körű szerkezetgyártás. Csak földszintes rendszerekkel foglalkoztunk, mert a többszintesek annyira bonyolultak, hogy kifejlesztésük sem időben, sem pénzben nem lett volna gazdaságos. E földszintes csarnoképületszerkezetek többféle célra alkalmasak. A már kidolgozott sorolhatók. A lemeztartós acélvázszerkezetek változataiból itthon már több mint százezer négyzetméternyi csarnok épült Ezek továbbfejlesztett megoldása az egységes FEM—TIP vázrendszer, amit a moszkvai kiállítási csarnokba is beépítettünk. Ennek különböző hajlásszögű változatai épültek ipari vagy mezőgazdasági célra, csarnoknak, tárolónak, sőt áruháznak is. A poliacélvázas szerkezetek nemcsak hűtőtárolóknak, raktáraknak ideálisak, hanem kommunális létesítményeknek is. Óvodák, bölcsődék, ABC áruházak, sőt önkiszolgáló éttermek és tornacsarnokok épülhetnek — s épültek is — belőlük. Végül a sűrű pillérvázas szerkezetek — amelyekből négy épült föl, kettőnél közülük a teherhordó vázszerkezet is alumínium —, elsősorban mezőgazdasági célra valók. Ilyen felfogásban az alumínium vázszerkezet versenyképes lehet a hagyományossal. — Ami a jövőt illeti, tervezőink folytatják ezt a tevékenységet. Már elkészült egy 350 férőhelyes alumínium óvoda. A vázszerkezeti elképzelések eléggé kiérleltek. Problémát inkább a hazai anyagú, megfelelően kapcsolódó és az igényeket kielégítő beszerezhető tetők és térelválasztók jelentenek. Most ezekre szeretnénk tipizált megoldásokat kidolgozni. További probléma, hogy ezeknek az előállításához úgy, hogy a jogosan elvárt színvonalat képviseljék, rendszeres, bár jelentéktelen arányú import szükséges. Az arányra jellemző, hogy például a kecskeméti könnyűszerkezetes tornacsarnok esetében ez négyzetméterenként mintegy két és fél dollárra rúg. — Eddig többszázezer négyzetméter könnyűszerkezetes épület készült ezekkel a szerkezetekkel — mondotta befejezésül Nagy Károly. — Reméljük, hogy a Fémmunkás Vállalattal közös pályázatunkat elfogadják, s akkor erre a területre nem kell külföldi megoldást vásárolni, hanem a Fémmunkás megfelelő felszer számozásával a kívánt minőségben kielégíthetjük az igényeket. N. F. Átadták a négyezredik lakást Szeged új városnegyedében A tarjáni városrész építését 1968-ban kezdték el a Délmagyarországi Építő Vállalat munkásai. Azóta lassan kialakul az új lakókörzet végleges képe. Az első épületet még a hagyományos technológiával és anyagokból készítették, s párhuzamosan épült fel a József Attila sugárúttal. A tarjáni negyed első lakását 1968 szeptemberében adták át a 110-es jelű épület első lépcsőházában. Az úgynevezett 1-es ütem területén téglablokkos házak sorakoznak, majd a dunaújvárosi házgyár paneljeiből szereltek össze 7 darab tízemeletes és 7 darab négyemeletes házat. Ezután a szolnoki házgyár termékei kerültek Szegedre, s a múlt évben megkezdte termelését a szegedi házgyár is. Ezzel meggyorsult az építkezés. A negyedik ütem területén, a Csillag tér és a körtöltés, valamint a Szilion sugárút által bezárt háromszögben már csak a szegedi házgyár termékeiből készültek a lakások. A négyezredik otthont a napokban adták át az építőmunkások a 417-es jelű, tízemeletes épület A-lépcsőházának III. emeletén. Ha a családok átlagos létszámát négynek tekintjük, akkor — bármennyire is hihetetlennek tűnik — manapság 16 ezer ember lakik Szeged új városnegyedében. öt év alatt négyezer lakás nem kis teljesítmény, bár még így is kevés az évente felépített lakások száma. Csupán az összehasonlítás kedvéért említjük meg, hogy az újszegedi városnegyedben, az Odessza nevű lakókörzetben mindössze 886 lakást építettek fel, közel ugyannyi idő alatt, mint most a négyezret a tarjáni városrészben. Az építők azt ígérik, hogy nem kell sokáig várni az ötezredikre sem. GI