Építők Lapja, 1974 (69. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-02 / 1. szám
* Jól sikerült tanácskozás Brigádvezeték minden égtáj felől Az Építőipari Szállítási Vállalat budapesti 2. számú üzemegységének szocialista vagy szocialista címért dolgozó brigádjai Miskolctól Nagykanizsáig, Szombathelytől Békéscsabáig és Debrecentől Pécsig az ország legtávolabbi tájain tevékenykednek. Az időjárás nem kedvezett összejövetelüknek, mert az értekezlet előestéjén nagy havazással beköszöntött a tél, s ugyancsak késleltette a reggeli vonatokat. De nem volt alapja az aggodalomnak, a legtávolabbi helyekről is megérkeztek, és vagy félszázan gyűltek egybe tanácskozni. Szabó Jánosné szakszervezeti termelési felelős megnyitó szavai után Vaszari Sándor versenyfelelős emelkedett szólásra. Ismertette a vállalati munka verseny-szabályzatot, majd tájékoztatta a brigádvezetőket a versenymozgalom helyzetéről az üzemegységben. Négy versenyforma virágzik náluk. AZ egyéni versenyben az üzemegység dolgozóinak több mint négyötöde részt vesz. A szocialista brigádmozgalom kiterjedt, a dolgozóknak több mint a felét tömörítő 47 brigád tett vállalást ebben az esztendőben. Helytállásuk tükröződik az üzemegység gazdasági eredményeiben is. Egyenletes, jó munka Ez utóbbiakról számolt be az értekezleten Dévai György igazgató. Mint mondotta, az egész évben a tervszerűség jellemezte a munkát, minden tervidőszakban egyenletesen használták ki a fuvareszközöket, célkitűzéseik szerint lett termelékenyebb és járult a nyereséghez tevékenységük. Ennek köszönhetően nemcsak, hogy a tervezett mértékben, hanem azt egy százalékkal meghaladva emelhették a bérszintet. Elmondta, hogy a fuvaroztatók körében jó híre van az üzemegységnek, s ez csakúgy, mint a társadalmi tulajdon védelme, a telepek rendje, gondozottsága és tisztasága jelentős mértékben a szocialista brigádok érdeme. Kitért az igazgató az 1974. évi feladatokra is. Ezekre úgy készülhetnek fel, elvégzésüket úgy segíthetik elő a legjobban a szocialista brigádok, mint mondotta, ha megerősítik élenjáró szerepüket. Fontos feladatul tűzte ki taglétszámuk emelését, valamint azt, hogy vállalásaikba vonják be a brigádokon kívül tevékenykedő dolgozókat is, továbbá segítsenek az üzemegység munkaerőntápótlási gondjainak megoldásában, s azután abban, hogy az új dolgozók beilleszkedjenek a kirendeltségek közösségébe. Azt is javasolta, hogy a közelmúltban az üzemegységnél sikerrel folytatott KRESZ- és munkavédelmi versenyt rendszeresítve tevékeny közreműködésükkel támogassák, majd politikai és általános műveltségük fejlesztésére is rendezzenek vetélkedőket. Van mit mondani A két beszámolót élénk eszmecsere követte. Elsőnek a székesfehérvári Kossuth Lajos — hatszoros! — szocialista brigád vezetője, Pataki Károly szólalt fel, és az igazgató feladatot megjelölő szavaihoz csatlakozva kifejtette, hogy a brigádoknak többet kellene foglalkozni a váltóhajtókkal, akiknek többsége brigádon kívüli, s új ember a vállalatnál. „Be kell vonni őket a kollektív munkába — mondotta —, el kell érni azt, hogy brigádtagok legyenek!” Veréb József, a budapesti Építő szocialista brigád vezetője egyetértett azzal, hogy többet kell foglalkozni a brigádon kívüliekkel. Hozzáfűzte, hogy eddig is erre, s ennek révén a brigádmozgalom kiszélesítésére törekedtek: kirendeltségükön három brigád vesz részt a szocialista versenyben. „A KRESZ-vetélkedőknek igen nagy volt a sikere — fejezte be a felszólalását —, s azt javaslom, hogy jövőre egy esztendőben több alkalommal is rendezzenek ilyent.” A diósgyőri szocialista brigádoknak egy komoly társadalmi munkájáról számolt be Antal János, a miskolci Béke szocialista brigád vezetője. Az ottani Őzugró telep rossz útviszonyain saját elhatározásukból változtattak. Ezért az útjavításért nem számítottak semmilyen ellenszolgáltatása. A vállalkozásukra mégis felfigyeltek, és kiemelt jutalomban részesítették őket. Jólesett nekik, hogy értékelték igyekezetüket. Roósz Károly, a szombathelyi Arany János szocialista brigád vezetője egyebek között egy teljesítmény-kiértékelési javaslatot tett, s a kulturális, politikai vetélkedők szervezését helyeselte, hozzátéve, hogy ezzel élni is fognak. Felszólalt a tanácskozáson a KISZ-alapszervezet vezetőségének tagja, Takács Imre is, s elmondta, hogy az üzemegységnél dolgozó 30 éven aluliaknak 44 százaléka szocialista brigádtag. A gazdasági és a brigádvezetők segítségét kérte újabb ifjúsági brigádok szervezéséhez, a fiatalokkal való foglalkozáshoz. Hozzátehetjük, hogy a törekvés helyes, mert bizony a 44 százalék azt jelenti: a fiatalok közül jóval kevesebb a szocialista brigádtag, mint az idősebbek közül. A miskolci Dózsa szocialista brigád vezetője, Dudás István kifejtette: már csak azért is kell az új emberekkel foglalkozni, őket a brigádéletbe bevonni, hogy a brigádlétszámot a mai szinten fenntarthassák. Hangódi József, a Komarov szocialista brigád vezetője a szolnoki kirendeltség brigádjainak kulturális vállalásairól és sikeres közös kirándulásáról beszélt. A miskolci Táncsics szocialista brigád vezetője, Tóth Béla azt hangsúlyozta, hogy elsősorban a már több mint egy éve náluk dolgozó emberekre érdemes kiterjeszteni a brigádmozgalom hatását, belőlük kell brigádtagokat nevelni. A kulturális vállalások nehézségeire hivatkozva azt javasolta, hogy ezeket a rendszerint sikeres vetélkedők formájával kössék össze. Felelősséggel — Brigádjainkat az jellemzi — mondotta a következő felszólaló, Antal József szótitkár —, hogy az elmúlt időszakban is teljesítették a maguk elé tűzött feladatokat, s ez mutatkozott meg üzemegységünk gazdasági, termelési tervének teljesítésében. A jövőben még jobban segítsék a helyi gazdasági vezetőket, azok tárgyalják meg velük a tervfeladatokat, a létszámgazdálkodás gondjait, a munkaidő jobb kihasználásának, a munkavédelemnek és a társadalmi tulajdon megóvásának kérdéseit. Igyekezzenek munkaerőhiány esetén a brigádtagok saját falujukból dolgozókat toborozni. Hangsúlyozta a KRESZ-vetélkedők jelentőségét a balesetmentes közlekedés szempontjából, hozzáfűzve: e téren a brigádoknak hatékonyabban kell küzdeni a munka közbeni szeszesital-fogyasztás ellen. Nyomában további szocialista brigádvezetők — Dobi Imre, Etl György, Dispéter Ferenc, Kercza István, Andó István, Simon József és Szabó Gábor — emelkedtek egymás után szólásra, sok hasznos gondolatot vetve föl. A vállalati szakszervezeti bizottság titkára, Győző László hozzászólásában külön kitért az üzemegységen belül tapasztalható jó légkörre, a kirendeltségek rendjére, tisztaságára. Kiemelte, hogy az üzemegység vezetőinek az erkölcsi és anyagi elismerést szolgáló módszerei helyesek. Bigre Miklós, a vállalati pártbizottság titkára nagyszerű tapasztalatcserének értékelte az értekezletet. A hozzászólásokra válaszolva, a felmerült gondolatokat összefoglalva Dévai György igazgató megállapította, hogy a további feladatok elvégzésére a brigádvezetők nem egy hasznos kiegészítő javaslatot tettek, amelyeket a további munkában hasznosítani kell. A tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy az elhangzottakról brigádértekezleteken tájékoztatják társaikat. A brigádjaikkal felkészülnek az 1974. évi vállalásokra. Különös tekintettel lesznek a munkafegyelemre, a munkavédelemre és a társadalmi tulajdon oltalmára. A balesetmentes közlekedés ügyét állandóan napirenden tartják a brigádok életében. Kulturális vállalásaikat a vetélkedőkkel kötik egybe. S végül kirendeltségük szükséglete szerint segítenek munkatársakat toborozni is. (németh) A FINOMKERÁMIAIPARI MŰVEK Budapest X., Tárna u. 4. minden kedves megrendelőjének és az építőipar valamennyi dolgozójának boldog új évet kíván? ÉPÍTŐK LAPJA ÚJ LAKÓTELEP TALLinNBAN Több mint ezer hektárnyi területen új lakótelep épül Észtország fővárosában, Tallinnban. Az új lakótömbök zömmel toronyházakból állnak és jól beilleszkednek a történelmi városképbe. Az elmúlt két évben az észt főváros új lakótelepein 15 ezer család kapott lakást. im .tavaArs. Szélesebbre tágultak a könyvtár falai... A könyvtárklub pályázat tapasztalatai A SZAKSZERVEZETI KÖNYVTÁRAK JELENTŐSÉGE, a közművelődésben betöltött szerepe ma már elismert tény. A vállalatok nagy részénél egyedüli „kulturális intézmény”. E jelentős szerep kibővülését serkentette szakszervezetünk kulturális, agitációs, propaganda- és sportosztálya által másodszor meghirdetett könyvtárklub pályázat. A helyes értelmezés szempontjából tisztázandó: a „könyvtárklub” szóösszetétel jelentése nem azonos a művelődési intézmény kategóriát jelölő „klubkönyvtár’' minősítéssel. A pályázat kiírásának célja az volt, hogy a könyvtárak nevelőmunkáját szélesítve, színesebbé tegye, elevenebb kapcsolat alakuljon ki a könyvtár és a többi művelődési forma között, s a könyvtárak esztétikai képe, működési feltételei javulnak. A meghirdetett pályázaton 33 könyvtár vett részt. A kétéves ciklus alatt végzett munkát értékelve, tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy a pályázat elérte célját. KIMUTATHATÓ EZ MINDJÁRT KÜLSŐ JELEKBŐL: kissé lakályosabbá, barátságosabbá váltak a könyvtárhelyiségek; az olvasó leülhet, belelapozhat egy-egy könyvbe, folyóiratba, helyenként hanglemezt, rádiót hallgathat, sőt van olyan könyvtár, ahol a tv kedvelt műsorát is megnézheti. Észrevehető ez a könyvtárosok személyes nevelőmunkájában is, a fontos szakmai ténykedés mellett időt szakítanak, gondot fordítanak az őket körülvevő kollektíva könyvtáron kívüli nevelésére. Mindez hasznos kölcsönhatást jelent, mert segíti egyúttal az olvasómozgalom terjesztését. Igazi esztétikai élményt nyújtó előadások, izgalmas szellemi vetélkedők színhelyeivé váltak a könyvtárak. Működnek a könyvtárhoz kapcsolódó szakkörök és klubok is. A könyvtár tevékenysége, hatóköre kilépett a helyiség falain kívülre, beleötvöződött a munkahely, munkásszálló mozgalmi és kulturális életébe. Hatékonyan közreműködtek a felnőttoktatás, politikai oktatás és a dolgozók általános műveltségét emelő rendezvények szervezésében. Több helyen a kulturális nevelőmunka centrumává, fontos közéleti fórumaivá váltak. A pályázati díjat a fenti célkitűzéseket legjobban megvalósító könyvtáraknak ítélték oda. A MUNKÁSSZÁLLÁS KATEGÓRIÁBAN HELYEZÉST NYERT KÖNYVTÁRAK: I. Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti könyvtára. Díja: Oklevél és Takács Erzsébet szobrászművész „Asszony kosárral” c. szobra. I II. Építők „Dózsa Gvőrgy1® klubkönyvtára. (Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat.) Dija: Oklevél és diavetítő-készülék. III. Építőipari Szállás Kulturális Egyesület Könyvtára. (A budapesti Pillangó úti munkásszállás körzet.) Díja: Oklevél és könyvvásárlási utalvány. A VÁLLALATI KATEGÓRIÁBAN DÍJAZÁSBAN RÉSZESÜLT KÖNYVTÁRAK: I. Országos Szakipari Vállalat Szakszervezeti Könyvtára. (Budapest.) Díja: Oklevél és M 20-as több sávos magnetofon. II. Fővárosi I. sz. Építőipari Vállalat Szakszervezeti Könyvtára. Díja: Oklevél és sztereorádiókészülék. III. Vas megyei Állami Építőipari Vállalat Lakatosüzem Könyvtárklubja. Díja: Oklevél és könyvásárlási utalvány. A helyezést nyert könyvtárak vezetőit jutalomban részesítették. Az eredményekhez nagymértékben hozzájárult az illetékes szakszervezeti alapszervek kulturális bizottságainak, kultúrfelelőseinek szakmai hozzáértésről tanúskodó, koordináló és segítő aktivitása. A helyezést nem kapott könyvtáraknál is kimutatható a teljesebb munkára, a klubszerű jellegre való törekvés, egy-egy jó módszer, hasznos gyakorlat hívja fel magára a figyelmet. A pályázaton való részvételükért, igyekezetükért dicséret illeti őket is. Bízunk abban, hogy a kialakuló új közművelődési koncepció és a könyvtárak gondjainak enyhülése a jövőben még kedvezőbb helyzetet fog teremteni a hasonló akcióban lévő lehetőségek kihasználásában. Lajtai László A nyergesújfalui demitgyár rekonstrukciója során épülő háromhajjós, 24 ezer négyzetméter alapterületű gyártócsarnok első hajójában még ez év decemberében megkezdődik a próbaüzem. A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat 280 millió forintért építi fel az óriáscsarnokot és tartozékait. 1975 júniusában a beruházás befejezése után síklemez és hullámlemez palát fognak itt gyártani A Dorogi Bányagépgyártó Vállalat mir szereli az első hajóban a gépsorokat. (MTI Fotó: Hidas János felv.) Az alapozási tervek hiánya akadályozza munkájukat A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat 1973. évi építésszerelési termelési feladatait 780 millió forintban — a múlt évihez viszonyítva 7,9 százalékos termelésnövekedéssel — szabták meg. Minden jel arra mutat, hogy e tervet sikeresen teljesítették. Az új év azonban még nagyobb feladatot ró a Vállalatra, számban kifejezve ez 820 milliós termelési értéket jelent. Munkájuk zömét a lakásépítések teszik ki. Mindent megtesznek, hogy minél gyorsabban, minél jobb minőségű lakásokhoz jussanak az arra rászorultak. Korán felismerték, hogy a lakáshiány mielőbbi felszámolása érdekében a legnagyobb mértékben kell támaszkodniuk az élőmunka tekintetében legnagyobb termelékenységgel működő győri házgyárra. A termelőtevékenység ilyen irányú hatékonyságának növelése érdekében takarékosabb létszámgazdálkodást valósítottak meg, és igyekeztek minél nagyobb mértékben kihasználni a rendelkezésükre álló gén°ket is Az 1973- ban átadásra kerülő lakások számát 1353-ban határozták meg, amely 240 lakással több, mint az előző évi. A számok tükrében nézve a vállalat helyzetét, azt mondhatnánk, minden rendben van, nem okoz majd gondot a 820 milliós terv teljesítése. Ám, hogy mégsem ilyen zavarmentes az 1974. évi tervteljesítés, arról Skerlanitz Ottó, a vállalat termelési osztályvezető-helyettese ekképpen tájéjékoztatta az Építők Lapja munkatársát. — Vállalatunk mindig az új, a gyors építési technológiákat kereste, és azokat a lehető legrövidebb időn belül alkalmazta is. A házgyári panelos technológia egyike a leggyorsabb építési módoknak, amellyel szép, kulturált lakásokat tudunk adni a környék lakóinak. 1968-ban létrehoztunk egy szeretőbrigádot, ahol 27 ember egy toronydaru segftsé°ével építi a házvári lakásokat, és 1973-ban jóval túlhaladták a kéroaik lakást Házanként 2 millió forintot termálnak. Újra terveztük, t-'mrrv munkát vag/n brigádot szervezünk, és akkor a megnövekedett terv teljesítésének nem lesz akadálya. A terv végrehajtása azonban egyelőre sok akadály elhárítását igényli. Sőt a jelenlegi házgyári szerelésen dolgozó brigád folyamatos munkája sem biztosított. Skerlanitz Ottó ezután elmondta, hogy most végzik az utolsó olyan épület szerelését, amelynek kivitelezési tervei rendben vannak. A következő épület alapozási tervei még nincsenek készen, így nemhogy új brigád létrehozása nem lenne célszerű, de a jelenleg itt dolgozóknak is másféle munkát kell adniuk. A baj ott van — mondotta —, hogy a p’-'ri házgyár új típusú lakáspanelek gyártására állt át, amelynek alapozási terveit a VÁTI-nak kellene elkészíteni, de még a mai napig sem kapták meg azokat. A KOMÉP korábban beleegyezett az új, jobb, és jóval kevesebb hibalehetőséget rejtő házgyári paneltípusok gyártásába, bízva az alapozási tervek időbeni megérkezésében. Ez azonban mindmáig késik. Jó lenne, ha a VÁTT minél előbb elkészítené az alapozási terveket. Ezzel a KOMÉP zöld utat kapna a panelos lakások építésében, és az év közöpétől még egy új szerelőbrigádot is beállítva, az 1974-re tervezett 612 hévári lakást össze tudná szellni. Boros Miklós