Építők Lapja, 1975 (70. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-02 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ EPITO-, FA- ÉS EPITOANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 40 FILLÉR 1915. JANUÁR 2. Napirenden a lakásépítés Szocialista szerződésekkel a lakásprogram megvalósításáért A PEST MEGYEI BIZOTTSÁG december 12-i ülésén megtárgyalta a negyedik ötéves terv megyei lakásprogramig teljesítését és az ötödik ötéves terv lakásépítési programjának előkészületeit vizsgálta. A megyebizottság közgazdasági bizottságának írásos jelentése megállapította, hogy Pest megyében a terv szerinti 36—37 000 lakás felépül a negyedik ötéves terv során. Baj van azonban az állami lakásépítésekkel, mert ezekből jóval kevesebb épült fel eddig a tervezettnél. Mindent el kell követni tehát annak érdekében, hogy a különböző építőszervezetek közelebb jussanak a terv megvalósításához. Foglalkozott a jelentés a lemaradások okaival is. Elsőként említhető meg a kellően előközművesített területek hiánya. Ez a körülmény nagyon sok problémát okozott az elmúlt évek során a megyei tervező és kivitelező vállalatoknak. (Jó példát statuált a 43. sz. ÁÉV, amely a Budaörsön létesítendő új lakótelepnél megkövetelte az előközművesített területet!) Az igényekkel nem mindig vannak egy szinten az anyagi lehetőségek. Arra is volt példa — Fóton és Szigetszentmiklóson —, hogy nagy arányú célcsoportos lakásépítkezéseknél a hibás előkészítésből eredően a közművesítés anyagi fedezete nélkül kezdték meg a tervezést. Ezt később — már előrehaladott fázisban — le kellett állítani. ERŐSEN BEFOLYÁSOLJÁK az eredményeket azok az együttműködésbeli hiányosságok, amelyek a beruházók és kivitelezők között fennállnak. A vita során elhangzott javaslatként, hogy a nagyobb kivitelező vállalatokat fokozottabban be kellene vonni a lakótelepi beruházások előkészítésébe. Az együttműködés megjavítása elősegítené a beruházók, tervezők és kivitelezők jobb kapcsolatát. Ennek pedig jelentős népgazdasági előnyei is lennének. A Ceglédi Építőipari Vállalat négy év alatt 373 állami lakást épített fel, s ezzel a tervezett mennyiséget teljesítette. Ebben az évben már blokkos technológiával építettek 136 lakást. Sajnos, egyre nehezebben jutnak kohósalak nagyblokkhoz, s kénytelenek voltak átállni közép-téglablokk alkalmazására. Ez az építési mód azonban m meghoszszabbítja az épületek összeszerelésének idejét. Bebizonyosodott, hogy a Pest megyei építőipari kapacitást nem lehet más megyékéhez hasonlítani, azoknál jóval kedvezőtlenebb. Elég anynyit tudni, hogy a megyei beruházási vállalat mintegy 45 (!) generálkivitelezővel kénytelen dolgozni, s ezeknek túlnyomó része nem is megyei székhelyű. A vállalatok közötti együttműködés kérdésének számos gazdasági és szervezeti problémája is felvetődött. Ezeket a vita lezárásaként Szabó Sándor megyetitkár összegezte.TÖBBEK KÖZÖTT JAVASOLTA, hogy az építőszervezetek kössenek az eddiginél jóval több szocialista szerződést a jövőben. Úgy, mint ahogy ezt tették a szentendrei művelődési központ építése alkalmából. Ennek kezdettől megvolt a kívánt eredménye és hatása. Ezt a jó kezdeményezést ki kell terjeszteni, a lakásépítkezésekre elsősorban. Mindenekelőtt Vácott, Gödöllőn, Szentendrén és Cegléden. Itt épül fel a legtöbb megyei lakás. Javaslat született arra vonatkozóan is, hogy a korábbi években bevált „Tiszta jegyzőkönyv” mozgalmat újra be kell indítani és az országos figyelem középpontjába állítani. A tapasztalatok szerint ez javította és javítani fogja a minőségi munkát és a hibamentes műszaki átadásokat. Itt sok a tennivaló még, mert sokszor hónapokig húzódik — kis hibák miatt — a kész laakások műszaki átadása. Meg kell vizsgálni a lakástervek realitását. Egy-egy kivitelező vállalatnak csak anynyi lakástervet adjanak, amelynek elkészítését a kapacitása lehetővé teszi. Ha ez nem így történik, a vállalatoknál fejetlenség, felesleges idegeskedés uralkodik el. A megyei vezetés inkább arról gondoskodjon, hogy a jelenleginél jóval több építőipari szervezet építsen lakásokat saját megyéjében, s kapacitását ne a fővárosban, más megyékben vagy éppen külföldön (!) kösse le. A MEGYEBIZOTTSÁGI ÜLÉSEN jelen levő meghívott igazgatók, vállalati műszaki vezetők az eszmecsere során elismeréssel nyugtázták a szakszervezeti aktivisták segítő szándékát és javaslatait. Köszönjük a jókívánságokat Ezúton mondunk köszönetet mindazon elvtársaiknak, akik jókívánságaikat fejezték ki az újév alkalmából. Alapszervezeteink valamennyi tagjának — egyéni és családi életében — jó egészséget, eredményeikben gazdag, boldog új évet, a gazdasági és mozgalmi feladatok elvégzéséhez sok sikert kívánunk az 1975-ös esztendőben. Budapesti Bizottság Komárom megyei ÁÉV: A kollektíva is részesítheti tagjait lakásépítési támogatásban A MÚLT ÉVI TERMELÉSI TERVÉBEN 830 millió forint értékű saját építésszerelést irányzott elő a Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat. Ez az előirányzat mintegy 77 millió forinttal haladta meg az előző évi tényleges értéket, amit a megye építési igényeinek erőteljes növekedése indokolt. A vállalat gazdasági vezetése — egyetértésben a mozgalmi szervekkel — egy új ösztönzőt vezetett be a nagyobb feladatok teljesítése érdekében. Már 1974. elején meghirdették a vállalatnál az úgynevezett „többletlakás-támogatási” programot. Ennek lényege, hogy a vállalat a bázis időszakhoz viszonyítva elért minden 1,5 millió forint többlettermelés után egy lakás vásárlására nyújt támogatást, természetesen azon a hatmillió forinton felül, amelyet negyedik ötéves tervükben már eredetileg is előirányoztak a dolgozók lakásépítésének támogatására. Ez a „többletlakás-támogatási” program a vállalat szűkebb kollektíváit, a főépítésvezetőségeket arra ösztönözte, hogy igényeiknek megfelelően maguk termeljék meg lakástámogatási alapjukat. Tekintettel arra, hogy a főépítésvezetőségek termelési összetétele, anyagigényessége változik, a lakásonként elérendő többlettermelést megfelelően súlyozták. Így az 1-es számú Hufnagel 1,8 millió forintot, a 2-es számú Lendvay főépítésvezetőségnél csak 1,0 millió forintot számítottak egy lakásépítési támogatást fedező termelési többletként. A Komárom megyei ÁÉV március 1-én megtartott első negyedévi műszaki konferenciáján hozták nyilvánosságra a többlettermelésre való ösztönzés ezen újabb formáját, s az ezt követő termelési tanácskozásokon, majd a szocialista brigádvezetők fórumán a dolgozók meg is beszélték, hány lakás erejéig terjedő támogatásra pályáznak. A pályázat nyomban közösségi üggyé vált, hiszen azt is kimondták, hogy kizárólag a kollektíva hatáskörébe tartozik majd, hogy tagjai közül kiket részesít a megpályázott és elnyert lakásépítési támogatásban. A TÖBBLETLAKÁS-TÁMOGATÁSI PROGRAM,amely az egyéb termelési ösztönzőkön kívül került meghirdetésre, kedvező fogadtatásra talált a vállalat minden munkahelyén. A hét főépítésvezetőség és a Koblencz ipari főüzem összesen 54 lakásra adta be pályázatát. A legtöbbet, 15 lakásra jutó támogatást, a 2-es számú főépítésvezetőség pályázott meg, a legszerényebben, mindössze két-két lakásra a 3-as számú Auerbach és a 6-os számú Mecséry főépítésvezetőség pályázott. Már a harmadik negyedév végéig elért eredmény is felülmúlta a várakozást: 67 többletlakás megvételének támogatásához teremtették meg a szükséges anyagi fedezetet. A legtöbbet, 19 lakással, az 5-ös számú Kiss főépítésvezetőség és 17 lakással a 8-as számú Koblencz ipari főüzem teljesítette. A lakástámogatásra fordítható terven felüli öszszeg az év végére várhatóan elérte a 3 millió forintot. A TERMELÉSI FELADAT TELJESÍTÉSÉN TÚL rendkívül sokat jelent ez a kezdeményezés a dolgozók lakáshelyzetének javításában. Hiszen így 1975-ben már azok is lakáshoz juthatnak, akiknek egyébként még évekig kellett volna járniuk saját otthonra. Nem lebecsülendő az sem, hogy az üzemi demokrácia szélesítésével egyidejűleg a munkáskollektíva közvetlenül tapasztalhatja annak gyakorlati alkalmazását is: maguk döntik el, kit részesítsenek a lakástámogatásra megtermelt összegből. Országos versenynyertessel kiosztották a „Ki minek mestere vetélkedő díjait A befejező szakipari munkák jelenítik ma az építőipar legnagyobb problémáját. Ennek a felismerésnek a jegyében a KISZ Közonti Bizottságának a kezdeményezésére az ÉVM, szakszervezetünk, a Televízió és az Építőipari Tudományos Egyesület az elmúlt hónapokban versenyt hirdetett meg az építőipari befejező munkák szakmáiban azoknak a páralatoknak a brigádjai számára, amelyeknél a lakásépítés legkorszerűbb, házgyári panelos technológiáját alkalmazzák. A festők-mázolók, tapétázók, hideg- és melegburkolók, központifűtés-szerelők és vízvezetékszerelők országos versenyén 16 vállalat 544 brigádja vizsgázott szakmájából a szakértőkből álló zsűri előtt. A verseny résztvevőinek azonban nemcsak sokoldalú gyakorlati követelményeknek kellett megfelelnie, hanem számot kellett adni elméleti tudásukról és politikai felkészültségükről is a verseny két fordulójában. Mint ahogy azt is tanúsítaniuk kellett, hogy ismerik és helyesen alkalmazzák tevékenységük során a munkavédelmi szabályokat. Mint a rendező szerveket képviselő zsűri megállapította, a verseny sok hasznos eredménnyel járt. A gyakorlati feladatok végzése során a versenyző brigádok mindenütt több és minőségileg kifogástalanabb munkát végeztek, mint a szokásos műszakokban, s jól érvényesítették az anyagtakarékosság szempontjait, példát mutattak a technológiai fegyelem megtartásában. S ez annál is inkább örvendetes, mert a verseny bevallott célja volt a minőségi munka iránti igényesség fokozása, a fiatalok munkássá, méghozzá jó munkássá nevelésének elősegítése, a fiataloknak a szakma szépségeivel való megismertetése. Ahogy a „Ki minek mestere” vetélkedő december 17-i eredményhirdetésekor a budapesti Láng-gyári művelődési otthonban látni lehetett, a fiatalok valóban szépen szerepeltek — az első helyek és a helyezések nagyobb részét ők hódították el. Különösen dicséretes a vidéki vállalatok fiataljainak a szereplése, hiszen egyik-másik szakmában nemcsak egyenrangú versenytársai voltak a fővárosi szakjellegű vállalatoknál dolgozó brigádoknak, hanem meg is előzték azokat. Az elismerés hangján nyilatkoztak a verseny rendezői a Hajdú megyei ÁÉV, a DÉLÉP, a Szolnok megyei ÁÉV, a Borsod és a Bács megyei ÁÉV versenyző brigádjairól, annak hangsúlyozásával, hogy rangjához méltóan szerepelt a versenyben az ORSZÁK és a 43-as ÁÉV is. Az ünnepélyes eredményhirdetésen megjelent négytagú brigádok előtt Trefil István, az ÉVM főosztályvezetője méltatta a sikeres vetélkedőt, s köszöntötte a résztvevőiket. Kiosztották a díjakat, okleveleket, pénzjutalmakat. Az első helyezettek díszoklevelet, 10 000 forint jutalmat és külföldi utazást nyertek. A zsűri döntése értelmében a hat szakma közül háromban két első helyezettet hirdettek ki. A festő-mázoló szakmában első az ORSZAK Juhász Gábor vezette brigádja és a Bács megyei ÁÉV Szál Ferenc vezette kollektívája. A tapétázók közül az egyik első helyet ugyancsak az OSSZAK szerezte meg Prozlik János brigádja jóvoltából, míg a másik első helyezett László István brigádja a Hajdú megyei ÁÉV- től. Két első helyezett volt a melegburkolók versenyében is: Burszán Gyula brigádja az ORSZÁK-tól és Kelemen Tibor brigádja a Borsod megyei ÁÉV-tól. A hidegburkolók vetélkedéséből Tóth Balázs brigádja vitte el a pálmát a Pest megyei ÁÉV-tól, fűtésszerelőknél első a Keserű Mihály vezette brigád a Veszprém megyei ÁÉV-tól, míg a vízvezetékszerelő brigádok közül a Szolnok megyei ÁÉV Csabai Ferenc vezette brigádja diadalmaskodott. Nehéz volna felsorolni a versenyben nagyszerűen szerepelt valamennyi résztvevő brigádot. De hogy ez a vetélkedő milyen sikeres volt, tanúsítja az, hogy még a negyedikhatodik helyzetiek közül is számos versenyzőt jutalmaznak belföldi társasutazással. A bírálóbizottság dicséretben részesítette a Hajdú, a Szolnok, és a Heves megyei RÉV KISZ- szervezetét azért a lelkes és eredményes munkáért, amelyet a vetélkedő szervezésében és lebonyolításában kifejtettek. " Az építőipar 1975. évi feladatai Az ÉVM és az építők szakszervezete vezetőinek állásfoglalása Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak és az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók szakszervezetének vezetői, Bondor József miniszter és Gyöngyösi István főtitkár vezetésével december 14-én az ÉVM-ben áttekintették az idei közös feladatok végrehajtását és meghatározták az 1975. évi együttműködés fontosabb feladatait. Megállapították, hogy a termelési, gazdasági feladatok eredményes teljesítéséhez nagymértékben hozzájárult az MSZMP XI. kongresszusa és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny-mozgalom, amelyben az építő-, fa- és építőanyagipari dolgozók többsége nagy aktivitással vesz részt. A jövő évi feladatokkal kapcsolatban alapvető célkitűzésként jelölték meg a népgazdaságnak fontos nagyberuházások kivitelezési ütemének gyorsítását, a lakásépítkezési terv hiánytalan teljesítését, a munka- és üzemszervezési, valamint a munkafegyelem javítását, az alapanyagok és az energia takarékosabb felhasználását, a gazdasági eredmények növelését, ami egyben fontos feltétele a személyi jövedelmek tervezett emelkedésének is. A minisztérium és a szakszervezet vezetői felhívják az ágazat dolgozóit, hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben a legfontosabb népgazdasági és gazdaságpolitikai célok elérését segítsék. A minisztérium és a szakszervezet vezetői elhatározták, hogy az együttműködés legfontosabb kérdéseiben részletes munkaprogramot dolgoznak ki, közös megbeszéléseken értékelik majd a végrehajtását és meghatározzák az újabb feladatokat is. Hatmillióval többet A Kiskunhalasi Építőipari Vállalat dolgozói a Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán épülő lakások korábbi átadására tettek felajánlást. Vállalták azt is, hogy idei termelési tervüket 6 millió forinttal teljesítik túl, valamint azt, hogy két kommunista műszak bérét óvoda és bölcsőde fejlesztésére utalják át. A kommunistái műszakot már megtartották és 20 670,5 forintot adtak postára az óvodák és bölcsődék bővítésére. ÁLLTAK a S Dunaújvárosban nemcsak a Vasmű jelentős a népgazdaság számára, hanem a Papíripari Kombinát is. Építésében eddig két lépcső készült el — amelyben már folyik a termelés. A termelő üzemek mellett — karcsú víztorony között épül a milliárdos költséget is meghaladó harmadik szakasza, a hullámpapír vertikum. , Két éve vonultakel a 26-os építővállalat legjobb brigádjai Mózes Tibor főépítésvezető irányításával, és akkor megfogadták, hogy 1974-re állni fog a gyár. Állták is szavukat. De jelentős feladatot hajtottak végre a 31-es vállalat dollgozói is. Ők végezték a tárolótartályok csúszózsaluzásos ^ munkáit. Novemberben újabb ^ vállalat kezdte meg a felvonulást: a Vízgépészeti Vállalat. ^ Feladatuk az ivó- és ipari víz- rendszer elkészítése. Később ők végzik a biológiai szennyvíztisztító berendezés kivitelezését is. ^ Áll a gyár, épül az üzem. ^ Naponta újabb és újabb fel£ adatok valósulnak meg a ^ KISZ-védnökséggel épülő dunaújvárosi Papíripari Vertikumban. 8 (gubacsi) Eredményekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kíván az építő-, fa-, építőanyag- és szerelőipar minden dolgozójának és kedves családjának a SZAKSZERVEZET ELNÖKSÉGE