Építők Lapja, 1976 (71. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-02 / 1. szám

4 a­p­i ifi ififim­tája R V áll FAIPARI MELLÉKLET Több termelés - létszámnövelés nélkül Ahol nem maradt „írott malaszt“ az intézkedési terv Gyártmányaik korszerűsíté­sére, a következetesebb taka­rékosságra, az üzem- és mun­kaszervezésük fejlesztésére a Cardo Bútoripari Vállalatnál is részletes intézkedési tervet készítettek 1975-re. Intézkedé­si tervük végrehajtása is hoz­zájárult ahhoz, hogy a győri vállalat — nem végleges ada­tok szerint — a múlt évben 5,5 százalékkal növelte terme­lését és mintegy 216 millió fo­rint­ért...ú bútort készített. A nagyobb termelési volument létszámnövelés nélkül produ­kálták. A Cardoban az igazgatótól a szocialista brigádvezetőig minden felelős vezető, párt-, szakszervezeti és KISZ-akti­­vista legjobb tudása szerint ügyelt arra, hogy ne marad­jon „írott malaszt”, amit az intézkedési tervben feladat­ként rögzítettek. A terv vég­rehajtását rendszeresen ellen­őrizték és az előírtakat szigo­rúan betartatták minden üzemrésszel. Anyagtakarékosság és jelentős minőségjavulás Az anyagtakarékosság, amely jelentős szerepet kapott az intézkedési tervben, a kész­letgazdálkodásra is vonatko­zott. A gondosabb munka és néhány technológiai változta­tás hatására a múlt évben ja­vult a minőség a Cardoban. Fából, ragasztó-, fényező- és kárpitosanyagokból mintegy 650 ezer forint értéket takarí­tottak meg a múlt év végéig. A takarékos anyagfelhasználás mellett is tovább fejlődött a Cardo bútor minősége és ez­zel népszerűsége is szerte az országban. Bemutatójuk emlé­kezetesen nagy sikert aratott 1975 őszén a Budapesti Nem­zetközi Vásáron. Különféle bú­toraiknál főként a második félévben értek jelentős minő­ségjavulást. 20 százalékos túlteljesítés az energiatakarékosságban Takarékossági intézkedése­ik természetesen az ésszerűbb energiafelhasználásra is vo­natkoztak. Megszervezték a villany-, a gőz-, a fűtőolaj fogyasztásának rendszeres el­lenőrzését minden műszakban. Elvégezték a gépek hajtómo­torjainak műszaki felülvizsgá­latát, a rossz hatásfokkal mű­ködő, túlfogyasztó berendezé­seket kijavították, a feleslege­sen működőket leállították. A múlt évre 700 tonna gőz, 70 ezer kilowattóra villamos energia és 25 tonna tüzelő­olaj megtakarítását irányoz­ták elő a vállalat intézkedési tervében. A következetes vég­rehajtás nyomán már kilenc hónap alatt teljesítették az energiatakarékossági progra­mot és az év végéig mintegy 20 százalékos túlteljesítést ér­tek el. A takarékosság újabb mód­szereit kutatva került sor a Cardoban arra, hogy felmér­jék a bútorgyártás közben ke­letkező hulladék mennyiségét, amelynek eltüntetése már sok gondot okoz a vállalatnál. Pályázatot hirdettek olyan ka­zán tervzésére, amely a leg­kedvezőbben alakítja át hő­energiává a hulladékot. Meg­kezdték a pályázat elbírálását és a legjobb megoldást ígérő tervet várhatóan már az idén megvalósítják. Termelésük gazdaságosabbá tételét szolgálják a vállalat korszerűsítései. Új gépek be­állításán túlmenően a munka­­szervezés fejlesztését tartják ebből a szempontból a legfon­tosabb feladatnak. A termelé­kenység további növeléséhez a vállalat felkérte a Miskol­ci Nehézipari Egyetemet, hogy az úgynevezett filmtechnikai módszerekkel tárja fel a bú­torszerelésnél még meglevő időveszteségeket. Ífj és gazdaságosabb bútortípusok A már megvalósított és a nem régen kezdett intézkedé­sek jelentős részének hatását csak hosszabb távon lehet jól érzékelni. Ilyen például a múlt évben megkezdett gaz­daságosabb termékstruktúra kialakítása, amit a múlt év­ben kezdtek, de eredményeit csak a következő években le­het igazán lemérni. A végre­hajtás tehát ezen a területen is folyamatos... Azt már elérték a Cardo­ban, hogy minden termékük kifizetődő, de néhány gazda­ságosabb is lehetne. Főként azokra a régebbi típusú búto­raikra vonatkozik ez, amelyek már esztétikailag sem a legki­fogástalanabbak. A vásárlók igényeinek, megfelelően na­gyobb arányban gyártják a modern Opál termékcsaládhoz tartozó bútorokat és az idén a vállalat termékeinek több mint 15 százaléka teljesen új típusú bútor lesz. NA­PI­RENDEN A bizalmi testület munkája Érdekes és fontos témát tűzött napirendre és tár­gyalt a szentendrei Erdészeti, Fa- és Vegyesipari Vállalat (régi nevén Kocsigyár) szak­­szervezeti bizottsága legutóbbi ülésén: a bizalmi testület munkájáról volt szó. A napirend előadója Sipos János szb-tag volt, aki egy személyben a vállalat bizalmi testületének vezetője is. Sipos János részletesen ele­mezte a bizalmi testület tevé­kenységét az idén megtartott választások óta. A bizalmi hálózatban — mondotta — a vállalat min­den munkahelye, a dolgozók minden rétege képviseletet ka­pott. A választások óta eltelt időszakban a bizalmiak tevé­kenysége tovább javult összes­ségében. Eredményesnek tar­totta a főbizalmi rendszer megvalósítását is az alkalma­zottaknál. Az elért fejlődés elsősorban abban mérhető le, hogy az üzemrészek gazdasági vezetői­vel kialakított kapcsolatok to­vább fejlődtek. Igen sok vo­natkozásban az együttműködés és a kölcsönös tájékoztatás akár termelési, vagy szerve­zési téren, akár a szakszerve­zet előtt álló feladatok végre­hajtása tekintetében a bizal­mi testület tagjainak nagy többsége megfelelő támoga­tást kap a gazdasági vezetők­től. Minden üzemrészben be­vonták a bizalmiakat az ez évi bérfejlesztések végrehajtásába munkahelyi szinten. Ez úgy történt, hogy a bérfejleszté­sek előtt minden dolgozó gaz­dasági munkáját a bizalmiak­kal közösen, részletesen ele­mezték. Ez a jó munka első­sorban abban volt mérhető, hogy a bérfejlesztések után az szb-hez egyetlen panasz sem érkezett be. Sipos János beszámolójában arra is kitért, hogy a bizalmi testület összehívását illetően már fordultak elő hiányossá­gok. Két-három esetben is megtörtént, hogy az összehí­vott bizalmiaknak csak egy része jelent meg, s a testü­leti ülést el kellett emiatt ha­lasztani. A fegyelem — mon­dotta — a bizalmiakra nézve is kötelező! Foglalkozott a beszámoló a tagszervezés és tagdíjmunka kérdésével is. Az itt elért eredmények igen pozitívak. Tagdíjelmaradása a vállalat­nál senkinek sincs. A szerve­zettség 97,6%-os. Az új belé­pőket azonnal beszervezik. Ezekkel is az illetékes bizal­mi foglalkozik. Szó esett a továbbiakban az oktatás kérdéséről is. Sipos elvtárs hangsúlyozta, hogy a bizalmiak szükségét érzik a továbbképzésnek. Elsősorban azok, akiket az idén választot­tak meg első ízben. Mindenek­előtt a bizalmiak jog- és ha­tásköreivel akarnak tisztában lenni valamennyien. Az előadást vita követte, melynek során nyolcan szól­tak hozzá a témához. Többen hangsúlyozták, hogy a bizalmi testület üléseinek elmaradását a bizalmiak hiá­nyos kiértesítése okozta. Eb­ben a munkában az szb tag­jainak nagyobb részt kellene vállalniuk, s akkor az ilyesmi nem fordulna elő a jövőben. Jó módszernek bizonyult eb­ben az évben a műhelyenként megtartott aktívaértekezlet. Ezeken a munkahelyi megbe­széléseken nemcsak a bizal­miak, hanem a műhely szb- és szt-tagjai, valamint a szo­cialista brigádok vezetői is részt vesznek és tanácskoznak az időszerű feladatokról. Ezt az új demokratikus fórumot a Kocsigyár dolgozói igen ered­ményesnek tartják. Ilyen al­kalmakkor általában az szb­­ülések eseményeit ismertetik, foglalkoznak a bizalmiak fel­adataival az aktuális tenni­valók során, továbbá foglal­koznak a termelés kérdéseivel és a gazdasági vezetéssel való kapcsolatok javításával is. A vitát Tóth József szb-tit­­kár foglalta össze. Kijelentet­te, hogy a mai tárgyalás po­zitív és negatív tapasztalatait az szb leszűrte és a hiányos­ságokon a legrövidebb időn belül igyekez­­ek segíteni. Eh­hez kérte az szb-tagok segítsé­gét. — b­e­f ÉP­ÍTŐK LAPJA BÚTOROK Ismeretes, hogy a repülő­gépeket, a gépkocsikat so­rozatgyártásuk megkezdése előtt „nyúzópróbának” vetik alá, de az már kevésbé is­mert, hogy a bútoripar gyárt­mányai is csak meglehetősen hosszadalmas tortúra után kapnak zöld utat. Vizsgálat géppel is Hogyan kell vizsgálni egy egyszerű széket, amelyet az ember gyakrabban használ, mint a repülőgépet, vagy a gépkocsit? A bútoripari szakemberek megállapították, hogy az a szék, amely kibír a „hátán” egy legalább 70 kilós embert, méghozzá úgy, hogy az köz­ben tízezerszer a szék mellső lábairól a hátsó lábaira hin­tázik át —, annak a sorozat­­gyártását meg lehet engedni. — Természetesen ezt a „munkát” ember nehezen tudná elvégezni. Itt is a gép sietett az ember segítségére. Négy lábon táncol... A Szovjetunióban minden bútort a Bútoripari Tervező- Szerkesztő Intézetben minő­síttetni kell. A sorozatgyártás csak kedvező szakvélemény esetén kezdhető meg. Az intézet kísérleti termé­ben sokféle bútor látható. A látogató első benyomása mint­ha kisebb földrengést élne át: a polírozott szekrény dülön­gél, a szék négy lábán tán­col, a heverőn egy acélhenger csúszkál .. A vizsga folyik, ezt a szakemberek úgy mond­ják: „a használati körülmé­nyekhez hasonló módon va­ló ellenőrzés__” A kísérleti padon a dívány ülőrésze, a rajta csúszkáló acélhengerből faujjak állnak ki. A henger súlya több mint másfél mázsa, összesen 30 ezerszer kell a heverő egyik végéből a másikba csúszkál­nia. Kéthetes csúszkálás — 15 év használati időnek felel meg. Ha a dívány rugózata maxi­mum 22 mm-t ül le, akkor a sorozatgyártást el lehet majd kezdeni. Ha valamely rugó el­törik, vagy elszakad a szövet, netán megváltozik az ülőrész formája, akkor a laborató­riumban figyelmesen megvizs­gálják a hibásodásokat, s az üzemnek javaslatot tesznek a technológia, vagy a felhasznált anyag megváltoztatására. A laboratóriumban a doboz­szerű bútorokat is ellenőrzik: szekrényeket, éjjeliszekrénye­ket, íróasztalokat, tálalókat. A próbapad a következő esetet imitálja: nagytakarítás, a háziasszony a bútorokat tolo­gatja a szobában, s a szekrény mellső lábai megakadtak va­lamiben, de a „szerencsétlen” szekrényt tovább nyomják ... Az ellenőrzés ideje 30 perc, s ez alatt a szekrény felső része nem szenvedhet 3 mm­­nél nagyobb maradandó alak­­változást. Ha több az alakvál­tozás, akkor a szekrény meg­bukott. A bútor ne „altasson” Természetesen a bútor egyéb jelemzőit is ellenőrzik. Nem egy utolsó szempont, hogy a bútor megfelel-e saját ren­deltetésének, mert az ágyon aludni kell, a munkahelyen meg dolgozni. Vigyázni kell, hogy a munkahelyi bútor, ne „altasson”. Az intézet szabványosítási osztályán a bútorokat ergonó­miai szempontok szerint is tanulmányozzák. Orvosok ér­tékelik a bútorok formáját, az ember fiziológiai és anatómiai adottságai szempontjából, mi­nősítik a felhasznált anyago­kat, hogy az egészségre nem káros-e. A Szovjetunió 26 városában, Kijevben, Rigában, Omszkban és­ más városokban, található bútoripari ellenőrző bázis­laboratórium. (APN) 1976. JANUÁR 2. Kitüntetettjeink a debreceni bútorgyárban Huszonhárom éve került a Szék- és Kárpitosipari Válla­lat debreceni gyárába Lechner Károly, a szakszervezeti bizottság tit­kára. A mozgalomban végzett munkája elismeréseként kap­ta meg tavaly, november 7-e alkalmából a Munka Érdem­rend bronz fokozatát. Szakszer­vezeti bizalmiként kezdte, az­után négy éven át az stb. termelési felelőse volt. Amikor gratuláltunk kitün­tetéséhez, arról kérdeztük, mit tart szakszervezeti bizottságuk legfontosabb eredményének. — Az elmúlt évek során na­gyon széles körben tudtuk ki­bontakoztatni nemcsak akti­vistáink, hanem úgyszólván egész tagságunk kezdeménye­ző készségét — mondotta. — Az idén már 32 szocialista bri­gádunk 470 taggal érte el a versenymozgalom különböző elismerési fokozatait és három új brigád is alakult. A kö­zösség ügyei iránti fokozott érdeklődés és segítőkészség jellemzi munkájukat. S ami­re különösen büszkék lehe­tünk: a gyárunkban dolgozó nők, akiknek többsége csa­ládos anya, nagyon aktívan, eredményesen vesznek részt a társadalmi munkában is. A debreceni gyár az SZKV legnagyobb üzeme, s az itt készülő székeket Kanadától Franciaországig számos nyuga­ti országban ismerik és szíve­sen vásárolják. — Legfontosabb feladatunk a tőkés export fejlesztése — folytatta Lechner Károly —, s ennek alapja a kiváló minő­ségű munka. Szocialista bri­gádjaink már alkalmazzák az „önmezózás” módszerét és a brigádon kívüliek felelősség­érzetét is ebben az irányban igyekeznek fejleszteni. A debreceni gyár munkája is hozzájárul ahhoz, hogy bel­földön a szék már mindin­kább lekerül az úgynevezett „hiánycikkek” listájáról. De vajon a termelés bővülésével párhuzamosan fejlődnek-e az itt dolgozó több mint ezer ember élet- és munkakörül­ményei? — Szakszervezeti bizott­ságunk a vszt támogatásával szüntelenül szorgalmazza a munkakörülmények javítását és vállalatunk, gyárunk veze­tői nagy erőfeszítéseket tesz­nek ennek érdekében. Fejlesz­tésünk legújabb eredményei közé tartozik az új fényező korszerű elszí­vóberendezéssel és automatizált anyagmozga­tással. Csomagol­ónk új üzem­részbe költözhetett és 300 sze­mélyes öltözőt kaptak a nők. Most épül a 400 személyes férfiöltözőnk és fürdőnk. Az új létesítmény földszintjén ebédlőt és kultúrtermet ren­dezünk be. A városi téglagyár helyén új telepünk létesül, ahol a közelmúltban megtör­tént a szabászcsarnok mű­szaki átadása. Korszerű szárí­tó is épül az új telepen. — Milyen további terveik vannak? — Irodáink nagyon szűkö­sek, zsúfoltak. Bár nem vá­gyunk luxus elhelyezésre, a munkakörülményeket már itt is javítani kellene... Az­után az orvosi ellátást szeret­nénk fejleszteni fogszakorvosi rendeléssel. — És a szakszervezeti mun­kában? — A választások alkalmá­val aktivistáink 30 százaléka kicserélődött. Amennyi gond­dal jár ez, annyi örömet is adott számunkra, hiszen hét aktivistánkat azért nem vá­laszthatták meg újra, mert időközben fontos pártmunkát kaptak. Most az új bizalmiak, műhelybizottsági­ tagok segíté­se, oktatása,­­ a legfontosabb feladatunk — mondotta be­fejezésül Lechner Károly — mert azt szeretnénk, hogy ők is a lehető legjobban megfe­leljenek választóik bizalmá­nak. A gyári szakszervezeti ta­nács tagja és bizalmi munka­helyén, a készáruraktárban Lisztes Ferentné Esztikének — így hívják munkatársai a 14 tagú rak­tári szocialista brigádban — két okból is gratulálhattak ta­valy november 7. alkalmá­ból: elnyerte a „Könnyűipar kiváló dolgozója” miniszteri kitüntetést, szép lakást kapott a debreceni Hámán Kató úton épült tízemeletes panelházak egyikében. — Harmadik öröm is ért — mondta —, mert 10 ezer fo­rintos kölcsönt kaptam válla­latunktól a „beugró”, vagyis a lakáshasználati díj befizetésé­hez. S aminek talán a legjobban örülhetett Lisztes Ferencnél munkatársai, a készáruraktár szocialista brigádjának tagjai sem feledkeztek meg róla. Az új lakás ablakaira való gyö­nyörű nyloncsipke függönyök­kel ajándékozták meg bizal­mijukat. — Nagy figyelmet igénylő és felelősségteljes munkát vég­zünk. Termékeink 44—46 szá­zalékát exportra küldjük. Hazai viszonylatban az ország minden nagyobb településére szállítunk. S bár ez nem len­ne előírt feladatunk, a bel­földi árunak mindegy 80 szá­zalékát a kereskedelmi válla­lat diszpozíciója szerint köz­vetlenül a boltokba továbbít­juk. A brigád jó kollektív munkája teszi lehetővé, hogy az árut hibamentesen indítjuk útjára. A sokféle típus, cikkszám és ár alapos ismeretében dolgo­zik Lisztes Ferencné, aki jól tudja, hogy minden egyes kö­­teg székre figyelni kell, ne­hogy téves szállítás történjen. Erre a gondosságra neveli tár­sait is. Ha a készáruraktár vezetője, Kovács János alap­­szervi párttitkár távol van, Lisztesné helyettesíti. A bi­zalmi munkában is ez a gon­dosság, figyelmesség jellem­zi. — A szállítómunkások is a bizalmi csoportomba tartoznak — mondotta. — Az elkészült bútorok továbbítása mindig sürgős feladat, így szállítóink­nak igazán nincs lehetőségük arra, hogy maguk intézzék a gyárban ügyes-bajos dolgai­kat. A kéréseikkel hozzám fordulnak és igyekszem gyor­san és jól eljárni az érdekük­ben. — Milyen kérésekkel fog­lalkozott az utóbbi időben? — Szállítómunkásaink me­legedőt kértek, hogy ne a szabadban kelljen várakoz­­niok, ha éppen nincs fuvar. Eljártam az ügyben és ígére­tet kaptam a melegedő fel­építésére A téglát már oda is hozták a nagy raktár mel­lé. .. Elintézést nyert az a kérésük is, hogy védőruha­ként kapják a vattakabátot. S ezenkívül a segélykérelmektől a kereseti igazolásokig a kü­lönféle személyes kéréseikben is eljárok. Órabérjavítási ké­relmeik teljesítésében ugyan­csak tudtam már segíteni. —S a brigádban hogyan töl­ti be feladatát a bizalmi? — kérdeztük végül. — Többségben nők dolgoz­nak nálunk és nagyon jól megértjük egymást. Azt hi­szem, ez a munkahelyi légkör rendkívül fontos számunkra, hiszen életünk nagy részét együtt a gyárban töltjük. Az asszonyok még családi gond­jaikkal is bizalommal for­dulnak hozzám. Jó szóval, megértéssel is igyekszik csoportja hasznára lenni Esztike Ez az, amikor már nem arra figyel, meddig is terjed a bizalmi hatáskö­re. .. Lőrincz János

Next