Építők Lapja, 1977 (72. évfolyam, 1-26. szám)

1977-01-02 / 1. szám

2 Munkavédelem a borsodi építőknél Rendszeres oktatás, következetes ellenőrzés A közelmúltban készült el az az összefoglaló jelentés, ame­lyik a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat munkavé­delmi tevékenységéről, balese­ti helyzetéről adott számot. Ebből kitűnik, hogy 1976-ban, a márt időszakban, huszonhat­tal csökkent a balesetek szá­ma, a kiesett munkanapok 818-cal mutatnak kevesebbet. Ebből következik, hogy az ezer főre jutó balesetek száma 2,4-del, az ezer főre eső kiesett munkanapok száma 89,8-del esett vissza. Talán ezekből a számokból is látszik, hogy a BÁÉV-nél az utóbbi években nagy gondot fordítottak a munkavédelmi tevékenységre, az oktatásra. A munkavédelmi oktatás érthe­tően rugalmasan magába fog­lalta azokat a legfrissebb ta­pasztalatokat, észrevételeket, amelyek a balesetek kivizsgá­lása során kerültek felszínre. Az oktatásban nyomon követ­hető a rendszeresség is. Nincs olyan dolgozó, aki ,,már min­dent tud", az ismeretek bőví­tése, felfrissítése elengedhetet­len. Míg korábban csak egy helyen, a nyugdíjas klubban rendezkedett be a vállalat az új felvételes dolgozók munka­­védelmi oktatására, most köz­ponti oktatóhelyiség áll ren­delkezésre, ahol a táblák, szemléltető eszközök, filmek bemutatása történik. Tervezi a vállalat egy audiovizuális ok­tatóberendezés beállítását is, amihez a közeli jövőben filme­ket szereznek be. Érdemes elidőzni a legutóbbi balesetek tanulságainál is, öt­venkét balesetet az úgyneve­zett szubjektív jellegű ténye­zőkre lehet visszavezetni. Nyil­vánvaló, hogy ez úgy szorítha­tó vissza a legjobban, ha a technológiai folyamatokat a dolgozók az egyes munkahe­lyeken még jobban elsajátít­ják, ha a szakmai, munk­avé­­delmi oktatás összhangját méginkább sikerül megtalálni. Melyek a leggyakoribb köz­vetlen balesetet okozó ténye­zők? Először is a leesések. Magasépítő vállalatról lévén szó, a létesítmények különbö­ző magasságúak, s ez magában hordozza a veszélyt is. A biz­tonságos munkavégzéshez a ki­lenc-, tíz-, de a négyemeletes lakóépületeknél is elengedhe­tetlen a biztonsági előírások maradéktalan betartása, betar­tatása. Nem kevésbé gyakori a tárgyak esése okozta baleset, de sok sérülést okoz az anyag­­mozgatás, a szállítás, a rako­dás, s nem utolsósorban a csú­szás, a botlás is. Ha a balesetet előidéző okok, körülmények megfelelően is­mertek, azok feltérképezését a szakemberek elvégezték, könnyebb a megelőzés is. S mindezeket jó, ha az oktatási anyagok tartalmazzák, ha kell, emiatt változtatásokra is sort kell keríteni, így teszik ezt a BÁÉV-nél is. Oktatási anyag, óvórendszabály, munkavédel­mi rendszabály, plakát, propa­­gandaanyag van is mindegyik munkahelyen. Ezzel nem lehet és nem is szabad takarékos­kodni, legyen ott szem előtt, mindig láthatóan! Mit mutatnak az ilyen irá­nyú ellenőrzések? A gazdasági, műszaki vezetők éppúgy fon­tosnak tartják a BÁÉV-nél a munkavédelmi propagandát, mint a szakszervezet képvise­lői. A hatékonyságot az ellen­őrzések tapasztalatai szerint is növeli az oktatás gyakorisága, rendszeressége. Olykor úgy tűnik, hogy a veszélyforrások ismertetése az óvó, intő szó ta­lán már fölösleges, de az is igaz, hogy ennek az ellenkező­je bizonyítottan nagyobb ve­szélyt hordoz magában. Múlt év júniusában végső formájában került a vállalat nyilvánossága elé az új mun­kavédelmi szabályzat, ami öt évre szól. Ebben pontosan meghatározták, kinek-kinek a kötelességeit. Azokat, akik a szabályzatban foglaltaknak nem tesznek eleget, először fi­gyelmeztetésben részesítik, másodszor azonban éppen a balesetek megelőzése elkerülé­se érdekében már nem tekin­tenek el a fegyelmezéstől sem. Vonatkozik ez a vezetői szem­lék megtartására is, amiben ugyancsak következetesek a BÁÉV-nél. Tavaly két alkalommal volt a szervezett kereteken belül filmvetítéssel egybekötött munkavédelmi oktatás a vál­lalat selyemréti munkásszállá­sán Miskolcon. Ugyanakkor nem nélkülözik a munkavédel­mi ismereteket a szakmai to­vábbképzések sem. A hatszáz­nál több dolgozó számára tar­tott előadásokon 190 órát tet­tek ki a munkavédelmi cso­port által megtartott foglalko­zások. Van-e gyakorlati munkavé­delmi oktatás azok számára, akik úgynevezett elsőfelvételi­­sek? A szakembereik erre ha­tározott igennel válaszolnak. Az egyes munkahelyeken mód­juk van az új dolgozóknak ar­ra, hogy közelről megismerjék az új munkájukkal, tevékeny­ségi körükkel összefüggő, munkavédelmi tennivalókat, feladatokat. A munkavédelmi előírások, szabályok betartásának ellen­őrzését­ egyébként sem választ­ják külön a termelés rendsze­res ellenőrzésétől. Ebből kö­vetkezik, hogy kritikus esetek­ben a termelés ellenőrzői is in­tézkednek, ha kell, operatívan is, az esetleges veszélyek elhá­rítása érdekében. A BÁÉV-nél a munkavédel­mi, baleseti helyzetet műszaki konferenciákon értékelik, fél­évenként. A termelőegységek között rendszeresen megtartják a munkavédelmi verseny értéke­lését, s amíg a legjobbak juta­lomban részesülnek, addig a legrosszabb helyezést elért egységek vezetői kötelesek be­számolni a vezérigazgató-he­lyettesnek, elemezve a baleseti helyzetet. A munkavédelmi, biztonságtechnikai terv egy évre előre készül, s mindazt, amit tartalmaz részletesen ér­tékelik, elemzik. Az új technológiai utasítá­sokat a munkavédelmi csoport még a kiadás előtt megkapja és így abban a munkavédelmi előírások is szerepelnek. A vezető beosztású dolgo­zók a BÁÉV-nál anyagilag is érdekeltek a munkavédelmi előírások betartatásában, hi­szen prémiumkifizetéseknél fi­gyelembe veszik ezt is, így nem közömbös számukra, hogy a baleseti, munkavédelmi helyzet milyen képet is ad. A korábbi években, például 1975-ben tizenhatan kaptak ke­vesebb prémiumot ilyen okok miatt. Érezhető az a törekvés is, hogy az egészségre ártalmas munkahelyeket mielőbb meg­szüntetik, s addig is mindent megtesznek azért, hogy meg­felelő védőfelszereléssel, védő­itallal, védőétellel óvják az ott dolgozók egészségét. A BÁÉV-nél történt felmé­rés kitért arra is, hogy meny­nyire alapos a balesetek ki­vizsgálása, a balesetet szenve­dettek kártalanítása. Megálla­pítható, hogy a munkavédelmi csoport a szabálytalanul, meg­alapozatlanul kivizsgált esetek miatt, a baleseti jegyzőkönyv rossz kitöltése miatt a jegyző­könyveket visszaküldi és ilyen­kor a hiányzó kiegészíteni­­valók mindig pótlódnak. A megkésett jegyzőkönyvek miatt több termelési egység vezetőjét kellett figyelmez­­tetni. A vállalat egyetlen esetben sem mulasztotta el felhívni a balesetet szenvedettek figyel­mét arra, hogy kártérítést kér­hetnek. Ha a kárigény jogos, a törvényes kereteken belül a térítésre sor is kerül. Milyen a munkavédelmi fel­adatokat ellátó szervezet a Borsod megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál? Az irányí­tást a műszaki vezérigazgató végzi, a feladatokat a munka­­védelmi csoport látja el a mun­kavédelmi őrök közreműködé­sével. A csoportnak négy tagja van, a nem függetlenített meg­bízottak száma negyvenhárom. A munkavédelmi őrök számát a munkahelyeknek megfele­lően alakították ki, így most 150-en tevékenykednek. A szakszervezet héttagú munkavédelmi bizottsága ré­vén ellenőrzi a munkavédelmi feladatok elvégzését. Értékelé­sei, észrevételei megbízható segítséget adnak a balesetek megelőzése, csökkentése érde­kében folytatott tevékenység során. N. J. ÉPÍTŐK LAPJA Az V. ötéves tervben 850 új lakást adnak át rendeltetésé­nek a Komárom megyei Ta­­nácsi Építőipari Vállalat dol­gozói. Kétszer több új otthon építését fejezik be, mint az előző tervidőszakban. Megkezdte az új hatvan­­személyes bölcsőde építését Győrött a Mónus Illés utcá­ban a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat. Győr leg­újabb gyermekintézményét 1977. év máso­dik negyedében vehetik birtokukba majd a gyerekek. Közel 200 ezer forintot aján­lottak fel a vállalat dolgozói a lakásépítési alap, illetve a gyermekintézmények fejlesz­tése javára a Zala megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnál megtartott év végi kommunis­ta műszakok eredményeként. Hárommilliárd forintot for­dítanak a magyar üvegipar fejlesztésére az ötödik ötéves terv során. A beruházásokra szánt milliárdokból folytató­dik a Tokodi Üveggyár csőhú­zó üzemének korszerűsítése, illetve az új kemence építése, valamint az ezzel kapcsolatos szociális, kommunális tervek megvalósítása is. December elején megkezd­ték a gyártógépek, berende­zések téli karbantartását a za­laegerszegi 1-es téglagyár sze­relői, gépkezelői. Győrött, december 10-én avatták a Magyar utca 8. sz. alatt épült új napköziottho­nos óvodát. A nyolccsoportos, kétszáz személyt befogadó in­tézményt Láng János tervei alapján a Győr-So­pron me­gyei Tanács Építő- és Szere­lőipari Vállalat építette. Az óvoda építése nyolcmillió fo­rintba került, a berendezések és a játékok költségei pedig meghaladták a nyolcszázezer forintot. A Zala megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat kivitelezésé­ben készül a zalaegerszegi Alumíniumipari Gépgyár új forgácsolóüzeme. A 2200 négy­zetméter alapterületű csar­nokban, 16 millió forint érté­kű gépsorokat szerelnek fel. Az üzemet a tervek szerint 1977 végén állítják be a ter­melésbe. Munka­védelmi év Somogy és Zala téglagyáraiban Vigyázz magadra! Vigyázz munkatársadra! Vigyázz a gyárra! Két megye — Somogy és Zala — téglagyárainak vezetői, szakszervezeti bizottságának munkavédelmi megbízottai és szocialista brigádvezetői — mintegy százan — a munka­­védelemről tanácskoztak de­cember 3-án Balatonszent­­györgyön. Bár Fehér József igazgató beszámolója szerint 1976 első tíz hónapjában a Somogy—Za­la­ megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalatnál, 11 balesettel kevesebb fordult elő, mint az előző év hasonló időszakában, mégis napirendre került a munkavédelem. Könnyen­­le­het, hogy a vállalat vezetőit éppen a statisztika javulása győzte meg arról, hogy érde­mes intenzíven és rendszere­sen foglalkozni a munkavé­delemmel. Bizonyára nagy ré­sze van a tavalyinál kedvezőbb eredményekben a múlt évben megtartott munkavédelmi ver­senynek is. A vállalat dicséretére válik, hogy nem elégedett meg az el­ért színvonallal, a munkavé­delmet még jobban társadal­­masítani akarja, még maga­sabb színvonalra igyekszik emelni. Ezen a december 3-i tanácskozáson éppen ehhez kérte a munkavédelmi megbí­zottak, a szocialista brigádve­zetők segítségét, javaslatát. . A vezetők elképzelése és a gyárak említett képviselőinek véleménye alapvetően egybe­vágott. Ennek köszönhető, hogy sok figyelemre méltó el­határozás született Balaton­­szentgyörgyön. Hamarosan minden gyár fa­lára kikerül a jelszó: Vigyázz magadra! Vigyázz munkatár­sadra! Vigyázz a gyárra! Ez is jelzi azt a törekvést, hogy a munkavédelmet az eddiginél is jobban közüggyé akarják ten­ni, mégpedig úgy, hogy lehető­leg minden dolgozó tegye meg azt, amit a balesetek megelő­zése terén a maga, a munka­társa és a közösség érdeke megkíván a munkahelyen, vigyázzon magára, munkatár­sára és a gyárra. Erre azért van nagy szükség, mert min­denki­ mellett nem állhat egy munkavédelmi őr. Döntő az egyéni felelősség is.­­Ezzel ter­mészetesen nem csökken a munkavédelmi őrök munkájá­nak jelentősége.) Egy példát hallottam: két dolgozó egymás­sal szemben állva téglát szórt egy teherautóra (a jármű kö­zöttük állt). Egyikük túldobta a rakományt. Ezt a másik feje bánta. Ha csak az egyiknek is eszébe jutott volna, hogy vi­gyázzon a másikra, aligha tör­tént volna baj. De vigyázni kell a gyárra is: egy sor mun­kavédelmi berendezést létesí­tett a vállalat a gyárakban. A hanyagság, a nemtörődömség következtében ezek egy része már tönkrement. A jelszó te­hát nem formális, hanem na­gyon is megszívlelendő figyel­meztetés. A jelszónál persze jóval to­vább léptek Balatonszent­­györgyön. Egy sor olyan intéz­kedésre kerül sor az ottani határozatok nyomán, amely előmozdítja majd a balesetek megelőzését. Többek között az eddiginél magasabb szinten végzik a munkavédelmi okta­tást.­­ Abból indultak ki, hogy ezt a fontos feladatot nem elég formálisan megvalósítani, ki­pipálni, hanem úgy kell oktat­ni az embereket, hogy meg is értsék, miről van szó. Ezt a célt pedig csak úgy lehet el­érni, ha kinek-kinek szakmai színvonalához igazítják az ok­tatást. Ezért a jövőben Somogy és Zala téglagyáraiban diffe­renciáltan adják elő a munka­­védelmi tudnivalókat. Így el­érik, hogy a segédmunkás is megérti és gyakorlattá tudja tenni az ismereteket. És viszi sza is kérdeznek. Amíg egy ember is akad, aki nem érti a szabályt, nem fejezik be az ok­tatást. A kötelező oktatás al­kalmával egyébként megtár­gyalják az előző hónapban elő­fordult baleseteket is. Néhány esetet kötelező lesz elemezni, néhányat pedig csak megtár­gyalásra ajánl majd a vezetés. Még az oktatás témakörébe tartozik az a döntés is, misze­rint a vállalat megteremti a feltételeket a munkafolyama­tok filmen történő bemutatá­sához, a dolgozókhoz közelálló téglagyári példákon hívják fel a figyelmet a veszélyekre. Nagy gond, hogy a második műszakban a gyárak egy ré­szében nincs munkavédelmi őr. Úgy határoztak, hogy lét­rehozzák az őrhálózat „máso­dik vonalát” is. Köztudott, milyen sok balese­tet okoz az elektromos áram. Minden jel arra utal, hogy a téglagyárakban ez a fajta bal­eset hamarosan csökkenni fog, a vállalat vezetői ugyanis ígé­retet tettek arra, hogy elekt­romos vizsgálókocsit állítanak a közeljövőben munkába, mely rendszeresen ellenőrzi az elektromos készülékeket. Először foglalkoztak a tégla­gyárak képviselői környezet­­védelemmel. Szükség is volt erre, hiszen a téglagyárak kö­zelében munkáskolóniák van­nak, s bizony sok helyütt a zaj és a por zavarja a pihenést, veszélyezteti az egészséget. Erre a jövőben jobban oda­figyelnek. Sok mindent érdekesnek, helyenként újszerűnek érez­hették a résztvevők ezen a ta­nácskozáson. Tetszett, hogy a vállalat vezetősége a gyárak érdekelt képviselőivel igye­kezett kialakítani az intézke­dési tervet. De legalább ilyen öröm volt hallani, hogy a munkavédelmet egész évben napi feladattá akarják tenni. Ezt úgy fogalmazták meg: 1977 munkavédelmi év lesz, s nem lehet olyan megbeszélés a gyárakban és a központban, amelyen a munkavédelem helyzetéről, a tennivalókról nem esik szó. Szegedi Nándor 1977. JANUÁR 8. Szegeden, az Északi városrészben épült a tízezredik házgyári lakás Múlt év november 29-én dél­után fogtak hozzá Szegeden a tízezredik panelos lakás építé­séhez. Az Északi városrész egyik ötszintes házának első emeletére kerültek a tízezres számmal jelölt panelok, mi­után a szállítókocsi vezetője végighordozta őket a városon. Az ünnepélyes pillanatban Sári János, a Dél-magyarorszá­gi Magas- és Mélyépítő Válla­lat panelszerelő üzemének ve­zetője szólt dolgozóihoz: meg­köszönte az addig végzett ered­ményes munkát, azt az igyeke­zetét, amellyel 10 ezer szegedi családnak teremtettek otthont a szerelők. A DÉLÉP házgyárában — amint a szakemberek előtt is­meretes — természetesen nem ennyi, hanem kevesebb lakás­hoz készült eddig elem; a tar­jáni városrész építésének meg­kezdésekor csaknem három­ezer családi otthont dunaújvá­rosi és szolnoki panelokból ké­szítettek. Az évi 2500 lakás ka­pacitású szegedi házgyárban tovább folytatódik a munka: elsősorban a lakásépítés nor­máit kielégítő lakástípusokhoz alkalmas panelokat gyártanak, ugyanakkor az alkalmazott technológia rugalmassága biz­tosítja az elemek széles körű felhasználását is. Vagyis egyre nagyobb sikerrel alkalmazzák a panelokat gyermekintézmé­nyek, valamint családi házak építésére. Érdekesség, hogy hamarosan elkészül Szegeden az ugyancsak panelokból sze­relt új szálloda is. Az ünnepélyes esemény em­lítése mellett föltétlenül szólni kell a szegedi házgyár egyik nagy gondjáról is: az akadozó kavicsellátás gyakran teszi kétségessé a folyamatos mun­kát. Ha ez a nehézség is meg­oldódik, nem lesz akadálya an­­nak, hogy a szegedi házgyá­riak eleget tegyenek a jává­­­nalmaknak. Vezetőségválasztás a tokodi Liszt Ferenc Művelődési Házban közgyűlést több hetes előké­szítő munka előzte meg. Meg­tartották a szakkörök vezető­ségválasztó gyűléseit, ahol új­­jáválasztották a vezetőségeket, megválasztották a küldötteket és elemezték a szakkörök te­vékenységét. A küldöttgyűlésen Maros Nándor, a művelődési ház tár­sadalmi igazgatója számolt be a végzett munkáról, s megál­lapította, hogy a művelődési házban folyó tevékenység egy­re inkább megfelel a határo­zatok szabta követelmények­nek. De ugyanakkor megjelöl­te azokat a területeket, ahol még van javítanivaló. A beszámolóhoz kilencen szóltak hozzá, mondtak véle­ményt és tettek javaslatot. Majd a küldöttközgyűlés meg­választotta a művelődési ház 15 tagú társadalmi vezetőségét. Több társadalmi aktivista áldozatos munkájáért jutalom­ban résezsült. A közgyűlés színvonalát emelte, hogy a képzőművészeti szakkör kiállítást rendezett Zupán György nyugdíjas üvegfúvó munkáiból. A kiállí­tott festmények és üvegmo­zaikok nagy tetszést váltottak ki a megjelentekből. Katona Pál tudósító A múlt év decemberében tartotta meg a Tokodi Üveg­gyár Liszti Ferenc Művelődési Háza társadalmi vezetőségvá­lasztó küldöttközgyűlését. A Hordozható talajfúró Keskeny hegyi vágatban végzendő fúrásokhoz új hor­dozható berendezést konst­ruáltak a Szovjetunióban. Az­­ UPB—I elnevezésű szerkezet segítségével 2,25 méter mély és 40 milliméter átmérőjű ferde és vízszintes lyukak fúrhatók. A berendezés központi része 33 kilogramm súlyú, egyetlen ember is elszállíthatja egyik egyik helyről a másikra (APN)

Next