Építők Lapja, 1978 (73. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-02 / 1. szám
2 Eredmények, tervek Új évad előtt a metróépítők művelődési otthona Új évad előtt áll szakszervezetünk egyik legjelentősebb fővárosi közművelődési intézménye, a Metró Klub. Feladata kettős: egyrészt a gondoskodás a metrót és számos egyéb létesítményt megvalósító Közlekedési és Metróépítő Vállalat kerek ötezer dolgozójának művelődéséről, másrészt— központi fekvésű intézmény lévén — a környékbeli lakosság kulturális, szórakozási igényeinek kielégítése. S e követelményeknek negyedszázadnál régebbi megalakulása óta e klub igyekszik évről évre jobban eleget tenni, miközben újabb és újabb tennivalóik adódnak. A sorrendiségben elsőséget örez természetesen a KÉV, amely a Metró Klubot sajátjáénak tekinti, s nemcsak szóban, hanem tettekben is, mintszakszervezeti intézményét, messzemenően támogatja. Beszédes példa erre a jóléti alánból ráfordított összeg emelkedése: 1971-ben 100 ezer, 1977- ben már 470 ezer forint volt, 1978-ra pedig 530 ezer lesz. Az elmúlt évre a Metró Klubsokoldalú munkatervet állított össze, ennek teljesítését, az adottságokat és lehetőségeket mérlegelve dolgozták ki az 1978. évi programot. Mit sikerült végrehajtani és mit nem, mi várható a továbbiakban? — erről kérdeztük először Rádi Gábort, a vszb kulturális, agitációs propaganda- és sportfelelősét. — Elmondhatom, a klub minden fontosabb, a KÉV dolgozóinak érdekében kitűzött célját megvalósította. Rendszeressé váltak a szocialista brigádklub havi összejövetelei, november 7-ére színvonalas vetélkedőt rendeztek. A vállalati turistaszakosztállyal, illetve tömegsportbizottsággal közösen megszervezték a tervezett országjáró kirándulásokat. Kapcsolatot teremtettek vállalatunk vidéki építésvezetőségeinek szocialista brigádjaival, megvalósultak a „kihelyezett” munkahelyi klubestek. A Metró saját előadói körének taglétszámát 10-ről 16-ra emelte, minthogy újabban a Bartók Béla úti és a Kunigunda utcai szállókon végzendő ismeretterjesztő munkát is vállalta. Eredményesen működik a Metróban a vállalati KISZ-klub, a nyugdíjasok klubja. Színhelye a Dohány utcai épület a különféle üzemegységeink szellemi vetélkedőinek, a munkahelyi szavalóversenyek döntőinek. Az év során öt kiállítást rendezett meg, hivatásos és amatőr képzőművészek munkáiból, volt plakát- és kirakatrendezői kiállítás is. Mindegyik két héten át tartott nyitva, sok ezren tekintették meg őket. — Éppen e sokrétű munka továbbfejlesztésére állított vállalatunk a klub igazgatója mellé november 1-től külön főállású népművelőt, jól képzett szakembert. A már húsz munkahelyi letétet irányító könyvtár élére szintén új, fiatal vezető került, 1978-ra összeállított terve alapján, amely a könyvtárfejlesztésen túl színvonalas irodalmi vetélkedők, író-olvasó találkozók megtartását is előirányozza, úgy látjuk, helyesen választottunk. Szerződéseket kötnek a brigádokkal, könyvajánlást készítenek számukra vállalásaik teljesítéséhez, segítik az érdeklődésüknek megfelelő olvasmányok kiválasztását. Szó esik arról is, ami nem valósult meg a tervből, illetve nem a tervezett formában. A cigány folklórkört — az érdeklődők szétszórtsága miatt — nem sikerült a Metró Klubba összehozni, a jó elgondolást az egyes szállókon helyileg igyekeznek megvalósítani. Megoldásra vár a szocialista brigádok múzeumlátogatásának megszervezése és még több feladat, amelyeknek végrehajtását 1978 elejétől a KÉV- nél már megalakult vállalati művelődési bizottság is segíti, ellenőrzi majd; a testület társelnökei Farkas Gyula terv- és munkaügyi igazgatóhelyettes, valamint a vszb képviseletében Rádi Gábor. Váradi Imréné, a Metró Klub igazgatója főként azokról a feladatokról beszél, amelyeknek ellátására a VII. kerületi Tanács kérte fel őket, legutóbb tartott felügyeleti vizsgálata alapján. " Még szervezettebbé teszszük a szocialista brigádklub munkáját. Alkalmi kiállításokat rendezünk a munkahelyeken és a szállókon is, több irodalmi-zenei vetélkedőt szervezünk a KÉV dolgozóinak. Ugyanakkor arra törekszünk, hogy még több érdeklődőt vonzzunk ide a lakóterületről. Nálunk rendezhetik kiállításaikat a kerületi általános iskolák; hétvégi, szombat-vasárnapi programjainkon a P. Mobil és a Beton együttest hallhatja a vállalat és a környék ifjúsága. Irodalmi színpadunk, illetve színjátszócsoportunk 1977-ben komoly sikert ért el: nívódíjat kapott a budapesti amatőr együtteseknek a Fővárosi Művelődési Házban megrendezett fesztiválján, s ennek nyomán számos helyre meghívták vendégszereplésre, így a KISZ-központba, még Miskolcra is. Tagjai hasznosan működtek közre irodalmi ismeretterjesztő előadásainkon. Mégis, azt várjuk a tehetséges fiatalokból álló, neves szakember által irányított együttestől, hogy a jövőben olyan műsorokkal is felkészüljön, amelyek szélesebb közönséget vonzanak, s például a munkásszállások lakói számára is érthetőek. Nem arra gondolok, hogy engedjenek az irodalmiművészeti színvonalból, sőt. Azt hiszem, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának szervezésében a hivatásosakból álló művészbrigádok szálláshelyi körműsorának sikere idestova két évtizede eléggé bizonyítja, mennyire hálás és befogadóképes az ottani közönség... A vállalat és a klub összetartozását, az intézmény népszerűségét jellemzi. 1977-ben jelentős átalakításokat végeztek benne, amelynek költségeit saját bevételből fedezhették. De ez sem lett volna elegendő, ha nem járulnak hozzá sok társadalmi munkával — szabad idejükben — a KÉV szocialista brigádjai. Ilyen együttműködés mellett a Metró Klub bizonyára eredményesen teljesíti majd 1978. évi munkatervét is. G. Szabó László Brigádmozi és mindenki iskolája A gyári közművelődés helyzetét vitatta meg a Kőbányai Porcelángyár szakszervezeti bizottsága Minden évben a legfontosabb témák között tartják számon a Kőbányai Porcelángyárban a gyári közművelődés helyzetét. Ebben a szellemben vitatta meg legutóbb is a szakszervezeti bizottság a közművelődési bizottság munkáját és a következő év terveit. Szóba került a beszámolóban, hogy mivel elég magas a gyárban azoknak a száma, akik nem fejezték be általános iskolai tanulmányaikat, a közművelődési bizottság egyik legfontosabb feladatának tekintette az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályának elvégzésére irányuló propagandát, a gyár dolgozóinak a „Mindenki iskolája” akcióba való bekapcsolását. Szerveztek, konzultációs lehetőségeket biztosítottak, tankönyveket szereztek be, a nagyfokú érdektelenség miatt mégis alig sikerült előbbre lépniök. Eredményesebbnek bizonyult a közművelődési munka néhány más területe, örömmel állapíthatták például meg, hogy az idén a vidéki telephelyeken is sikerült TIT- előadásokat szervezni: a balassagyarmati telepen tíz, a boldogi telepen hat ismeretterjesztő előadást tartottak. A szocialista brigádok művelődési vállalásainak megkönnyítése érdekében, s azért, hogy az érdeklődő brigádtagok rendszeresebben fejleszthessék filmművészeti ismereteiket, létrehozták a „hétfői brigádmozit”. Márciustól rendszeresen az Építők Móricz Zsigmond kultúrotthonában tartották meg a vetítéseket. Elsősorban ismeretterjesztő tartalmú filmeket vetítettek, de bemutattak nagyjátékfilmeket is. Tizennégy előadást tartottak összesen, és a vetítések eredményeként felvetődött az igény a brigádmozi keretein belül a nehezen hozzáférhető archív filmek vetítésére is. A gyár kapcsolata rendszeresebbé vált a kerület kulturális centrumával, a Pataky István Művelődési Központtal is. A közművelődési bizottság egyik tagjának az a feladata, hogy a művelődési központ programjaira szervezze a dolgozókat. Szóba került „az építőipar kiváló ifjúsági klubja” címet elnyert gyári Delta Klub munkája is. A klub programjait a KISZ-bizottság kultúrbizottsága szervezi. Heti két alkalommal találkoznak a fiatalok, és ezeket az estéket a zene és a tánc mellett ismeretterjesztő előadások, szellemi vetélkedők, könyvismertetések, filmvetítések színesítik. Változatlanul népszerűek a gyár dolgozói körében az „Ismerd meg hazádat”-túrák. Az idén tizenkét közös kirándulást szerveztek, és minden alkalommal több volt a jelentkező, mint ahány férőhely az autóbuszokon. A tizenkét kiránduláson 860 dolgozó vett részt, eljutottak Egerbe, Lillafüredre, Pécsre, Harkányba, Sopronba, Zircre, Herendre, Győrbe, a Balatonhoz, és nagyon jól sikerült százötven dolgozó részvételével a Zólyom — Besztercebánya kirándulás is. A túrák alkalmával, ahol erre lehetőség volt (például Egerben, Szegeden, Szentendrén) kulturális programot is szerveztek, megtekintették a hagyományos nyári játékokat. Az szb-ülésen a közművelődési bizottság elnöke elemezte munkájuk hiányosságait is. Szóvá tette például azt, hogy a gyári élet különböző szintjein nem alakult még ki egységes közművelődési szemlélet, eltérőek a vélemények az egyes feladatok fontosságát illetően, és ez hátráltatja a tervszerűbb és eredményesebb munkát. Megemlítette azt is, hogy a közművelődési bizottságban végzett nautika sok esetben meghaladja a társadalmi munka kereteit. Megvitatta a szakszervezeti bizottság a további teendőket is. A közeljövő terveiről és feladatairól szólva ismét az általános iskola elvégzésének propagálása, a módszerek tökéletesítése került középpontba. A közművelődési bizottság az eddiginél is nagyobb erőfeszítéseket tesz a „Mindenki iskolája” sikeréért, nyitott tévéhelyiséget, tankönyveket bocsát a dolgozók rendelkezésére, és a tanév végén konzultációkat szervez a vizsgára való felkészülésre. A vizsgaanyagokból még vetélkedőket is szeretnének szervezni. Jövő évi terveink között szerepel az is, hogy létrehozzák a gyári fotószakkört, s felújítják a népszerű Delta Ifjúsági Klubot is. Az szb-ülésen annak az igénye is felvetődött, hogy a gyári közművelődési feladatok megoldásában még szorosabban működjön közre a közművelődési bizottság a szakszervezeti bizottsággal. Szilveszter éjjelén — Még mindig van nyolc percünk! ÉPÍTŐK LAPJA Szegedi építők sikere Az 1977-es esztendőt átfogó vetélkedősorozat decemberben ért véget Szegeden. A Munka és Műveltség vetélkedő ágazati és területi versenyein túljutott brigádok a Csongrád megyei döntőn adhattak számot felkészültségükről, arról, hogy mennyire volt eredményes az egész évi önművelő munka, a közös erőfeszítést sem nélkülözhető tanulás. A vetélkedő győztese a MÁV szentesi építési főnökségének tervező brigádja lett. Hosszú küzdelemben dőlt el a második hely sorsa a Szegedi Cipőipari Vállalat és a DÉLÉP között, az építők Április 4. brigádja javára. A sikeres, jó közösségi szellemű brigád tagjai többségükben fiatalok: anyagbeszerzők, lakatosok, technikusok a szegedi házgyárból. Bóka Róbert Kétmillió forint fejlesztésre bővítik a Közép-Dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat szombathelyi üzemét, ahol az iparágnak szükséges gépeket, termelő berendezéseket készítik. A munka meggyorsítására nemrég állítottak üzembe egy hatszázezer forint értékű, korszerű szovjet esztergapadot. A vállalat a saját dolgozói számára új szociális épületet készíttet a tanácsi építőipari vállalattal. A fürdők, az öltözők építésére másfél millió forintot költenek. A szocialista brigádok már szabaddá tették az építési területet. A szociális helyiségeket ez év közepétől vehetik használatba a dolgozók. 1978. JANUAR *. Épületszerkezetek makettjei az oktatás szolgálatában Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola építőipari karának épületszerkezettani laboratóriumában a hallgatók gyakorlati — szakipari, asztalos, ács, kőműves, lakatos és bádogos szerkezetek — oktatása céljából épületszerkezetek kicsinyített másait készítették el. Itt a jövendő üzemmérnökök ezeket tanulmányozzák, elsajátíthatják azon szakmai fogásokat, szerszámkezelést, melyek az építőmesterségben szükségesek. (MTI Fotó : Bajkor József felvétele.) Ünneplőbe öltözve várták a könyveket 1972-től látom el az ÉVITERV szakszervezeti könyvtárában a könyvtárosi teendőket. Ezt az érdekes és szép társadalmi munkát mindig szívesen végeztem — hiszen ezért is vállalkoztam rá —, de egy, a közelmúltban lezajlott esemény, még nagyon sokáig végtelenül kedves emlékként fog élni bennem. Az év elején, a könyvtári állományt átvizságlva megállapítottam, hogy viszonylag sok ifjúsági könyv van a könyvtárban, s ezeket nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem kölcsönzik ki az olvasók. A szakszervezetibizottsággal és a körzeti könyvtár vezetőjével egyetértésben úgy döntöttem, hogy ezeket a könyveket kiselejtezem és átadom valamelyik vidéki általános iskolának. Azért gondoltam vidékire, mivel a budapesti iskolásoknak sokkal több lehetőségük van arra, hogy szépirodalmi könyvhöz vagy bármi olvasnivalóhoz jussanak. Így esett ezután a választás a vállalat egyik, az Aristoteles elnevezésű szocialista brigád által patronált Csongrád megyei Mindszent-Téglási általános iskolára. Miután 278 könyvről volt szó, a vállalat gépkocsiján vittük le az ajándékot Az a száz éve épült iskola a kövesúttól kb. 700—800 méterre fekszik, s mindössze egy tanteremből és a tanítólakásból áll. Abban az egy tanteremben tanulnak a környező tanyavilág gyerekei az első osztálytól kezdve egészen a nyolcadik általánosig. Ebben az évben 31 tanulója van az iskolának. Ez a 31 gyerek ünneplőbe öltözve ült a tanteremben, várt bennünket és a könyveket. „Milyen ünnep van ma" — kérdeztük. A tanítónő — Bozó Istvánná — válasza ez volt: „Nem elég nagy ünnep számunkra, hogy Budapestről eljöttek hozzánk és ennyi sok szép könyvet hoztak nekünk?” — nos ehhez azt hiszem, sok hozzáfűzni való nem kell! A tanítónő segítségével egy félórás műsor keretében mutatták be a gyerekek versben, dalban, prózában, hogyan is élnek ők ott a tanyán. Személy szerint külön-külön is bemutatkoztak, elmondták magukról, szüleikről azt, amit érdemesnek tartottak. Rövid kis előadásukból nagyon sok mindent megtudtam ezekről a gyerekekről, többek között azt hogy a legtöbbjének hét-nyolc kilométert kell gyalogolnia hóban, esőben és főleg sárban, amíg az iskolába eljut. Nagyon tetszett az az őszinte, tiszteletteljes és szinte családias hangulat, amit abban az egy kis tanteremben érezni lehetett. Végtelenül kedvesek voltak ezek a gyerekek. Szinte nem is lehet szavakba önteni azt az érzést, ami elfogott, annak az örömnek láttán, amivel a könyveket fogadták. Sárközi Györgyné Amatőr színjátszó csoport alakult a kecskeméti Fémmunkás Vállalatnál. Az üzem színjátszást kedvelő dolgozói különféle vidám színműveket, vásári komédiákat tanulnak be és azt tervezik, hogy műsoraikat a műszak végén társaiknak mutatják majd be, a vásári komédiák mintájára. Tizenhatezer kötetből választhatnak könyvet a 26. sz. Építőipari Vállalat dolgozói a vállalat központi székházának könyvtárában. A vállalat minden hatodik dolgozója tagja a szkszervezet könyvtárának, amelyhez négy letéti fiók is tartozik. Kismama-találkozót rendeztek A szakszervezeti bizottság kezdeményezésére a gazdasági vezetőkkel egyetértésben először rendezték meg a Tokodi Üveggyárban a gyermekgondozási segélyen levő kismamák találkozóját. A meghívottak mintegy 80 százaléka megjelent e kedves rendezvényen, gyermekeikkel együtt. Az ünnepségen Csordás László szb-titkár üdvözölte és köszöntötte a kismamákat, majd Lerner László igazgatóhelyettes röviden tájékoztatta a megjelenteket a gyár életéről, a gyárban dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javulásáról, hangsúlyozva, hogy e szociális juttatás letelte után nagy szeretettel várják vissza őket. A hivatalos rész befejezése után közvetlen beszélgetés alakult ki a kismamák és a vezetők között. A gyermekeknek kis télapó csomagokkal kedveskedtek, az édesanyákat is megvendégelték. Tíz kismamát pedig segélyben részesítettek. A beszélgetés tapasztalatait a gyár társadalmi és gazdasági vezetői úgy értékelték, hogy a felvetett problémákra, gondokra jobban oda kell figyelni és — a lehetőségek figyelembevételével — meg is kell valósítani az elhangzott javaslatokat De szükséges az is, hogy legalább évente egyszer összehívják a gyermekgondozási segélyen levő dolgozóikat. Katona Pál