Építők Lapja, 1980 (75. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-07 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXXV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1980. JANUÁR 7. r_—». ^ Együttes ülések Szabolcsban A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál decem­ber 3-án tartották a szakszer­vezeti tanács és a bizalmiak együttes ülését. Az ülésen is­mertették a vállalat 1980. évi tervét. A tervek között egy sor hasznos szociálpolitikai intéz­kedés is szerepel. A vállalat az idén három százalékkal kívánja növelni termelési értékét. A létszám várhatóan nem változik, a nö­vekedést elsősorban a haté­konyság növelésével kívánják elérni. Kedvező hatással lesz a termelésre, hogy beindul az úgynevezett könnyűszerkeze­tes program. Ezzel a techno­lógiával építik meg egyebek között a téglási magasraktárt. A vállalatnál idén 2 száza­lékos bérfejlesztést irányoz­tak elő. A szociális intézkedések kö­zött szerepel, hogy 1980 vé­géig fokozatosan megszünte­tik a bódés tehergépkocsival történő munkásszállítást. Fo­lyamatosan öt darab autóbuszt vásárolnak. Harminckét dol­gozó lakásépítését támogatják. Biztosítják, hogy az üzemor­vos rendelése a munkásszál­lón lakók igényeihez igazod­jon. Az együttes ülésen több hasznos hozzászólás hangzott el. Királyfalvi Elek művezető a gépjárművek jobb kihasz­nálására hívta fel a figyelmet­ . Javasolta, hogy a darupálya­építők januártól teljesítmény­bérben dolgozzanak. Javasla­tát nyomban elfogadták a vál­lalat vezetői. Lechner József szocialista brigádvezető felszó­lalásában hangsúlyozta, hogy a munk­afeltételek javítása után javulhat a termelés, kö­vetkezésképpen a bérezés is. Janó Árpád betanított mun­kás az üzemvezetők jobb együttműködését­­sürgette és kérte, hogy néhány gépet újít­sanak fel. Molnár István kő­műves javasolta, hogy a kis­­dömpereket szereljék fel du­dával­ és világítással, hogy azok részt vehessenek a köz­úti közlekedésben. Eredmé­nyesebb lehet a termelés, ha a kisdömperek gyorsan tudják változtatni helyüket. Az együttes ülés a vállalati tervet elfogadta. A kelet-magyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalatnál december 7-én tartották az együttes ülést. Bejelentették, hogy jövőre azonos szintű, te­hát mintegy 841 millió forin­tos termelési értéket valósíta­nak meg. A hatékonyság a KEMÉV-nél is növekszik, hi­szen a magasabb eredményt kevesebb létszámmal akarják elérni. Fontosabb munkáik között szerepel a debreceni Domus Áruház és a debrece­ni tejporgyár építése. A válla­lat 3 százalékos bérfejlesztést valósít meg. Szociális , kulturális, sport és segélyezési alapra 632 ezer forintot irányoztak elő. Át­szervezik a munkásszállítást. Az üzemorvosi rendelőben meg akarják valósítani a nő­­dolgozók rendszeres rákszűrő­vizsgálatát. A terhesanyák ta­nácsadását szintén rendszeres­sé teszik. Különös gondot for­dítanak a nyolc osztállyal még nem rendelkezők tanulá­sára és a technikusképzésre. Krutilla Mihály hozzászólá­sában azt kérte, hogy na­gyobb gondot fordítsanak az előkészítő munkákra és a ter­veket részletesebben ismertes­sék az érdekeltekkel. Kérte, hogy a szociális ellátás legyen egységesebb a különböző mun­kahelyeken. Blazsán Ferenc véleménye szerint a minőségi munka további javulásával el­érhető, hogy egy munkahely­re nem kell kétszer felvonul­ni. Végső Béla a szakszerve­zeti bizalmiak példamutató munkájának fontosságára hív­ta fel a figyelmet. A KEMÉV vezetői kérték a tanácskozás résztvevőit, hogy mozgósítsanak a terv megva­lósítására. Az együttes ülés a vállalati tervet egyhangúlag megszavazta. (n. t.) A tervezettnél több lkás épül Ózdon Ózd­on ebben a tervidőszakban 1020 lakás és 300 csa­ládi ház megépítését tervezték, de ennél több, 1280 lakás épül meg házgyári technológiával. Megkülönböztetett­­figyelmet fordítanak a lakóházak felújítására is. A jövő év végéig a ko­rábban épült lakások, mintegy 10 százalékát tatarozzák, illet­ve korszerűsítik. Teljesítette tervét a Békés megyei Beruházási Vállalat A Békés megyei Beruházási Vállalat 1979. évi terve beru­házási értékben egymilliárd forint volt, amit 80 millió fo­rinttal túlteljesített. Az erede­tileg meghatározott 438 állami lakás helyett 470-nek, 950 OTP lakás helyett pedig 1016-nak a beruházását bonyo­lította le. Több óvodai férő­hely is létesült. A tervező részleg elkészített dokumentá­ciójának költségvetése elérte a 140 millió forin­tot, 30 millióval többet a tervezettnél. Jelentősebb munka volt Bé­késcsabán a Lencsési úti 16 tantermes általános iskola, a 288 személyes szakmunkásta­nuló diákotthon, Békésen a 100 személyes általános iskolai diákotthon építése. Az 1980. évi célkitűzéseit ha­sonlók a­z ideihez. A nagyobb beruházásokhoz tartozik 300 állami és ezer OTP-társasla­­kás Mezőkovácsházán, Mező­­berényben és Gyomán egy-egy nyolc tantermes iskola, Gyulán egy százszemélyes diákotthon létesítése. Folytatódik Béké­sen a 16 tantermes iskola, Me­zőhegyesen a nevelési központ létesítményeinek­­ az építése. Békéscsabán folytatódik a kór­­házépítés és elkezdődik a fej­lesztés második üteme, amely több évig tart. Ennek során kórtermek, központi rendelő, betegellátó létesül. Elkezdődik a megyei könyvtár bővítése és 1982-ig tart. Tovább bővítik a gyulai kórházat is. A beruházási válallat az 1979. évi feladatát létszámváltozás nélkül hajtotta végre. Idén a gépi költségvetés ké­szítésének általánossá tételé­vel, új szervezési megoldások­kal törekszik termelékenyebbé tenni a munkát, és jobban el­mélyíteni az együttműködést a tervező és a kivitelező vállala­tokkal. P. B. Kitüntetés Juhász Lászlónak, az Észak­magyarországi Állami Építő­ipari Vállalat igazgatójának az Elnöki Tanács, érdemei elis­meréséül, nyugdíjba vonulása alkalmából a Munka Érdem­rend arany fokozatát adomá­nyozta. A kitüntetést Ábrahám Kál­mán, építésügyi és városfej­lesztési miniszter adta át. obb minőséggel és takarékosabban Feladataikról tanácskoztak az üvegipari brigádvezetők . Vállalatunk termelésének 25 százaléka exportra kerül. Munkánkat szigorúan meg­mérik a külföldi piacokon. Ott nincs és nem is lesz elnézés ... Ezért a legfonto­sabb, hogy az üvegtermékek minőségének javítása az­ első helyen szerepeljen a válla­lásokban — hangsúlyozta Czi­na Sándor vezérigazgató az Üvegipari Művek szocialista brigádvezetőinek Salgótarján­ban megtartott küldött-értekez­letén, amelyen részt vett és felszólalt szakszervezetünk fő­titkára, Gyöngyösi István is. Az 1980-ra előírt szigorúbb követelményeknek csak akkor tud megfelelni a vállalat, ha a minőséget javítva, a selej­­tet, s ezzel a veszteségeket is csökkentik az üveggyárak dol­gozói Ugyancsak meghatvá­nyozódott a takarékosság je­lentősége. Erről így beszélt a vezérigazgató: — Sokkal­­jobban kell taka­rékoskodnunk az energiával, amelynek értéke nagyon meg­változott a világpiacon. Ne­künk a hazai energiáinkat, a saját földgázunkat is ugyan­úgy kell számolnunk, s úgy kell takarékoskodnunk vele. — Rendkívül fontos az anyaggal való takarékosság is. Ezt a kérdést minden mun­kahelyen fel kell tenni: nem lehetne kevesebb anyagból? A termékek előállításához annyi és olyan anyag szüksé­ges, ami a jó minőséghez kell. Ha ennél többet használunk fel, az pazarlás, amit nem en­gedhetünk meg magunknak.­­ A legértékesebbel, a munkaerővel is takarékoskod­nunk kell — folytatta Czina Sándor. — Ennek érdekében ott lehet és kell is javítani a szervezést, ahol a munka fo­lyik. Vizsgálnunk kell, hogy nem végzünk-e felesleges te­vékenységet. De legalább ilyen fontos, hogy tudjuk: fe­lesleges, elfecsérelt munka, ha egy gépet rosszul javítunk ki... Felesleges munkára kénysze­rülünk akkor is, ha nem biz­tosítjuk a termékek folyama­tos kiszállítását. Ebben fel­tétlenül javulást kell elér­nünk, mert az átrakások, át­csomagolások törési vesztesé­geket és többletköltségeket okoznak. Kollektív felada­tunk, hogy minden területen erélyesen lépjünk fel a pazar­lás ellen. — A fegyelem megszilárdí­tásában is nagyon sokat vá­runk szocialista brigádjaink­tól. Aki fegyelmit kap az üzemben, azt lehet, hogy a főnöki megrovás egyesek sze­mében ,,hőssé” avatja. De ha a brigádja közösíti ki a fe­gyelmezetlent, az már nagyon fájdalmas... Az már erőseb­ben hat ,minden más fegyel­mi eszköznél. A technológiai fegyelemben is fokozott kö­vetelményeknek kell megfe­lelni — mondotta a vezér­­igazgató, majd arról szólt, hogy csak a saját munkánk eredményeitől várhatjuk élet-­­ körülményeink, kereseti lehe­tőségeink javulását. Semmi­lyen tartalék támogatásra, preferenciára sem a vállalat­nak, sem a népgazdaságnak nincs lehetősége. Szólt arról is, hogy haté­konyabb munkával kell meg­termelni a bérfejlesztés fede­zetét, s így­­csak az kaphat többet, aki többet is teljesít. Olyan követelmény ez, amely minden becsületes dolgozó ér­deke, amivel mindenki egyet­érthet. — Szocialista brigádjaink­tól függ, hogyan tudjuk ter­veinket teljesíteni. Eredmé­nyesebb munkájukhoz jobb feltételek is kellenek, ez nyil­vánvaló — hangsúlyozta a vezérigazgató —, de az is vi­lágos, hogy ez már vezetési feladat. Gyenge anyagellátás, technológiai hibák és szerve­zetlenség közepette nem lehet jobb munkát végezni. A bri­gádok, amikor megteszik vál­lalásaikat, a problémák kriti­kus feltárásával segítsék a vezetőket — kérte a brigád­­vezetőket, majd így folytat­ta: — Szépek a brigádnaplók, de mit érnek, ha csak a jót írjuk be azokba? Olyan őszin­te légkört kell kialakítani, hogy a selejt növekedése vagy egyéb probléma is bekerüljön a naplóba. De írjuk be azt is, mit tesz azután a brigád, vagy akire tartozik az adott hiba kijavításáért. A problémák megoldása érdekében feltét­lenül kritikusabb légkört kell teremtenünk, mert csak így szüntethetjük meg munkánk fogyatékosságait. Kiemelt feladatnak tekintik, hogy az új síküvegfeldolgo­zó mielőbb beváltsa a hozzá fűzött jogos reményeket — mondotta a vitában elsőként felszólaló Albert Ottó, a Sal­gótarjáni Síküveggyár szocia­lista brigádvezetője. Hangsú­lyozta annak fontosságát is, hogy minden brigád konkrét vállalással segítse a közös munkát. Györke Dénes, az Orosházi Üveggyár húzóüzemi Dózsa szocialista brigádjának veze­tője a minőség javítására irá­nyuló erőfeszítéseikről számolt be, s elmondotta, hogy meg­felelő minőségben oldották meg a 10 mm-es vastagüveg gyártását. A járműprogram teljesítésével törekszenek ar­ra, hogy hosszabb távon az üvegimport teljesen megszün­t­­ethető legyen. Balya István­ná, a vállalat kiváló brigádja címmel kitüntetett Tyeresko­­va szocialista brigád vezetője elmondta, hogy az eddigi ma­gas teljesítményük megtartá­sával vállalják a minőség to­vábbi javítását. Mindent meg­tesznek az exportfeladatok ütemesebb teljesítéséért. A terhes anyák részére ,,gólya­­­üzemet” szerveztek. Ez bevált, mert jó munkakörülményeket biztosít a leendő anyáknak és a termelési feladatok megol­dását is segíti. Medved Károly, a Salgótar­ján városi pártbizottság tit­kára a XII. pártkongresszus előkészületeiről, s azokról a legfontosabb feladatokról szólt,, amelyek ma és a követ­kező tervidőszakban hárulnak minden dolgozóra, minden szocialista brigádra. Gazdaság­­politikánk céljai nem változ­tak, de változott a környezet, nehezebb feltételek mellett tudjuk csak megvalósítani cél­jainkat. Kiemelte a tőkásex­­port gazdaságos növelésének jelentőségét. Többet, kevesebb ráfordítással és jobban! — Ez a legfontosabb, amelynek elérését szolgálják az új sza­bályozók. Felhívta a brigád­­vezetők figyelmét a tanulás­­ és a közéleti aktivitás fontos­ságára is. A hatékonyabb gazdálkodás a fokozott takarékosság konk­rét gyári terveiről számolt be Gombkötő Dezsőné, orosházi brigádvezető. Többek között elmondta, hogy a palackgyár­tásban megvalósítják a prés­­húzó eljárást; nyers dolomit alkalmazásával csökkentik a veszteségeket; timföldhidrát helyett az olcsóbb timföldet használják és rátérnek a for­mák előkezelésének üzemsze­rű alkalmazására. Homolya Dániel, a Sajószentpéteri Üveggyár műszaki komplex­­brigádja nevében számolt be a selejt- és technológiai vesz­teségek csökkentésében elért jelentős eredményeikről. Hangsúlyozta, hogy ma már nem elég a műszaki szemlé­let, annak párosulnia kell közgazdasági szemlélettel is. Az olvasztókemencék fel­újításának jó minőségben és határidő előtt való elkészíté­sére tett felajánlást Horváth István, az öblösüveggyári kar­bantartók Nógrádi Sándor komplex szocialista brigádjá­nak vezetője. Elmondta, hogy a vállalt öt helyett kilenc újí­tást valósítottak meg és több mint 1500 óra társadalmi munkát végeztek 1979-ben. Krizsán Attila keverőmester, a Miskolci Üveggyár brigád­­vezetője arról számolt be, hogy a fiatalok kezdeménye­zésére KISZ-védnökségi vál­lalással segítik gyárunk­­. (Folytatás a 2. oldalon.) Czina Sándor vezérigazgató összegezte a feladatokat az üvegipari Művek szocialista brigád vezetőinek tanácskozá­sán. Gyöngyösi István szakszervezetünk főtitkára Albert Ottó Medved Károly Gombkötő Dezsőné Eredményekben gazdag, békés, boldog tíz esztendőt kíván az építő­­fa-, építőanyag-­­ és szerelőipar minden dolgozójának és kedves családjának A SZAKSZERVEZET ELNÖKSÉGE­­­1

Next