Építők Lapja, 1980 (75. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-07 / 1. szám
4 FAIPARI MELLÉKLET ÉPÍTŐK LAPJA „Összhangban van az új szabályozó rendszerrel” Mérlegelte és jóváhagyta az együttes ülés az éves tervjavaslatot AZ IDEI CSELEKVÉS alapjának számító törvényt, a vállalat éves tervét vitatta meg és fogadta el 1979. december 19-én a Szék- és Kárpitosipari Vállalatnál a vszt és a szakszervezeti bizalmi küldöttek együttes ülése. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Podina Sebő, központi vezetőségünk titkára, valamint — a debreceni gyár érdekeltségét tekintve — Szilágyi Sándor, szakszervezetünk Hajdú-Bihar megyei bizottságának titkára is! A terv minden részletére kiterjedő vita megerősítette a vszb november 23-i, az együttes ülésnek szánt állásfoglalását. Ez a dokumentum megállapítja: lévén 1980. a tervidőszak utolsó éve, még tudatosabb munka kell a gazdálkodás, az irányítás és a termelés minden területén — feltétele ez a VI. ötéves terv sikeres indulásának. A termelési-gazdasági, a közművelődési és a szociálpolitikai tervjavaslatok meghatározzák a vállalati stratégiát a gazdaságpolitikai célok megvalósításához. Szükségesnek és reálisnak tartja a vszb a törekvést a minőségi munkára, a további technológiai fejlesztésre, s helyesli, hogy a tervek összhangban vannak az 1980. január 1-től érvényes új gazdasági szabályozó rendszerrel. A tervezett, mérsékelt, mintegy 3 százalékos bérfejlesztést differenciáltan, ott kell felhasználni, ahol a termelékenység, a munka minősége és hatékonysága is növekszik, a vezetők ügyeljenek arra, hogy a kifizetett bér mindenütt a tényleges teljesítményt tükrözze. A SZOCIÁLPOLITIKAI tervvel kapcsolatban az állásfoglalás egyetért azzal, hogy 1980-ban az üdültetési és ét- torprási költségek növekedése szint!Itt csökken a vállalati jóléti alapból sportcélokra, ugyanakkor a szükségesnél kisebb mértékben nő a kulturális célokra felhasználható összeg. De éppen ezért a vszb javasolja: a szocialista munkaverseny-mozgalom erejét felhasználva társadalmi munkaakciók, öntevékeny kezdeményezések segítsék a dolgozók kulturális és testnevelési igényeinek kielégítését. E törekvéseket a mozgalom — a maga eszközeivel — mindenben támogatja. A vállalatvezetés termelésigazdálkodási és takarékossági tervét véleményezési jogkörrel, a bér- és jövedelemfejlesztési tervet pedig állásfoglalási jogkörrel tárgyalták meg és hagyták jóvá a résztvevők, akárcsak a művelődési tervet, amelyet szintén Kara Tibor vezérigazgató terjesztett elő. Ez a terv- az oktatási és közművelődési feladatok meghatározásához — messzemenően figyelembe veszi a vállalat felépítését, dolgozóinak összetételét, munka- és lakóhelyi körülményeiket, képzettségüket — ennek megfelelően reális célokat tűz ki. Alapvető tennivaló a nyolc általános osztályt nem végzettek számának csökkentése — ez az öszszes dolgozó 21, a fizikai dolgozók 24 százalékára vonatkozik■■ Továbbtanulásuk a vállalatnak nemcsak egyik legfontosabb művelődéspolitikai célkitűzése, hanem előfeltétele a szakmai színvonal emelésének, a felnőtt szakmunkásképzés megszervezésének is. Ezért különféle, újabb intézkedéseket terveznek; a mohácsi gyárban például kihelyezett általános iskolai osztályt indítanak, másutt a jelentkezőket a területi általános iskolákba irányítják. NAGY GONDOT FORDÍT a tervezet a szakmai képzésre és továbbképzésre, ezek mellett a különféle képesítést nyújtó tanfolyamok megszervezésére. Magát a szakmunkásképzést az erre szolgáló külön alap felhasználásán kívül saját forrásból eredő ráfordítással is korszerűsítik, mintegy 3,3 millióért; a gyakorlati feltételek javítására esetenként korrepetációt is szerveznek. Hasonlóképpen nem takarékoskodnak a fáradsággal a felnőtt szakmunkásképzés , intenzívebbé tétele érdekében sem: Angyalföldön, Kecskeméten és Siklóson például csoportos képzést tesznek lehetővé. E napirend vitájában többen kapcsolódtak a terv kiindulópontjához, nevezetesen ahhoz, hogy a rekonstrukció során a vállalat igen jelentős gépi fejlesztést is végrehajtott, ám a korszerű berendezések adta termelési lehetőségekkel nem tudnak kellően élni, mert nincs meg hozzá a szakképzett munkaerő ... Lechner Károly, a debreceni gyár szbtitkára például azt a véleményét fejtette ki, hogy némelyik mai gép kezelése már inkább értelmiségi, mint fizika jellegű munkát igényel, a rajtuk dolgozónak tehát igyekezni kell a legmagasabb képesítést nyújtani. ......1 . .... UGYANCSAK SOKAN SZÓLTAK — a vezérigazgató előterjesztése nyomán — a szociálpolitikai tervhez, amelyet döntési jogkörben hagytak jóvá. Ennek összeállításánál — hangsúlyozták — különös gonddal vették figyelembe a vállalat rendelkezésére álló erőforrásokat, olyan elosztásban, hogy az előző évben elért minőségi szint továbbra is változatlan maradjon. A vállalati szociálpolitikai tervet ezért a gyárakéra építették, tekintettel a feladatok megvalósításához fedezetként szolgáló — ott képződő — alapok nagyságrendjére. S ez a szociálpolitikai tevékenység minden területére vonatkozik, beleértve az üzemegészségügyet, a nők és fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítását, a különféle juttatásokat, támogatásokat, segélyeket, az üzemi étkeztetést és üdültetést. E kérdések egyébként ismételten felvetődtek az ülés utolsó napirendi pontjához érve, amikor Nyíri Miklós vszbtitkár előterjesztése nyomán, döntési jogkörrel, a jóléti és kulturális alap képzéséről, illetve felhasználásáról tanácskoztak. A tervezett alap az 1979. évi 5,655 millióval szemben 6,489 milliós, amiből a tavalyi arányhoz képest nagyobb rész kerül a gyárak között felosztásra. Ezen belül az egy fő után képezhető kvóta 900 forint. Valamivel magasabb öszszeg jut segélyre, szociális, kulturális célokra, némileg kevesebb viszont a sportra — a szükségleteket és a lehetőségeket figyelembe véve. A gyári üdültetésre tervezett, 324-ről 407 ezer forintra emelt keretet Debrecen, Mohács és Angyalföld között osztják szét, mert ezek az üzemegységek évek óta saját üdülőt, illetve bérleményt tartanak fenn ilyen célra. Emellett külön szerepel az alap felhasználási tervezetében a balatonföldvári vállalati üdültetés. Az étkezési térítést az 1979. júliusi árváltozásoknak megfelelően növelték — beleértve természetesen a dolgozói hozzájárulás emelését —, figyelembe véve azt is, hogy Siklóson az üzemi étkeztetést előreláthatóan az eddiginél többen veszik majd igénybe. A TERVEZET TEHÁT nagy körültekintésre vall — s a hozzászólók egyetértettek abban: az alap előírás szerinti felhasználása a megváltozott gazdasági körülmények között is biztosítja majd 1980-ban a dolgozók reális igényeinek a kielégítését, közmegelégedésre. Ezért — egyetlen tartózkodással, alapos mérlegelés után — az ülés résztvevői annak elfogadása mellett szavaztak. G. Sz. L. A kollektíva kicsi, de feladatai nagyok A Budapesti Bútoripari Vállalat 1. számú gyárához tartozik a csömöri faalkatrész- és kárpitos üzem. A mintegy ötven fővel működő kis üzem jelentős termelési eredményt ért el 1979-ben. Az 1. sz. gyár éves feladata 326 millió forint volt, s ebbe mintegy 30 millió forinttal segített bele a csömöri kollektíva. Jó munkájukra jellemző, hogy december 15-én a gyár brigádértekezletén huszonketten kaptak jutalmat közülük. Csömörön készült a Liliom fotelágy, a Lilla I., Lilla II., a Mónika és az M-kárpitos garnitúra. Az ugyancsak itt készülő Sapporo-fotelokból az NSZK-ba is szállítanak. Pálinkás Mihályné és Ballai Istvánné a szabászgépen a Mirjam-szekrény hátlapját szabja Jó munkát végez Petróczi István is a hengercsiszolónál Kiszel Andrásné és Zlutka Lászlóné a Mirjam-fotelok karfáit szerelt Hugyecz Jánosné és Magyar Jánosné az egyszemélyes Lilla-fotelágyat csomagolják. (Koppány György felvételei) A terv reális, teljesíthető - de csak jobb minőség munkával A gyári szakszervezeti tanács és a bizalmiak együttes ülésére készült, amikor felkerestük Czuppon Józsefet, az ÉPFA soproni gyárának szbtitkárát. Ezért azután mindjárt a napirendre kerülő témáról, a soproni gyár 1980 évi tervéről kérdeztük. — Termelési tervünk a mennyiséget tekintve nem tartalmaz lényeges változást — mondotta. — A 467 millió forintos termelési értékben, ha eltekintünk az ármódosítások hatásától, mindössze egy százalékos a növekedés. — Miben jelentkezik a magasabb követelmény gyárak számára? — Elsősorban a gyártmányaink minőségében. 1980-ban a 68 ezer darab bejárati ajtón kívül 211 ezer darab új típusú ablakot gyártunk. Ennél a fő gyártmányunknál a magasabb követelményt az jelenti, hogy szabványos méretű kapcsolt gerébtokos kivitelben készítjük. Ez nemcsak saklorizálást, célgépesítést és az átállással összefüggő egyéb műszakitechnológiai feladatokat jelent, hanem konstrukciós módosításokat is. A műanyag vízvető, a kitámasztó ablakvasalat alkalmazása, valamint a lemezeit, zárt redőny szekrény gyártása nagyobb értékű terméket eredményez. Természetesen csak akkor, ha a fejlesztéssel egyidejűleg javítjuk is termékeink minőségét. — Ez utóbbi követelményt egyértelműen előírja a január 1-től életbelépő új termékszabvány — jegyeztük meg. — így van. Az új szabvány a III. osztályba sorolja termékeinket — mondotta Czuppon József. — De ha a minőség ettől elmarad, akkor árengedményt kell adnunk. Ez csökkentené az árbevételt, a nyereséget és nagyon lerontaná munkánk hatékonyságát. A legfontosabb tehát, hogy a műszaki irányítás és a termelésben dolgozó szocialista brigádok tagjai jó példával járjanak elöl a minőség javításában. — Hogyan segíti jövőre az anyagi ösztönzés a minőség javulását? — A rendelkezésre álló 3,5 százalékos bérfejlesztésünket csaknem teljes egészében erre kívánjuk felhasználni. Gyárunk azok szaktudását, szorgalmas munkáját igyekszik a bérrel is jobban elismerni, akik átlagon felüli munkát végeznek a jobb minőség érdekében. Ehhez szorosan hozzátartozik, hogy 15 millió forintban előirányzott nyereség elérése fokozott anyag- és energiatakarékosságot és fegyelmezett költséggazdálkodást kíván. — Milyen véleményt alakított ki a komplex tervjavaslatról a gyár szakszervezeti bizottsága? — Bízva dolgozóink tenniakarásában, munkaverse,nyünk nagyszerű hagyományaiban, reálisnak, teljesíthetőnek tartjuk, ezért a gyári együttes ülésnek elfogadásra javasoljuk a tervjavaslatot — felelte az szb-titkár. — A differenciált bérezés megvalósításában támogatjuk a gazdasági vezetők helyes elképzeléseit. Véleményünkben, amit írásban csatoltunk a tervjavaslathoz, kifejezésre juttattuk, hogy a célkitűzések csak: fegyelmezett, jó minőségű munkával érhetők el. Ennek érdekében, ahol indokolt, szigorúbb felelősségre vonást kell alkalmazni. A gazdasági vezetőktől elvárjuk, hogy sokkal nagyobb figyelmet fordítsanak a munkaellátottságra, a feltételek biztosítására. Briodajándék A Székesfehérvári Bútoripari Vállalat Május1. szocialista brigádjának tagjai ajándékot készítettek karácsonyra a Fóti Gyermekváros Fejér megyei óvodája kis lakói részére. Az ajándék egy Laci II. gyermekbútor garnitúra. A brigád a gyermekbútort hulladékanyagok felhasználásával, teljes egészében társadalmi munkával készítette el. 1080. JANUÁR X flancr&Kalm Moslékból A Kanizsa Bútorgyárban a korábban földgáztüzelésű kazánt az Országos Energiagazdálkodási Hatóság segítségével vegyes tüzelésükre alakították át, s a gyárban keletkező forgácscsal, fahulladékkal fűtik. A kazán átalakítása óta a gyár földgázfogyasztása a felére csökkent, s mintegy 1 millió 600 ezer forint hulladékszállítási költséget is megtakarítottak. "