Építők Lapja, 1980 (75. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-07 / 1. szám

4 FAIPARI MELLÉKLET ÉPÍTŐK LAPJA „Összhangban van az új szabályozó rendszerrel” Mérlegelte és jóváhagyta az együttes ülés az éves tervjavaslatot AZ IDEI CSELEKVÉS alap­jának számító törvényt, a vál­lalat éves tervét vitatta meg és fogadta el 1979. december 19-én a Szék- és Kárpitos­ipari Vállalatnál a vszt és a szakszervezeti bizalmi küldöt­tek együttes ülése. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Podina Sebő, központi vezető­ségünk titkára, valamint — a debreceni gyár érdekeltségét tekintve — Szilágyi Sándor, szakszervezetünk Hajdú-Bihar megyei bizottságának titkára is! A terv minden részletére kiterjedő vita megerősítette a vszb november 23-i, az együt­tes ülésnek szánt állásfogla­lását. Ez a dokumentum meg­állapítja: lévén 1980. a terv­időszak utolsó éve, még tuda­tosabb munka kell a gazdál­kodás, az irányítás és a ter­melés minden területén — fel­tétele ez a VI. ötéves terv si­keres indulásának. A terme­lési-gazdasági, a közművelő­dési és a szociál­politikai terv­­javaslatok meghatározzák a vállalati stratégiát a gazda­ságpolitikai célok megvalósí­tásához. Szükségesnek és reálisnak tartja a vszb a törekvést a minőségi munkára, a további technológiai fejlesztésre, s he­lyesli, hogy a tervek össz­hangban vannak az 1980. ja­nuár 1-től érvényes új gazda­sági szabályozó rendszerrel. A tervezett, mérsékelt, mintegy 3 százalékos bérfejlesztést dif­ferenciáltan, ott kell felhasz­nálni, ahol a termelékenység, a munka minősége és haté­konysága is növekszik, a ve­zetők ügyeljenek arra, hogy a kifizetett bér mindenütt a tényleges teljesítményt tük­rözze. A SZOCIÁLPOLITIKAI tervvel kapcsolatban az állás­­foglalás egyetért azzal, hogy 1980-ban az üdültetési és ét- torprási költségek növekedése szint!Itt csökken a vállalati jó­léti alapból sportcélokra, ugyanakkor a szükségesnél ki­sebb mértékben nő a kultu­rális célokra felhasználható összeg. De éppen ezért a vszb javasolja: a szocialista mun­­kaverseny-mozgalom erejét felhasználva társadalmi mun­kaakciók, öntevékeny kezde­ményezések segítsék a dolgo­zók kulturális és testnevelési igényeinek kielégítését. E tö­rekvéseket a mozgalom — a maga eszközeivel — minden­ben támogatja. A vállalatvezetés termelési­gazdálkodási és takarékossági tervét véleményezési jogkör­rel, a bér-­­ és jövedelemfej­lesztési­ tervet pedig állásfog­lalási jogkörrel tárgyalták meg és hagyták jóvá a részt­vevők, akárcsak a művelődési tervet, amelyet szintén Kara Tibor vezérigazgató terjesztett elő. Ez a terv- az oktatási és közművelődési feladatok meg­határozásához — messzeme­nően figyelembe veszi a válla­lat felépítését, dolgozóinak összetételét, munka- és lakó­helyi­ körülményeiket, képzett­ségüket — ennek megfelelően reális célokat tűz ki. Alapve­tő tennivaló a nyolc általános osztályt nem végzettek számá­nak csökkentése — ez az ösz­­szes dolgozó 21, a fizikai dol­gozók 24 százalékára vonatko­zik■■ Továbbtanulásuk a válla­latnak nemcsak egyik legfon­tosabb művelődéspolitikai cél­kitűzése, hanem előfeltétele a szakmai színvonal emelésének, a felnőtt szakmunkásképzés megszervezésének is. Ezért különféle, újabb intézkedése­ket terveznek; a mo­hácsi gyárban például kihelyezett általános iskolai osztályt indí­tanak, másutt a jelentkezőket a területi általános iskolákba irányítják. NAGY GONDOT FORDÍT a tervezet a szakmai képzésre és továbbképzésre, ezek mellett a különféle képesítést nyújtó tanfolyamok megszervezésére. Magát a szakmunkásképzést az erre szolgáló külön alap felhasználásán kívül saját for­rásból eredő ráfordítással is korszerűsítik, mintegy 3,3 mil­lióért; a gyakorlati feltételek javítására esetenként korrepe­­tációt is szerveznek. Hasonló­képpen nem takarékoskodnak a fáradsággal a felnőtt szak­munkásképzés , intenzívebbé tétele érdekében sem: An­gyalföldön, Kecskeméten és Siklóson például csoportos képzést tesznek lehetővé. E napirend vitájában többen kapcsolódtak a terv kiinduló­pontjához, nevezetesen ahhoz, hogy a rekonstrukció során a vállalat igen jelentős gépi fej­lesztést is végrehajtott, ám a korszerű berendezések adta termelési lehetőségekkel nem tudnak kellően élni, mert nincs meg hozzá a szakkép­zett munkaerő ... Lechner Károly, a debreceni gyár szb­­titkára például azt a vélemé­nyét fejtette ki, hogy néme­lyik mai gép kezelése már in­kább értelmiségi, mint fizika jellegű munkát igényel, a raj­tuk dolgozónak tehát igyekez­ni kell a legmagasabb képesí­tést nyújtani. ......1 . .... UGYANCSAK SOKAN SZÓLTAK — a vezérigazgató előterjesztése nyomán — a szociálpolitikai tervhez, ame­lyet döntési jogkörben hagy­tak jóvá. Ennek összeállításá­nál — hangsúlyozták — külö­nös gonddal vették figyelem­be a vállalat rendelkezésére álló erőforrásokat, olyan el­osztásban, hogy az előző év­ben elért minőségi szint to­vábbra is változatlan marad­jon. A vállalati szociálpoliti­kai tervet ezért a gyárakéra építették, tekintettel a felada­tok megvalósításához fedezet­ként szolgáló — ott képződő — alapok nagyságrendjére. S ez a szociálpolitikai tevé­kenység minden területére vonatkozik, beleértve az üzemegészségügyet, a nők és fiatalok élet- és munkakörül­ményeinek javítását, a külön­féle juttatásokat, támogatáso­kat, segélyeket, az üzemi ét­keztetést és üdültetést. E kérdések egyébként ismé­telten felvetődtek az ülés utolsó napirendi pontjához ér­ve, amikor Nyíri Miklós vszb­­titkár előterjesztése nyomán, döntési jogkörrel, a jóléti és kulturális alap képzéséről, il­letve felhasználásáról tanács­koztak. A tervezett alap az 1979. évi 5,655 millióval szemben 6,489 milliós, amiből a tavalyi arányhoz képest nagyobb rész kerül a gyárak között felosz­tásra. Ezen belül az egy fő után képezhető kvóta 900 fo­rint. Valamivel magasabb ösz­­szeg jut segélyre, szociális, kulturális célokra, némileg ke­vesebb viszont a sportra — a szükségleteket és a lehetősé­geket figyelembe véve. A gyári üdültetésre tervezett, 324-ről 407 ezer forintra emelt keretet Debrecen, Mohács és Angyalföld között osztják szét, mert ezek az üzemegységek évek óta saját üdülőt, illetve bérleményt tartanak fenn ilyen célra. Emellett külön szerepel az alap felhasználási tervezetében a balatonföldvári vállalati üdültetés. Az étke­zési térítést az 1979. júliusi árváltozásoknak megfelelően növelték — beleértve termé­szetesen a dolgozói hozzájáru­lás emelését —, figyelembe véve azt is, hogy Siklóson az üzemi étkeztetést előrelátha­tóan az­ eddiginél többen ve­szik majd igénybe. A TERVEZET TEHÁT nagy körültekintésre vall — s a hozzászólók egyetértettek ab­ban: az alap előírás szerinti felhasználása a megváltozott gazdasági körülmények között is biztosítja majd 1980-ban a dolgozók reális igényeinek a kielégítését, közmegelégedésre. Ezért — egyetlen tartózkodás­sal, alapos mérlegelés után — az ülés résztvevői annak elfo­gadása mellett szavaztak. G. Sz. L. A kollektíva kicsi, de feladatai nagyok A Budapesti Bútoripari Vál­lalat 1. számú gyárához tarto­zik a csömöri faalkatrész- és kárpitos üzem. A mintegy öt­ven fővel működő kis üzem je­lentős termelési eredményt ért el 1979-ben. Az 1. sz. gyár éves feladata 326 millió forint volt, s ebbe mintegy 30 millió fo­rinttal segített bele a csömöri kollektíva. Jó munkájukra jel­lemző, hogy­ december 15-én a gyár brigádértekezletén hu­szonketten kaptak jutalmat közülük. Csömörön készült a Liliom fotelágy, a Lilla I., Lil­la II., a Mónika és az M-kárpi­­tos garnitúra. Az ugyancsak itt készülő Sapporo-fotelokból az NSZK-ba is szállítanak. Pálinkás Mihályné és Ballai Istvánné a szabászgépen a Mirjam-szekrény hátlapját szabja Jó munkát végez Petróczi István is a hengercsiszolónál Kiszel Andrásné és Zlutka Lászlóné a Mirjam-fotelok karfáit szerelt Hugyecz Jánosné és Magyar Jánosné az egyszemélyes Lilla-fo­­telágyat csomagolják. (Koppány György felvételei) A terv reális, teljesíthető - de csak jobb minőség munkával A gyári szakszervezeti ta­nács és a bizalmiak együttes ülésére készült, amikor felke­restük Czuppon Józsefet, az ÉPFA soproni gyárának szb­­titkárát. Ezért azután mindjárt a napirendre kerülő témáról, a soproni gyár 1980 évi tervéről kérdeztük. — Termelési tervünk a mennyiséget tekintve nem tar­talmaz lényeges változást — mondotta. — A 467 millió fo­rintos termelési értékben, ha eltekintünk az ármódosítások hatásától, mindössze egy szá­zalékos a növekedés. — Miben jelentkezik a ma­gasabb követelmény gyárak számára? — Elsősorban a gyártmá­nyaink minőségében. 1980-ban a 68 ezer darab bejárati ajtón­ kívül 211 ezer darab új típusú ablakot gyártunk. Ennél a fő gyártmányunknál a m­agasabb követelményt az jelenti, hogy szabványos méretű kapcsolt gerébtokos kivitelben készít­jük. Ez nemcsak saklorizálást, célgépesítést és az átállással összefüggő egyéb műszaki­­technológiai feladatokat jelent, hanem konstrukciós módosítá­sokat is. A műanyag vízvető, a kitámasztó ablakvasalat alkal­mazása, valamint a lemezeit, zárt redőny szekrény gyártása nagyobb értékű terméket ered­ményez. Természetesen csak akkor, ha a fejlesztéssel egy­idejűleg javítjuk is terméke­ink minőségét. — Ez utóbbi követelményt egyértelműen előírja a január 1-től életbelépő új termék­szabvány — jegyeztük meg. — így van. Az új szabvány a III. osztályba sorolja termé­keinket — mondotta Czuppon József. — De ha a minőség et­től elmarad, akkor árenged­ményt kell adnunk. Ez csök­kentené az árbevételt, a nyereséget és nagyon leronta­ná munkánk hatékonyságát. A legfontosabb tehát, hogy a műszaki irányítás és a terme­lésben dolgozó szocialista bri­gádok tagjai jó példával járja­nak elöl a minőség javításá­ban. — Hogyan segíti jövőre az anyagi ösztönzés a minőség javulását? — A rendelkezésre álló 3,5 százalékos bérfejlesztésünket csaknem teljes egészében erre kívánjuk felhasználni. Gyá­runk azok szaktudását, szor­galmas munkáját igyekszik a bérrel is jobban elismerni, akik átlagon felüli munkát vé­geznek a jobb minőség érdeké­ben. Ehhez szorosan hozzátar­tozik, hogy 15 millió forintban előirányzott nyereség elérése fokozott anyag- és energiata­karékosságot és fegyelmezett költséggazdálkodást kíván. — Milyen véleményt alakí­tott ki a komplex tervjavas­latról a gyár szakszervezeti bizottsága? — Bízva dolgozóink tenni­­akarásában, munkaverse­,­nyünk nagyszerű hagyomá­nyaiban, reálisnak, teljesíthe­tőnek tartjuk, ezért a gyári együttes ülésnek elfogadásra javasoljuk a tervjavaslatot — felelte az szb-titkár. — A dif­ferenciált bérezés megvalósítá­sában támogatjuk a gazdasági vezetők helyes elképzeléseit. Véleményünkben, amit írás­ban csatoltunk a tervjavaslat­hoz, kifejezésre juttattuk, hogy a célkitűzések csak: fegyelme­zett, jó minőségű munkával érhetők el. Ennek érdekében, ahol indokolt, szigorúbb fele­lősségre vonást kell alkalmaz­ni. A gazdasági vezetőktől el­várjuk, hogy sokkal nagyobb figyelmet fordítsanak a mun­kaellátottságra, a feltételek biztosítására. Briodajándék A Székesfehérvári Bútor­ipari Vállalat Május­­1. szocia­lista brigádjának tagjai aján­dékot készítettek karácsonyra a Fóti Gyermekváros Fejér megyei óvodája kis lakói ré­szére. Az ajándék egy Laci II. gyermekbútor garnitúra. A brigád a gyermekbútort hulla­dékanyagok fel­használásával, teljes egészében társadalmi munkával készítette el. 1080. JANUÁR X flancr&K­a­­­lm Moslékból A Kanizsa Bútorgyárban a korábban földgáztüzelésű ka­zánt az Országos Energiagazdálkodási Hatóság segítségével ve­gyes tüzelésükre alakították át, s a gyárban keletkező forgács­csal, fahulladékkal fűtik. A kazán átalakítása óta a gyár föld­gázfogyasztása a felére csökkent, s mintegy 1 millió 600 ezer forint hulladékszállítási költséget is megtakarítottak. "

Next