Építők Lapja, 1981 (76. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-05 / 1. szám
I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének lapja IIXXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁMARA: 1 FORINT 1981. JANUÁR 5. Értékelték a közösen végzett munkát, meghatározták az együttes tennivalókat Dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter és Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete főtitkára — vezető munkatársaikkal áttekintették az 1980. évi együttműködési program végrehajtását, az építő- és építőanyagipari termelés és gazdálkodás eredményeit, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására kitűzött célok teljesítését, s meghatározták az 1981. évi együttműködés programját. Megállapították, hogy az 1900. évi terv alapvető termelés-gazdálkodási előirányzatai teljesülnek. Az építési kereslet központilag szabályozott mérséklődésének eredményeként fokozatosan kialakul az építési igények és az országos építőipar teljesítőképességének összhangja. A területi — elsősorban a fővárosi — feszültségek azonban nem szűntek meg annak ellenére, hogy több megyében és tevékenységcsoportban kapacitáskihasználási problémák jelentkeztek. A kiemelt beruházások, az állami lakásépítés és kapcsolódó létesítményei, a szociális-kulturális beruházások építési feladatai teljesülnek. A létszámcsökkenés mértéke követte a központilag befolyásolt építési igények csökkenését, a munkaerőállomány szakmai összetétele azonban a vállalatok jelentős részénél nincs összhangban a technikai-technológiai követelményekkel, ami fékezi a termelékenység dinamikusabb emelését. A műszaki tervező, kutató és beruházási szervezetek a központi előírásoknak megfelelően folyamatosan csökkenő létszámmal teljesítik feladataikat. Az építőanyagipar tevékenysége megfelel a gazdaságpolitikai célkitűzésekben előírt követelményeknek. A termelés — a struktúra korszerűsödése mellett — a korábbinál jobban igazodik a kereslethez. A nyereség az építő- és építőanyag-iparban a tervezettnek megfelelő, a műszaki tervező, kutató és beruházási szervezeteknél az előirányzottnál kedvezőbb. Az átlagbérek és az átlagkeresetek emelkedése a tervfeladatok teljesítésével arányosan az építő- és építőanyag-iparban a tervhez közel álló, a műszaki tervező, kutató és beruházási szervezeteknél azt meghaladó. A munkabérek teljesítmény és minőség szerinti differenciálódása fokozódott, az ebben rejlő ösztönzési lehetőségeket azonban a vállalatok még nem használták ki. A dolgozók vállalati szociális-kulturális ellátásának színvonala összességében az előirányzatok szerint javult, egyes területeken nem sikerült a kitűzött célokat maradéktalanul teljesíteni. A minisztérium vezetői igen eredményesnek és pozitívnak tekintik a szakszervezet vezető testületei, vállalati tisztségviselői és aktivistái — termelési, gazdálkodási feladatok teljesítését segítő —, politikai mozgósító és szervező munkáját, a hibákat feltáró, építő bírálatát. A szakszervezet vezetői rámutattak arra, hogy a többségében pozitív eredmények mellett nem tekintik kielégítőnek a fővárosi építési munkahelyekre vidékről átcsoportosított dolgozók elhelyezési, ellátási körülményeit. A vállalatok egy részénél a kollektív szerződésekben előírtaktól eltérően aránytalan a fizikai és a nem fizikai dolgozók átlagbérének emelkedése. A jövőben fokozottabban kell törekedni a munkabérek teljesítményektől és a munka minőségétől függő erőteljesebb differenciálására, a munkahelyi szociális létesítmények kialakítására és üzemeltetésére előírt normák betartására. Megállapodtak abban, hogy a minisztérium és a szakszervezet 1981. évi együttműködése során az MSZMP KB 1978. október 12-i határozatában, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete XXXIII. kongresszusa határozatában, továbbá a VI. ötéves tervben előírt feladatok teljesítésének biztosítását tekintik súlyponti feladatnak. Erre részletes munkaprogram készül és a termelés-gazdálkodási feladatok teljesítésének megalapozását célzó együttes intézkedéseik mellett fokozott figyelmet fordítanak a szakszervezet XXXIII kongresszusán a küldöttek részéről felvetett problémák, javaslatok megoldására. Így a fővárosban az építőipari dolgozók elhelyezési körülményeinek javítására, munkahelyi szociális ellátási normák betartására, az átlagbérek teljesítményekkel arányos növelésére és differenciálására, a változó munkahelyből adódó hátrányok ellensúlyozására, a vállalati jóléti és kulturális alapok kereteinek célszerű fejlesztésére, az üzemi demokratikus fórumok hatáskörének érvényesítésére, a munka versenymozgalom szélesítésére. Az építő- és építőanyagipar előtt álló feladatok teljesítésére irányuló együttes munkában számítanak a dolgozó kollektívára, a több ezer szocialista brigád példamutató tevékenységére, az üzemi demokratikus fórumokon a tulajdonosi felelősség érvényesülésére. Ez alapozza meg az 1981. évi feladatok eredményes végrehajtását, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javítását. Bokrétaünnep a XIII. kerületben épülő munkásszállón Budapesten, a XIII. kerületi Poscher János utcában 1620 ágyas munkásszállót épít a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat. December 19-én a kivitelezés jelentős állomásához érkeztek: a „Vállalat Kiváló Brigádja” címmel kétszeresen kitüntetett Auróra szocialista brigád határidő előtt befejezte a tízszintes épület szerelési munkálatait. Bokrétaként fenyőfát tűztek az épület tetejére. Az ünnepségre, amit a munkahelyi ebédlőben tartottak, eljött Wagner Lajosáé, szakszervezetünk titkára, eljöttek a vállalat vezetői és mindazok, akik részt vesznek az új munkásszálló létrehozásában. Először Török Tamás szb-titkár köszöntötte az építkezés dolgozóit, majd dr. Soós István, a Szolnok megyei RÉV igazgatója méltatta a szeptemberben megkezdett panelszerelési munkálatok határidő előtti befejezését. A 28 tagú Auróra szocialista brigád folyamatosan dolgozott és 6595 darab panel felhasználásával 89 nap alatt megépítette a munkásszálló tízemeletes hotelszárnyát. Ez kiváló szerkezetszerelési eredmény — állapította meg. — Méltatta a beruházóval és a társvállalatokkal kialakított jó együttműködést és nagy elismeréssel szólt Varró Sándor építésvezető és Békési László főművezető helytállásáról, akik a legtöbbet tették a folyamatos szerelés feltételeinek biztosításáért. A bokrétaünnep alkalmából csak rövid időre állhatták meg az építők, hiszen nagyon sok munka van még hátra az új munkásszálló teljes befejezéséig, 1981. október 31-ig. — Nagy örömmel hallottuk, hogy az eddigiek során kiválóan teljesítették feladataikat ezen az építkezésen — mondotta Wagner Lajosné, aki méltatta a Budapesten dolgozó vidéki építőmunkások elhelyezési körülményeinek javítására szolgáló új létesítmény fontosságát. Sürgős feladat a szálláshelyek gyarapítása, hiszen ma még olyan munkásszálló is van a fővárosban, ahol 8—12 ember lakik egy szobában. Az ilyen körülmények között lakó építőmunkások számára, ezt bárki beláthatja, csak megközelítőleg biztosíthatók a nyugodt pihenés előfeltételei. Köszönetet mondott az eddig végzett jó munkáért és kérte a Szolnok megyei építőmunkásokat és vezetőiket, hogy a jövőben is tegyenek meg mindent a szálló jó minőségű és határidőre való megépítéséért. Az Építőipari Beruházási Vállalat nevében ezután Misky Károly irodavezető gratulált és kívánt további eredményes munkát az építkezésen dolgozóknak. Dr. Soós István, a Szolnok megyei ÁÉV igazgatója „Kiváló Dolgozó" jelvényt és jutalmat adott át az Auróra brigád két tagjának, Bata Miklósnak és Kiss Józsefnek. A brigád vezetője, Tamasi Mihály és helyettese, Nagy G. László pénzjutalmat kapott. Bolvári Ferenc főépítésvezetővel az élen jutalomban részesültek az építkezést irányító műszaki vezetők is. L. J. A metróalagút fúrópajzsai célba értek Fontos eseményhez érkeztek 1980. december 23- án a metróépítők. A Deák tér és az Élmunkás tér között haladó fúrópajzs — a jobb felől húzódó alagút után — a bal oldalon is áttörte az utolsó métereket és elérte az angyalföldi állomást, így egybefüggő alagút köti össze Kispestet az Élmunkás térrel. Ezzel véget ért a lézer irányítású hidraulikus berendezések munkája, hiszen a metróvonal északi szárnyán a továbbiakban már a kéreg alatt, illetve a felszínen halad a szerelvények útja. A fúrópajzsok csaknem másfél évtizedet dolgoztak a föld alatt. 1966-ban indultak útjukra, amikor a Deák tértől a Budára vezető szakaszt építették meg. Ezután a Nagyvárad térig haladtak a nagy teljesítményű földmarók, az utóbbi években pedig a Bajcsy-Zsilinszky és a Váci út alatt nyitottak utat a metrónak. Az utolsó szakaszon, az Arany János utcától az Élmunkás térig 1854 méteren küzdötték át magukat az építők, itt ugyanis nagy erőfeszítéseket követelt az omladékos homoktalaj. Egyebek között vegyszeres szilárdítási eljárást is alkalmaztak a szakemberek. A fúrópajzsokat most kiszerelik az alagútból, majd alapos felülvizsgálatuk, karbantartásuk következik. Az északi vonalon változatlan ütemben folytatódik a munka. Épül a betonfalazat és a helyükre kerülnek a vasbordák. A következő hónapokban hozzákezdhetnek a vágányfektetéshez, majd az elektromos berendezések és a gépészeti egységek szereléséhez. Sok tennivaló várja az építőket az Élmunkás téren is, ahol még hátravan az állomás terének kialakítása, s a felszíni tereprendezés. A tervek szerint a jövő év végére már ide futnak be az utasokkal teli szerelvények, majd 1984-re az Árpád-hídig terjed a főváros tömegközlekedésének föld alatti hálózata. Sokat tettek a BVM gyárai A Jáhn Ferenc kórház átadása érdekében December közepén avatták fel a főváros felszabadulás után épült első új kórházát, a Jáhn Ferencről elnevezett dél-pesti kórházat. A sok-sok kivitelező, közreműködő között ott volt a Beton- és Vasbetonipari Művek is. A Középületépítő Vállalat alagútzsalus technológiával tervezett létesítményéhez a hőszigetes homlokzati falpanelek gyártására a BVM kapott megbízást. Kiderült, hogy az előregyártó vállalat által ajánlott UNIVÁZ falpanelek méretrendje nem alkalmazható az egészségügyi beruházásnál, így úgynevezett egyedi tennék gyártására kellett felkészülniük. A felületkiképzést is magas színvonalon kellett megoldani és gondot jelentett a falpanelek tömítését szolgáló profil hornyok kialakítása, illetve ezek gyártástechnológiájának megoldása. A KÖZTI munkatársaival kialakított szoros és rugalmas munkakapcsolat eredménnyel járt. A vállalt szállítási ütem megtartása mellett tudtak változtatni a terméken és a technológián. Problémát jelentett viszont továbbra is, hogy a különleges felületképzéshez szükséges és elég drága gumimatricák minősége és használhatósága lényegesen elmarad az elvárttól. A Taurus szegedi gumigyára végül is szállította a megfelelő matricákat. A BVM kunszentmártoni gyárában készültek a sablonok, a dunaújvárosi és szolnoki gyárban pedig a kész termékek. A kórház valamennyi épületét a szerkezetgyártó vállalatnál készített falpanelek öltöztették fel, összesen 15 millió forint értékű előregyártott elemet szállított a BVM a dél-pesti kórház építéséhez. Az egészségügyi létesítmény átadása alkalmából a BVM-nél külön mondtak köszönetet a termékek gyártásának előkészítésében és végrehajtásában kiemelkedő munkát végző kollektíváknak. — .. — t. Elismerés a törzsgárda maimnak dik negyedévében betöltötték a gyárban munkaviszonyuk ötödik, tizedik, tizenötödik és huszadik évét. Az eddigi hagyományoknak megfelelően nem várnak egy évig, május 1-ig vagy november 7-ig, hanem negyedévenként osztják ki a törzsgárdista elismeréseket, jelvényeket és jutalmakat. Ezúttal 15 dolgozót köszönthettek és közöttük a gyárban töltött éveik alapján 600, 1000, 1500, illetve 2 ezer forintos jutalmakat, összesen 16 ezer forintot osztottak ki. Soproni üzemünkben is tartottak törzsgárda ünnepséget, ahol ugyancsak 16 ezer forint jutalomban részesültek az üzemükhöz hű dolgozók. Az ÉPGÉP veszprémi gyárában december 23-án köszöntötték azokat a dolgozókat, akik 1980. negyed Eredményekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kíván az építő-, fa-, építényegés szerelőipar minden dolgozójának és kedves családjának a szakszervezet elnöksége