Építők Lapja, 1982 (75. évfolyam, 1-24. szám)
1982-01-11 / 1. szám
2 NYOLCVAN KISGYERMEKET fogad januárban Szombathelyen a Ságvári lakótelepen felépült új bölcsőde, melynek műszaki átadása december 10-én volt. A földszintes, központi fűtéses korszerű gyermekintézményt a Vas megyeli Tanácsi Építőipari Vállalat építette. NAGYSZABÁSÚ ÉPÍTKEZÉSEK kezdődtek Várpalota központjában. A patinás óvárosi negyedben régi, lebontott házak helyén a tereprendezés után lakások, üzletek, szolgáltatóegységek építését kezdte meg a Veszprém megyei Állami Építőpari Vállalat. A SÁRVÁRI TERMÁLFÜRDŐ és környéke részletes rendezési tanulmánytervének programjavaslatát két változatban készítette el a Vas megyei Tanácsi Tervező Vállalat. Tanácsi testület határoz majd arról, hogy melyik változat alapján fejlesztik a fürdőt és környékét. AGYAG A TÉGLAGYÁRTÁSHOZ. A Földmunkát Gépesítő Vállalat székesfehérvári fő-építésvezetőségének egyik jelentős feladata Dunántúl téglagyárai részére az alapanyag kitermelése. A fehérvári gyárat például évente 30 ezer köbméter agyaggal látják el. SZABÓ-VARRÓ TANFOLYAM. A nődolgozók javaslatára szabó-varró tanfolyamot indítottak az érdeklődők számára a KPIM zalaegerszegi Közúti Igazgatóságán. A résztvevők Pálos Kálmánná szabómester irányításával tíz hétig ismerkednek a jól hasznosítható tudománnyal. A tanfolyam költségeit a szakszervezeti bizottság vállalta. GARZONLAKÁS-ÉPÍTÉSI akció indul a fiatal házasok otthonalapításának megkönynyítésére Szolnok megyében. A tervek szerint a megye hat városában az OTP, a KISZ, valamint a helyi tanácsok együttműködésével kétszáznál több garzonlakást építenek. ■ NAGYARÁNYÚ rekonstrukciós munkába kezdtek a DÉLKÖránti üzemében, amely 1978 óta üzemel. A jobb kőzúzalék és a választékbővítés érdekében nagy teljesítményű vibrátort szerelnek a régi helyébe. Az új berendezés lényegesen termelékenyebben és pontosabb minőségtartással fog működni. KÉTÓRÁS MŰSORRAL szórakoztatta a gyerekeket decemberben a Somogy megyei ÁÉV szállójában a munkás művelődési otthon és a moziüzemi vállalat. A kis- és rajzfilmekből összeállított műsort nagy tetszéssel fogadták a gyermekek. VÉRADÓ NAPOT tartottak december 16-án a Zala megyei Állami Építőipari Vállalatnál, amelynek során 125 dolgozójuk 44 liter vért adott. TÚLTELJESÍTETTE 1981. évi készárutervét a Középdunántúli Téglaipari Vállalat. A terv szerinti 165 milliomodik égetett tégla már december 19-én elkészült, terven felül még további 5 milliót hordtak ki az égetőkemencékből. A túlteljesítést jelentősen elősegítették a bakonyszentlászlói, a devecseri II. és a székesfehérvári korszerű üzemek, ezekben készült az öszszes termelésnek több mint a fele. E gyárak szintén több téglát állítottak elő, mint a tervezett. FÉNYÉRZÉKELŐ kapcsolók alkalmazásával a Bács megyei ÁÉV házgyárában elkerülik, hogy a térvilágítás feleslegesen működjék. Amikor a nappali világosság eléri a beállított fényértéket, a kapcsolóberendezés automatikusan áramtalanítja a kandelábereket. Hasonló készülékek alkalmazását tervezik a megye más üzemében is. TÉGLAMÉRLEG. Tavalyi 1913 milliós tervét 1956 millióra teljesítette a téglaipar. Cserépből 103 milliót gyártottak. TÖREKVÉSEIK CÉLJA: Minél hatékonyabb munkavédelmet kialakítani gyáraikban A cél közös: megóvni, megvédeni a munkatársak egészségét, testi épségét. Mégis a kérdésre — mi is a munkavédelem — sokféleképpen lehet válaszolni. Mert másképp határozza meg a munkavédelem fogalmát egy műszaki és megint másképp az üzemorvos. Ezért is hívták össze a Beton- és Vasbetonipari Műveknél azt az ankétot, amelyen a gyárak műszaki és munkavédelmi vezetői, valamint az üzemorvosok vettek részt. Eljöttek a tanácskozásra az ÉVM, szakszervezetünk és az Építőipari Üzemegészségügyi Szolgálat vezetői, képviselői is. Új módszerekkel — hatékonyabban Vitaindítójában — dr. Márkus Miklós műszaki vezérigazgató-helyettes egyebek között a következőket mondta. — 1981-ben sem tettünk kevesebbet dolgozóink biztonsága érdekében, mint korábban, sőt, évről évre próbálunk új és új módszereket alkalmazni, minél hatékonyabb munkavédelmet kialakítani. Ennek ellenére emelkedett a balesetek és a kieső munkanapok száma is. A bekövetkezett balesetek mintegy 30 százaléka az óvórendszabály megsértéséből, illetve a biztonsági előírások be nem tartásából adódott. A gépek vagy berendezések műszaki állapotára vezethető vissza a balesetek 2-3 százaléka. Tehát a legtöbb esetben figyelmetlenség, fegyelmezetlenség, családi, személyi probléma idézte elő az eseményeket. A balesetek alakulását kedvezőtlenül befolyásolta a piaci igények változásából adódó gyakori átszervezés, átcsoportosítás. Az a körülmény, hogy a megszokott munkafolyamatoktól hosszabb-rövidebb ideig el kell térni. Az új szokatlan munka még akkor is veszélyt rejthet magában, ha ugyanolyan vagy hasonló gép kezelésére kap megbízást a dolgozó, mint amire vizsgával rendelkezik. Hasznos javaslatok észrevételek Ahány gyár, annyi gond — így lehetett volna jellemezni a felszólalásokat. Úzvári György, alsózsolcai műszaki igazgatóhelyettes ismét a sokat emlegetett zajcsökkentést tette szóvá. A dunaújvárosiak üzemorvosa, dr. Sipos Erzsébet szóvá tette: a szakmunkástanulók felvételénél nem kérik ki a véleményét. Gyakori, hogy fizikailag alkalmatlan gyerekeket is felvesznek. (Nem csoda, ha könnyebben éri őket baleset.) A szolnoki dr. Hámori Ferenc számokkal bizonyította a zajártalom kiemelt témaként történő kezelését. A gyár 530 dolgozója közül 154-nek zajos a munkahelye, s közülük 27- nek már károsodott a hallása. A nagyothalláson túl sok más betegség forrása is lehet a zaj, gyakori a magas vérnyomás, a gyomorfekély. A megelőzés lehetősége adott, de a végrehajtással baj van. Hiszen csak az a munkahelyi vezető követelheti meg a fülvédőtok vagy vatta használatát, aki maga is jó példát mutat. A baleset után történtekről beszélt a miskolciak üzemorvosa, dr. Katona Zoltán. A lelki segítség fontosságát hangsúlyozta. Emberileg kell elsősorban a sérült mellett állni, adott esetben az üzemorvos kísérje el a beteget a kórházba, később pedig érdeklődjön az állapota felől. Az ÉVM munkavédelmi osztályának vezetője, Regolics István elmondta, hogy országosan is emelkedett a balesetek száma. Még akkor is, ha újabban szerepel a statisztikában az úgynevezett útibaleset — elgondolkodtató ez az adat. Miért fontosak a jó kapcsolatok Szakszervezetünk titkára, Wágner Lajosné arról beszélt, hogy a Beton- és Vasbetonipari Műveknél tudatosan foglalkoznak a munkavédelem, a munkaegészségügy fejlesztésével. A műszaki hibaforrások éppen elenyésző számuk miatt is könnyebben felszámolhatók. Az emberi tényezők fontosságára hívta fel a figyelmet, a munkás és a vezető kapcsolatára. Mert, ha ez megfelelő és a művezető, a brigádvezető tudja, hogy az édesanya gyereke betegsége miatt nem aludt éjszaka , más munkára osztja be. Arról is illik tudni a vezetőnek, hogy egyik targoncása a kínzó fogfájás miatt már három fájdalomcsillapító tablettát is bevett, s így tovább nem vezethet. Ami pedig a kényszerű átcsoportosításokat illeti, a szakmai szakszervezet titkára felhívta a figyelmet — ha szükséges — a naponkénti baleseti oktatásra. Nem szabad megengedni, hogy a dolgozó saját kárán jöjjön rá egy-egy veszélyforrásra — előre fel kell hívni a figyelmét arra. Azt is hangsúlyozta Wágner Lajosné, hogy ki kell vizsgálni a sérüléssel nem járó baleseteket is, hiszen tanulságuk szintén a testi épség megóvását szolgálNáluk az a kialakult gyakorlat, hogy a rendelési időn túl is bármikor megkeresik, ha baleset történik, s ő azonnal siet vissza a gyárba. A BVM budapesti gyárából dr. Votin Valéria az orvosi alkalmassági vizsgálatok tapasztalatairól kifejtette: nem mindig egyezik az orvos ésa gyár vezetőinek véleménye. Előfordul, hogy olyan új dolgozót is felvesznek, aki rossz idegállapota miatt alkalmatlan a gyári munka ellátására. Örömmel számolt be viszont arról, hogy befejeződött a vezérigazgatóság és a budapesti gyár fizikai állományú dolgozóinak általános szűrővizsgálata. Sajnos a gyár irodáiban dolgozó alkalmazottak nem vehettek részt ezen a sok bajt még csírájában elfojtó szűrővizsgálaton. Az is elgondolkodtató, miért nem engedték a vezérigazgatóság dolgozóinak, hogy részt vegyenek — igaz munkaidőben — az elsősegélynyújtó tanfolyamon. Szentendréről dr. Gyerkó János sokak kérdését tolmácsolva kérdezte meg: kaphat-e százszázalékos táppénzt az, akit ittasság miatt hazaküldtek és a gyárból hazafelé menet szenvedett balesetet. Sokan elmondták még véleményüket, gondjukat. Minden kérdésre nem is tudtak rögtön a helyszínen válaszolni, de nem is ez volt az elsődleges cél, hanem az, hogy együtt beszéljék meg a legilletékesebbek azt, miként lehetne még jobban óvni a BVM dolgozóinak testi épségét, megőrizni egészségüket. Ennek a feladatnak a megvalósításához adott hasznos ötleteket ez az ankétnak indult, de tapasztalatcserévé formálódott kétnapos értekezlet. —sz— EPITOK lapja ja. Jussanak közös nevezőre Ismét az orvosok vették át a szót. Lábatlanból dr. Tar Gyula is a jó kapcsolatról beszélt. BORÍTÉKON KÍVÜL... 11,8 millió forint a Kosmárom megyei ÁÉV 1982. évi jóléti és kulturálisalapja. Az összegből 9,5 millió forintot fordítanak az üzemi étkeztetésire. Vállalati üdültetésre 1,2 milliót szánnak. Ifjúságpolitikaicélokra 100 ezer forint jut. A vállalat kiterjedt üzemorvosi ellátással rendelkezik, szeretnének mielőbb táppénzbevételi jogot kapni. Rehabilitációs munkahelyeket is létesítenek. Sokan laknak a vállalat munkásszállóin, amelyek üzemeltetésére évente 13 millió forintot fordítanak. A személyszállítás előreláthatólag 22,7 millió forintot(!) emészt fel, ez igen nagy tehertétel a vállalat számára. Jelentős közérzetalakító tényező az otthonhoz jutás. 1982-ben 1,7 millió forintot oszthatnak szét az építkezők, lakást vásárlak között. Az igények ennél jóval nagyobbak, de a vállalat anyagi lehetőségei végesek. Törődnek dolgozóikkal Egymillió forintot költenek védőruházatra és védőitalra évente a Közép-dunántúli Téglaipari Vállalatnál, hogy dolgozóik számára elviselhetővé tegyék a téli időjárást. Plusz 4 Celsiusfoknál forró citromos teát kapnak a dolgozók. Vatta- és esőkabáttal, továbbá gumicsizmával védik őket a hidegtől és a csapadéktól. Gondot okoz, hogy ezekből rossz a kereskedelmi ellátás. A gyárakban mindenütt van fűtött helyiség, a dolgozók itt étkezhetnek és melegedhetnek. Ahol a munkások szállítását a vállalat intézi, ott fűthető mikrobuszok állnak rendelkezésre. A télimunkakörülmények a devecseri téglagyárban a legjobbak, éltek a gáztüzelés nyújtotta kedvező lehetőséggel és több munkahely fűtését is megvalósították. Fischl Vilmos 1982. JANUÁR 11. HÁROM ÁLLOMÁS... Szilveszter reggele, az év utolsó napja. Az utcákon az esti-éjszakai dínomidánomra készülők utolsó bevásárlási rohama. Ide, a felszín alá látogatók érkeznek. Látszik rajtuk, hogy nincs sürgős dolguk, nézelődni jöttek, olyanok, mint a... igen, megvan a hasonlat, olyanok, mint a múzeumok, kiállítások vendégei. Párok, magányosok, szülők gyerekükkel ereszkednek le a labirintus Ipoly, Victor Hugo utcai és Élmunkás téri lejáróin. Többségük úgy tesz, mintha a szerelvényre várna, s közben tekint körbe, mások leplezetlenül csak bámészkodnak, a legbátrabbak a falak, oszlopok borítását simogatják. Hallgatom a véleményeket: „Nagyszerű, hogy olyan sok helyről megközelíthető!’... „Ihár, hogy nincs mozgólépcső, hogyan használják majd az öregek” ... „Ennél a barnánál szebb színt is találhattak volna" ... Sétálgatnak, bejárják a két felszínt, közben két szerelvény elmegy az orruk előtt. Mindezt honnan tudom? Magam is a ráérők, a sétálók között vagyok. Újabb kocsisor jön. Beszállunk. Különös módon az utasok nagyobb részének csupán egy megállónyira kell utaznia. Kiszállunk a Marx téren. Itt már egyöntetű a dicséret, a kék színnel mindenki elégedett. Kóborlókkal és naivakkal találkozom. Az előbbieknek sehogysem sikerül a Nyugati pályaudvarhoz feljutniuk, nem mérgesen, inkább a felfedezők elszántságával biztatják egymást, most erre próbáljunk elindulni... Kik a naivak? Akik az új Skála áruházat keresik, hogy bevásároljanak. Régen olvashattak újságot, amiben még az a hír járta, hogy a metró megnyitása idején az árusítás is megkezdődik. Most már tudjuk, hogy erre két év múlva kerül csak sor. Utazunk tovább, elérjük az Arany János utcát. Nem hivalkodó az állomás, látszik, hogy a takarékosság,a praktikusság jegyében született. Ez is, mint a két előző élénkebb, látványosabb lesz, ha benépesülnek az itteni üzletek, pavilonok, a falakra kerülnek a reklámok. Indulok vissza az új végállomásra. Ismerősökkel találkozom. Azzal a házaspárral, akik két gyermekükkel indultak el velem, ott az Élmunkás téri végállomáson szállt fel az ősz, medvejárású férfi, és a három viháncoló fruska is. Rövid ideig tart utazásunk. Egy „új” utas, aki már bent ült a szerelvényben, mikor mi beszálltunk, odaszól társának, mértem az időt, a Felszabadulás tértől idáig öt percig sem tartott. Ezt az utat a 15-ös autóbusszal eddig 20 perc alatt tettem meg, de múltkor, hóesésben egy órát bumliztam... Az állomáson új utasok, új látogatók. Hiába, ilyenek vagyunk mi, pestiek. Vannak, akik pusztítják a köztulajdont, rongálják a telefonfülkéket, az utcai lámpákat, s hadd ne soroljam tovább, de százezrek sajátjukként fogadják, ha városunk újjal gazdagodik. Kár, hogy nem csak az utóbbiak számára szabad a metró új szakasza. (Vá) Betonozási feladatait megoldjuk a SZABOLCS általános acélzsaluzó rendszerrel. Importkiváltó, korszerű termék szakmunkát nem igényel alkalmazására megtanítjuk. Tekintse meg bemutatóinkat! ÉTI Mélyépítési Kutatás-Fejlesztési Társaság Budapest XIV., Hungária krt. 140—144. Gépipari Szövetkezetek bemutatóterme Budapest V., József nádor tér 11. MEGKERESÉSÜKRE gyártmánykatalógussal alkalmazástechnikai anyaggal zsaluzási tervjavaslattal készségesen állunk rendelkezésükre. Vas- és Gépipari Szövetkezet SZABOLCS acélzsaluzcél Budapest 70. Pf. 142. 1443