Építők Lapja, 1985 (38. évfolyam, 1-24. szám)
1985-01-14 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének lapja XXXVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,30 FORINT 1985. JANUÁR 14. Szb-ülés a Pest megyei ÁÉV-nál Elsők a tervezésben A Pest megyei állami építésök — hűen az előző évek hagyományához — az idén is az ágazatban elsőként készültek el a jövő évi vállalati tervvel, s ezt már november 27-én szb-ülés elé vitték. (Azóta — december 14-én — már a bizalmi testület is letárgyalta a témát!) A testületi ülésen megjelent Gyöngyösi István, szakszervezetünk főtitkára, s ott volt Szabó Sándor megyetitkár is. Somorjai Béla igazgató szóbeli kiegészítésében elmondotta, hogy a vállalat illetékes szakemberei már hónapokkal korábban hozzáfogtak a jövő évi tervkoncepciók összeállításához. (Nem úgy mint jó néhány vállalat, amely közel fél éven át várta — s talán még most is várja — a megjelenő rendeleteket az új szabályozókról. Szerk.) Kezdettől fogva több — szám szerint hat! — alternatívát dolgoztak ki, s ezek közül a két legjobbnak látszót terjesztik ma elő, írásban. Kiemelte, hogy a gazdasági vezetés végig számított a szakszervezeti képviseletre a tervkészítési munka minden fázisában, mindenekelőtt a bérjövedelem és a szociális tervfejezeteknél. Az igazgató röviden vázolta az idei várható eredményeket is. Erről csak annyit, hogy a vállalati nyereség 28 millióval szemben 35 millió körül alakulhat, a bérfejlesztés mutatója is jobb lesz (105%) a tervezettnél. Ezek után az igazgató az 1985-ös vállalati elképzelésekről beszélt. Kiemelte, hogy a termelés volumene az idei 800 millió Ft körül fog mozogni (inkább a hatékonyságot akarják javítani), viszont jelentősen több nyereséget terveztek (40 milliót), mert az új szabályozók ezt egyenesen megkövetelik. Fontosnak tartotta a vállalkozáspolitika további javítását, mellyel az egyre élesedő piaci helyzetben akarnak erősíteni a pozíciójukon. Kiemelte, hogy az idei és a tavalyi szerződéseiket kivétel nélkül teljesítették, de a szerződéses fegyelem belső megszilárdítása a jövő év egyik célkitűzése lesz. Van javulás a minőségi munka terén is, de ez még nem elég. Sajnos akad bőven tennivaló például az egyes szakmák közötti jobb együttműködés terén, vagy az egymás munkájának megbecsülése vonatkozásában. (Mindezekre szemléletes gyakorlati példákat említett meg.) Aláhúzottan foglalkozott az igazgató a vállalati bér-jövedelem politikával. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta ki, hogy hosszú számítások és alapos mérlegelés után a vezetés a keresetnövekményen alapuló formát választotta, mint optimális megoldást. Szemléltetésképpen elmondotta, hogy jövőre — annak ellenére, hogy némi bér- és vagyonadó-kedvezményt kaptak — mégis 6—9 milliós adóteherrel kell számolniuk. (A másik lehetséges bérszabályozási forma kb. 35 millió adót jelentene számukra!) A választott rendszerben jövőre kb. 3%-os keresetnövekedés érhető el, s 1985. január 1-től már elvégzik az alapbérfejlesztéseket. Korszerűsítik a személyi besorolásokat és a munkakategóriák besorolását is a vállalati sajátosságoknak megfelelően. Kienc hozzászólás hangzott el a vitában. Mindegyik arról tanúskodott, hogy az szb tagjai alaposan tanulmányozták az írásos anyagokat, és felvetéseik nagy része érdemi volt. A tárnák széles körűek voltak: továbbképzés, árpolitika (lakásárak!), szociális tervezés (szinttartás!), üdültetési gondok, kulturális helyzet, munkáslakás-akció folytatása, számítógépek hatékonyabb alkalmazása, műszaki fejlesztés (födémpanel-akció a lakosság kiszolgálása érdekében!), szakszervezeti résztvétel a tervezésben stb. Somorjai Béla igazgató minden felvetésre azonnal reagált. Gyöngyösi István főtitkár is szót kért a vitában. Mindenekelőtt azt emelte ki, hogy az szb elé terjesztett anyagok s az ülésen elhangzottak azt az elsődleges célt kell szolgálják, hogy a bizalmiak tájékoztatása alapos és konkrét legyen. Meg kell velük értetni a jövő évi gazdálkodási rendszer leglényegesebb változásait. El kell fogadtatni azt az elvet, hogy 1985-től az irányítási rendszer minden szinten változik, nemcsak a szabályozók! Tudatosítani kell azt is, hogy sokkal nagyobb lesz a jövő évtől a vállalati felelősség, a nagyobb önállóság mellett. Főtitkárunk javasolta tömöríteni az szb elé kerülő írásos anyagokat (főleg kevesebb számadatot!) a bizalmi testületi tanácskozás résztvevői számára. Javasolta végül, hogy a vállalati versenycélkitűzés a jövő évi terv legyen, de ezt január első napjaira le kell bontani egységekre, megjelölve ezek konkrét feladatait. Még a minőségi célkitűzéseket is le lehet így bontani — többek között, így lesz munkahelyi jellegű a verseny s kapcsolódhat a konkrét feladatokhoz. (j- j ) Energia hulladékból Gumiabroncs fűti a kemencéket A cement építőanyagaink egyik legfontosabbika. Előállítása nagy mennyiségű és drága energiát emészt fel. A villamos energiára és a fűtőanyagra fordított összeg a késztermék önköltségének több mint a fele. És az is köztudott, hogy az import energiahordozók ára is egyre emelkedik. Az energiaracionalizálási program keretében népgazdaságilag igen jelentős kísérletbe fogott a Beremendi Cement és Mészművek. Hulladék gumiabroncsot használnak technológiai fűtőanyagként. Import fűtőolaj helyett évente húszezer tonna hulladék gumiabroncsot tüzelnek el a klinkerégető forgókemencékben. A technológiai berendezéseket egy versenytárgyalás eredményeként az NSZK Ludwig Keiper KG Gépgyár szállította. A beruházás határidőcsúszás, költségtúllépés nélkül valósult meg. Az üzempróbákat 1984 szeptemberében kezdték meg Beremenden. Mivel Magyarországon hasonló technológiát máshol még nem alkalmaznak, érdemes röviden ismertetni a lényegét. Az új berendezések segítségével a klinkerégető forgókemencékben elégethető minden olyan feldarabolt gumiabroncs, amely legalább 3,5 kiló súlyú és külső átmérője nem nagyobb 1,2 méternél, a szélessége pedig 40 centiméternél. Az újrafutózásra alkalmatlan gumiabroncsokat a MÉH gyűjti össze és szállítja feldarabolva a gyárba. Az új technológiai rendszer teljesen automatikus, távvezérelt. Működését egy PLC (Programozható Logikai Comp) koordinálja. A mennyiség pontos adagolását Schenck elektronikus mérlegek végzik. A rendszer biztonságos működését 11 fotocella garantálja. Az új technológia eddigi alkalmazása során megállapították, hogy a tapasztalatok a vártnál kedvezőbbek. A devizamegtakarításon kívül a cement önköltségének csökkenése is elérhető. Húszezer tonna gumi — jelenlegi vételáron — 25,4 millió forinttal olcsóbb az import fűtőolajnál. Eszközkímélő szerepe sem elhanyagolható az új technológiának, mert például a főtűz 15—20 százalékos csökkentésével kisebb a hőbevitel, ezáltal megnövekszik a forgókemencék bélésfalának élettartama. A gumival a kemencébe került el nem égő ásványi anyagok beépülnek a klinkerbe. A tapasztalatok szerint a gumitüzeléssel nem növekedett környezetszennyeződés, sőt környezetkímélő hatás is várható. Alföldi József A jubileumi munkaverseny sikeréért Egyre több okkal joggal mondhatjuk el, hogy közeledik a XIII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója, így, érthetően, javában folyik a két nagy esemény tiszteletére indított szocialista munkaverseny a KŐPORC Elektronikai Alkatrész és Műszaki Kerámiagyártó Vállalat központi, budapesti gyárában is. — Már az 1984. évi terv megtárgyalását követően, a szocialista brigádvezetők tanácskozásán csatlakoztunk a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez — kezdte fejtegetését érdeklődésemre a közelmúltban Petrás Jószef, a szakszervezeti bizottság függetlenített közgazdasági felelőse. A csatlakozás tényét azután a szeptemberi munkásgyűléseken megerősítették dolgozóink. Ezután következtek a konkrét felajánlások, amelyeknek a jelentős része a termelési terv mérsékelt növelését célozta, továbbá a nyereségterv mintegy 30—35 százalékos túlteljesítését. Mind a 154 szocialista brigád tett felajánlást a saját területén, valamint — mi sem természetesebb ennél — a gazdasági vállalások mellett társadalmi munkavállalások is születtek. Az illetékesek ezekre vonatkozóan segédanyagot bocsátottak ki. Egy „tipp" a sok közül: a társadalmi és gazdasági vezetés javasolta a munkahelyi közösségeknek a Sorsforduló elnevezésű országos vetélkedőre történő benevezést és részvételt. Az első tennivaló e téren a helyi versenyek megrendezése. A KISZ és a szakszervezeti bizottság együtt segítette és segíti a közös felkészülést. — Érdemes megemlékezni még ugyancsak széles körű patronálási tevékenységünkről — mondta Petrás József. — Brigádjaink támogatnak gyermekintézményeket, nyugdíjasokat, továbbá munkahelyi kollektíváink kitűnő kapcsolatokat építettek ki az egyik szovjet alakulattal. Fölöttébb figyelemre méltó még a tizedik kerület fejlesztéséért végzett társadalmi munka, így például a Kőbányai Sportliget építésében való részvétel . . . A fentiekhez szervesen kapcsolódott Zséli Istvánné munkaverseny-felelős eszmefuttatása: — Minden erőnkkel elsősorban arra törekszünk, hogy az év elejéhez viszonyítva megemelt készáru-termelési tervünket maradéktalanul teljesítsük. Ezen belül cél a megnövelt nyereségmutató elérése. A vállalati létszám jelenleg közel háromezer fő, a többség szocialista brigádokban dolgozik. E kollektívák háromhavonta teszik meg vállalásaikat, nagyban segítve a negyedéves operatív tervek teljesítését. Az idei évben 688 millió forintról 711 millió forintra emeltük fel a termelési irányzatot. Zséli Istvánné úgy vélte, hogy — ha feszített munkával is — az elképzelések megvalósíthatók lesznek. A hírek szerint „be is jött”, amit terveztek. Tehát a KŐPORC központi gyárának kollektívája tiszta lappal kezdheti az 1985-ös esztendőt, amelyben minden eddiginél nagyobb feladatok várnak a Tárna utcai lelkes, hozzáértő közösségre . . . Ujházy György Építészeti nívódíjak — 1984 December 21-én az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban rendezett ünnepségen adta át az 1984. évi építészeti nívódíjakat SOMOGYI LÁSZLÓ miniszter az év legjobb épületeit alkotó tervező és kivitelező vállalatok képviselőinek. Nívódíjat kapott: a szegedi könyvtár és levéltár épületéért a Budapesti Várostervező Vállalat és a DÉLÉP; a fertődi barokk Muzsikaház műemléki helyreállításáért a Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Kisvállalat és a Fertődi Építőipari Szövetkezet; a Prometheus Tüzeléstechnikai Vállalat budapesti központi telepének létrehozásáért az Ipari Épülettervező Vállalat, a Prometheus technológiai tervezőrészlege; Budapest XII. kerületében a Tállya utcai százszemélyes óvodáért a Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat és a Középületépítő Vállalat; Budapest III. kerületében a Fő téri műemlék épületek helyreállításáért és a belső épületrészek korszerűsítéséért a Fővárosi Ingatlankezelő Vállalat, a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet, valamint a Fővárosi 1. sz. Építőipari Vállalat. Az öt közül bemutatunk kettőt: Képeinken: a szegedi Somogyi Könyvtár és Levéltár a fertődi Muzsikaház (MTI Fotók)