Építők Lapja, 1985 (38. évfolyam, 1-24. szám)

1985-01-14 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének lapja XXXVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,30 FORINT 1985. JANUÁR 14. Szb-ülés a Pest megyei ÁÉV-nál Elsők a tervezésben A Pest megyei állami építésök — hűen az előző évek hagyomá­nyához — az idén is az ágazatban elsőként készültek el a jövő évi vállalati tervvel, s ezt már novem­ber 27-én szb-ülés elé vitték. (Azóta — december 14-én — már a bizalmi testület is letárgyalta a témát!) A testületi ülésen megjelent Gyöngyösi István, szakszerveze­tünk főtitkára, s ott volt Szabó Sándor megyetitkár is. Somorjai Béla igazgató szóbeli kiegészítésében elmondotta, hogy a vállalat illetékes szakemberei már hónapokkal korábban hozzá­fogtak a jövő évi tervkoncepciók összeállításához. (Nem úgy mint jó néhány vállalat, amely közel fél éven át várta — s talán még most is várja — a megjelenő ren­deleteket az új szabályozókról. Szerk.) Kezdettől fogva több — szám szerint hat! — alternatívát dolgoztak ki, s ezek közül a két legjobbnak látszót terjesztik ma elő, írásban. Kiemelte, hogy a gazdasági vezetés végig számított a szakszervezeti képviseletre a tervkészítési munka minden fázi­sában, mindenekelőtt a bér­jöve­delem és a szociális tervfejezetek­nél. Az igazgató röviden vázolta az idei várható eredményeket is. Er­ről csak annyit, hogy a vállalati nyereség 28 millióval szemben 35 millió körül alakulhat, a bérfej­lesztés mutatója is jobb lesz (105%) a tervezettnél. Ezek után az igazgató az 1985-ös vállalati elképzelésekről beszélt. Kiemelte, hogy a terme­lés volumene az idei 800 millió Ft körül fog mozogni (inkább a haté­konyságot akarják javítani), vi­szont jelentősen több nyereséget terveztek (40 milliót), mert az új szabályozók ezt egyenesen meg­követelik. Fontosnak tartotta a vállalkozáspolitika további javítá­sát, mellyel az egyre élesedő piaci helyzetben akarnak erősíteni a pozíciójukon. Kiemelte, hogy az idei és a tavalyi szerződéseiket ki­vétel nélkül teljesítették, de a szerződéses fegyelem belső meg­szilárdítása a jövő év egyik célki­tűzése lesz. Van javulás a minő­ségi munka terén is, de ez még nem elég. Sajnos akad bőven tennivaló például az egyes szak­mák közötti jobb együttműködés terén, vagy az egymás munkájá­nak megbecsülése vonatkozásá­ban. (Mindezekre szemléletes gyakorlati példákat említett meg.) Aláhúzottan foglalkozott az igazgató a vállalati bér-jövedelem politikával. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta ki, hogy hosszú számítások és alapos mérlegelés után a vezetés a keresetnövekmé­nyen alapuló formát választotta, mint optimális megoldást. Szem­léltetésképpen elmondotta, hogy jövőre — annak ellenére, hogy némi bér- és vagyonadó-kedvez­ményt kaptak — mégis 6—9 mil­liós adóteherrel kell számolniuk. (A másik lehetséges bérszabályo­zási forma kb. 35 millió adót je­lentene számukra!) A választott rendszerben jövőre kb. 3%-os ke­resetnövekedés érhető el, s 1985. január 1-től már elvégzik az alap­bérfejlesztéseket. Korszerűsítik a személyi besorolásokat és a mun­kakategóriák besorolását is a vál­lalati sajátosságoknak megfele­lően. Kienc hozzászólás hangzott el a vitában. Mindegyik arról tanús­kodott, hogy az szb tagjai alapo­san tanulmányozták az írásos anyagokat, és felvetéseik nagy ré­sze érdemi volt. A tárnák széles körűek voltak: továbbképzés, ár­politika (lakásárak!), szociális ter­vezés (szinttartás!), üdültetési gondok, kulturális helyzet, mun­­káslakás-akció folytatása, számí­tógépek hatékonyabb alkalmazá­sa, műszaki fejlesztés (födémpa­nel-akció a lakosság kiszolgálása érdekében!), szakszervezeti résztvétel a tervezésben stb. So­morjai Béla igazgató minden fel­vetésre azonnal reagált. Gyöngyösi István főtitkár is szót kért a vitában. Mindenek­előtt azt emelte ki, hogy az szb elé terjesztett anyagok s az ülésen el­hangzottak azt az elsődleges célt kell szolgálják, hogy a bizalmiak tájékoztatása alapos és konkrét legyen. Meg kell velük értetni a jövő évi gazdálkodási rendszer leglényegesebb változásait. El kell fogadtatni azt az elvet, hogy 1985-től az irányítási rendszer minden szinten változik, nemcsak a szabályozók! Tudatosítani kell azt is, hogy sokkal nagyobb lesz a jövő évtől a vállalati felelősség, a nagyobb önállóság mellett. Főtitkárunk javasolta tömöríte­ni az szb elé kerülő írásos anya­gokat (főleg kevesebb számada­tot!) a bizalmi testületi tanácsko­zás résztvevői számára. Javasolta végül, hogy a vállalati verseny­célkitűzés a jövő évi terv legyen, de ezt január első napjaira le kell bontani egységekre, megjelölve ezek konkrét feladatait. Még a minőségi célkitűzéseket is le lehet így bontani — többek között, így lesz munkahelyi jellegű a verseny s kapcsolódhat a konkrét felada­tokhoz. (j- j ) Energia­­ hulladékból Gumiabroncs fűti a kemencéket A cement építőanyagaink egyik legfontosabbika. Előállítása nagy mennyiségű és drága ener­giát emészt fel. A villamos ener­giára és a fűtőanyagra fordított összeg a késztermék önköltségé­nek több mint a fele. És az is köz­tudott, hogy az import energia­­hordozók ára is egyre emelkedik. Az energiaracionalizálási prog­ram keretében népgazdaságilag igen jelentős kísérletbe fogott a Beremendi Cement és Mészmű­vek. Hulladék gumiabroncsot használnak technológiai fűtő­anyagként. Import fűtőolaj he­lyett évente húszezer tonna hulla­dék gumiabroncsot tüzelnek el a klinkerégető forgókemencékben. A technológiai berendezéseket egy versenytárgyalás eredménye­ként az NSZK Ludwig Keiper KG Gépgyár szállította. A beru­házás határidőcsúszás, költségtúl­lépés nélkül valósult meg. Az üzempróbákat 1984 szeptemberé­ben kezdték meg Beremenden. Mivel Magyarországon hasonló technológiát máshol még nem al­kalmaznak, érdemes röviden is­mertetni a lényegét. Az új berendezések segítségé­vel a klinkerégető forgókemen­cékben elégethető minden olyan feldarabolt gumiabroncs, amely legalább 3,5 kiló súlyú és külső átmérője nem nagyobb 1,2 méter­nél, a szélessége pedig 40 centi­méternél. Az újrafutózásra alkalmatlan gumiabroncsokat a MÉH gyűjti össze és szállítja feldarabolva a gyárba. Az új technológiai rendszer tel­jesen automatikus, távvezérelt. Működését egy PLC (Programoz­ható Logikai Comp) koordinálja. A mennyiség pontos adagolását Schenck elektronikus mérlegek végzik. A rendszer biztonságos működését 11 fotocella garantál­ja. Az új technológia eddigi alkal­mazása során megállapították, hogy a tapasztalatok a vártnál kedvezőbbek. A devizamegtaka­rításon kívül a cement önköltsé­gének csökkenése is elérhető. Húszezer tonna gumi — jelenlegi vételáron — 25,4 millió forinttal olcsóbb az import fűtőolajnál. Eszközkímélő szerepe sem el­hanyagolható az új technológiá­nak, mert például a főtűz 15—20 százalékos csökkentésével kisebb a hőbevitel, ezáltal megnövekszik a forgókemencék bélésfalának élettartama. A gumival a kemencébe került el nem égő ásványi anyagok be­épülnek a klinkerbe. A tapasztalatok szerint a gumi­tüzeléssel nem növekedett kör­nyezetszennyeződés, sőt környe­zetkímélő hatás is várható. Alföldi József A jubileumi munka­verseny sikeréért Egyre több okkal­ joggal mondhatjuk el, hogy közeledik a XIII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója, így, érthetően, javában folyik a két nagy esemény tiszteletére indított szo­cialista munkaverseny a KŐPORC Elektronikai Alkatrész és Mű­szaki Kerámiagyártó Vállalat központi, budapesti gyárában is. — Már az 1984. évi terv megtárgyalását követően, a szocialista brigádvezetők tanácskozásán csatlakoztunk a kongresszusi és fel­­szabadulási munkaversenyhez — kezdte fejtegetését érdeklődésem­re a közelmúltban Petrás Jószef, a szakszervezeti bizottság függetle­nített közgazdasági felelőse.­­ A csatlakozás tényét azután a szep­temberi munkásgyűléseken megerősítették dolgozóink. Ezután kö­vetkeztek a konkrét felajánlások, amelyeknek a jelentős része a ter­melési terv mérsékelt növelését célozta, továbbá a nyereségterv mintegy 30—35 százalékos túlteljesítését. Mind a 154 szocialista brigád tett felajánlást a saját területén, va­lamint — mi sem természetesebb ennél — a gazdasági vállalások mellett társadalmi munkavállalások is születtek. Az illetékesek ezek­re vonatkozóan segédanyagot bocsátottak ki. Egy „tipp" a sok közül: a társadalmi és gazdasági vezetés javasolta a munkahelyi közössé­geknek a Sorsforduló elnevezésű országos vetélkedőre történő bene­vezést és részvételt. Az első tennivaló e téren a helyi versenyek meg­rendezése. A KISZ és a szakszervezeti bizottság együtt segítette és segíti a közös felkészülést. — Érdemes megemlékezni még ugyancsak széles körű patroná­­lási tevékenységünkről — mondta Petrás József. — Brigádjaink tá­mogatnak gyermekintézményeket, nyugdíjasokat, továbbá munka­helyi kollektíváink kitűnő kapcsolatokat építettek ki az egyik szov­jet alakulattal. Fölöttébb figyelemre méltó még a tizedik kerület fej­lesztéséért végzett társadalmi munka, így például a Kőbányai Sportliget építésében való részvétel . . . A fentiekhez szervesen kapcsolódott Zséli Istvánné munkaver­­seny-felelős eszmefuttatása: — Minden erőnkkel elsősorban arra törekszünk, hogy az év elejéhez viszonyítva megemelt készáru-termelési tervünket mara­déktalanul teljesítsük. Ezen belül cél a megnövelt nyereségmutató elérése. A vállalati létszám jelenleg közel háromezer fő, a többség szocialista brigádokban dolgozik. E kollektívák háromhavonta te­szik meg vállalásaikat, nagyban segítve a negyedéves operatív ter­vek teljesítését. Az idei évben 688 millió forintról 711 millió forintra emeltük fel a termelési irányzatot. Zséli Istvánné úgy vélte, hogy — ha feszített munkával is — az elképzelések megvalósíthatók lesznek. A hírek szerint „be is jött”, amit terveztek. Tehát a KŐPORC központi gyárának kollektívája tiszta lappal kezdheti az 1985-ös esztendőt, amelyben minden eddigi­nél nagyobb feladatok várnak a Tárna utcai lelkes, hozzáértő közös­ségre . . . Ujházy György Építészeti nívódíjak — 1984 December 21-én az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium­ban rendezett ünnepségen adta át az 1984. évi építészeti nívódíjakat SOMOGYI LÁSZLÓ miniszter az év legjobb épületeit alkotó ter­vező és kivitelező vállalatok kép­viselőinek. Nívódíjat kapott: a szegedi könyvtár és levéltár épületéért a Budapesti Várostervező Vállalat és a DÉLÉP; a fertődi barokk Muzsikaház műemléki helyreál­lításáért a Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Kisvállalat és a Fertődi Építőipari Szövetkezet; a Prometheus Tüzeléstechnikai Vállalat budapesti központi tele­pének létrehozásáért az Ipari Épülettervező Vállalat, a Prome­theus technológiai tervezőrész­lege; Budapest XII. kerületében a Tállya utcai százszemélyes óvo­dáért a Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat és a Középületépítő Vállalat; Buda­pest III. kerületében a Fő téri műemlék épületek helyreállítá­sáért és a belső épületrészek kor­szerűsítéséért a Fővárosi Ingat­lankezelő Vállalat, a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet, valamint a Fővárosi 1. sz. Építő­ipari Vállalat. Az öt közül bemutatunk kettőt: Képeinken: a szegedi Somogyi Könyvtár és Levéltár a fertődi Muzsikaház (MTI Fo­tók)

Next

/
Thumbnails
Contents