Építők Lapja, 1985 (38. évfolyam, 1-24. szám)
1985-01-14 / 1. szám
2 ÉPÍTŐK LAPJA Alig hat hónap alatt varázsolták újjá a SZÁÉV szakemberei a Kőrösy Aladár által 1911-ben tervezett, Fogyasztási Szövetkezetek Szabolcs-Szatmár megyei székházát Decemberi „kabinetalakítás” „FIMCOOP”, ez a Finomkerámiaipari Közös Vállalat rövidítése avagy — ha úgy tetszik — betűszava. Nos, a VI. kerületi Csengery utca 53. szám alatti székhely folyosóinak falain nemrég ugyancsak volt nyoma a Kugler Róna titkár által „vezérelt” szakszervezeti bizottság szorgos tevékenységének. Mert először is: már a karácsonyi ajándékozás jegyében rendeztek könyvvásárt a szakszervezeti aktivisták december ötödikén és hatodikán. Az érdeklődők szépirodalmi, gyermekirodalmi, művészeti kötetek-kiadványok gazdag tárházából válogathattak — ha úgy akarták, négyhavi törlesztéses kedvezmény igénybevételével vásárolhattak. Azután, december hatodikán délután a Télapó látogatást tett az oktatóteremben. Hozott játékokat, videomesefilmet, s a vállati dolgozók minden gyermeke édességcsomagot vehetett birtokába. Nem volt viszont „uniformizált” a kommentáló szöveg. Mert a mikulási-télapói szerepkörben ezúttal debütáló Papp István, a műszaki csoport számítógép-karbantartója előzetesen véleményt kért az anyukáktól-apukáktól. Hogy, ugyebár, valaminő nevelő hatása is legyen magas látogatásának . . . Az szb illetékesei a nagyokról sem feledkeztek meg a szülők a házi Commodore típusú számítógépbe betáplált játékokkal próbálhatták ki ügyességüket, amíg a reményteli ifjú honpolgárok már talán hetedhét országba is eljutottak a filmkockák sugallta fantázia segítségével. . . S végezetül, de semmiképpen sem utolsósorban: december harmadikétól december huszadikáig háromfordulós szellemi totót szervezett a vállalati KISZ-szervezet és a szakszervezeti bizottság. Hosszú-hosszú lista sorolta fel a néha könnyebb, olykor nehezebb kérdéseket. Jó volt látni az érdeklődő arcokat, ahogyan a vállalkozó szellemű dolgozók a megválaszolandókat feljegyezték . . . Díjakként vásárlási utalványok szerepeltek, de — hiszen a gyengébbekre is gondolni kell, nemdebár — vigaszdíjaktól sem mentesen zajlott le a nagy viadal. Amelyen végtére mindenki nyert, szellemileg gyarapodott és kiélhette örök ősi emberi játékos ösztönét. A vásárlási utalványok és a vigaszdíjak pedig jól jöttek a legjobbaknak karácsony előtt. . . . Mindent egybevetve: a FIMCOOP szakszervezeti bizottságának aktivitására nem lehet panasz. Az elmúlt decemberben kétségkívül kabinetalakítást nyújtott a testület! Ujházy Építők Műszaki Klubja Szabó Nándor kiállítása Januárban Szabó Nándor festményeinek kiállításával várja látogatóit az Építők Műszaki Klubja. A most 64 éves alkotó életútját — sok más kortársáéhoz hasonlóan — a második világháború törte ketté. Fiatalon kitanulta a művészek szakmát s e ritka mesterség szép jövővel kecsegtetett. Azonban értékes szerszámai az ostrom idején megsemmisültek s a romok között újjáéledő fővárosban a finom vésnöki munka felesleges fényűzést jelentett. Ezért később esztergályos, lakatos munkakörben dolgozott. Tíz évvel ezelőtt a Műszéntermelő Vállalattól ment nyugdíjba. Harminc éve foglalkozik festéssel. Eleinte „vasárnapi festő” volt, ahogy magát szelíd iróniával nevezi. A szakmai ismereteket a Vasas Szabadiskolában sajátította el. Mesterének Balogh András festőművészt tekinti. Nyugdíjazása óta úgyszólván minden idejét festéssel tölti, nyaranként a gyulai művésztelepen dolgozik. A január 15-től 31-ig látható kiállításán bemutatott olajképek, vízfestmények nagy része tájkép. Szabó Nándor a hazai tájak rejtett szépségeinek megszólaltatója. Vázlatkönyvével nem a közkedvelt turistacélpontokat keresi fel, hanem beéri egy-egy házcsoport, faluvége meghitt hangulatának megörökítésével. Derűs színvilágú, harmonikus képei az egészséges lokálpatriotizmust is szolgálják. A kiállítás előkészítésekor további alkotói terveit így foglalta össze: „Szeretnék jól festeni!" Egyszerű, mégis tartalmas életcél. Képünkön: Falusi utca, vízfestmény. Dr. Soós Imre 1985. JANUÁR 14. „A Szocialista Kultúráért" Harmincéves a Pécsi Sándor Színpad A megalakulás évfordulója minden közösség életében jelentős esemény, s különösen az, ha ezen ünnepélyes alkalommal hosszabb időre tekinthetnek viszsza és munkálkodásuk lelkes öntevékenységre épült. Ezek az érzések töltötték el mindazokat, akik részesei, segítői voltak a Pécsi Sándor Színpad harmincéves működésének, s december végén együtt ünnepelték e szép jubileumot. _ A fenntartó, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat tanácstermében Petrasovszky István vezérigazgató-helyettes megnyitó szavai után Szovák Béláné, az SZMT munkatársa méltatta a megtett utat. Hű krónikásként idézte fel a három évtized legjelentősebb mozzanatait, figyelemre méltó eredményeit. 1954-ben alakult mag a színpad Sztanyiszlavszkij Stúdió néven, és e művészeti irányzatot és módszert követve, eszmeileg elkötelezett közösségként kezdett tevékenykedni. E korszak napi aktualitásainak tolmácsolása mellett mindinkább törekedett az igényesebb kifejezési eszközök elsajátítására, s hamarosan a megye legjobb amatőr színjátszó csoportjává nőtte ki magát. Nagyobb lélegzetű művek, több felvonásos darabok előadására is vállalkozhatott Az amatőr színházi mozgalom nagy időszakában már beérett alkotóközösségként töltötte be hivatását, sikeres előadások sorával bizonyította felkészültségét. Talpon tudott maradni akkor is, amikor a közérdeklődés másfelé irányult, az amatőr-színjátszó mozgalom hullámvölgybe került. Új műsorpolitikát kialakítva, a befogadásra még nyitott közönséget keresve alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. A legfiatalabb korosztályok felé fordult, számukra szóló műsorokat tanult be , s a gyermekek nagyon hálásan fogadták a magyar és külfödi gyermekirodalom örökszép alkotásait. De a szakmunkástanuló-intézetekben, középiskolákban is szívesen látott vendégek voltak, az irodalom megszerettetéséhez járultak hozzá. Eljutottak a felnőttek azon rétegeihez is, akik életkörülményeik miatt egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán juthattak el színházba, ezért szívesen fogadták a „helybe vitt színházat.” A munkásszállások, munkáslakta faluk, szociális otthonok lakói váltak a színpad „törzsközönségévé”. Erre a feladatra külön készülniük kellett, műsoranyagban és előadási módban is. Repertoárjuknak ezért gazdag a választéka: egyfelvonásos művek, szerkesztett műsorok, pódiumjátékok, lírai vallomások és szórakoztató dialógusok és az odaillő zenebetétek mind ott szerepelnek, hogy az adott közönséghez és alkalomhoz alkalmazkodó műsort adhassanak. Az előadott művek szerzői a magyar és a világirodalom neves drámaírói, a klasszikus és a modern drámaírás kiváló mesterei. Szerény színpadi körülmények között, sokszor csak egy kis pódiumon, rivalda és díszlet nélkül játszanak színházat. A jobb feltételek hiányát elmélyült játékkal, elhihető erővel pótolják. Mindez nem kis erőfeszítést, a napi munka utáni sok próbát, szorgalmas tanulást és gyakorlást igényelt az amatőrcsoport minden tagjától. A színpad eredményes munkája nem jöhetett volna létre jó vezető nélkül. Szép László — aki a csoport jubileumával együtt ünnepelte színjátszó múltja kezdetének negyvenedik évfordulóját — a megalakulás percétől vezeti a színpadot. Rendezői felkészültsége, jó pedagógiai érzéke és tántoríthatatlan hite és fáradhatatlan lelkesültsége sok munkásfiatalt és diákot avatott az amatőrszínjátszás megszállottjává a három évtized egymást váltó nemzedékéből. Közülük egypáran innen indultak el a hivatásos művészi pályára, de a többiek is egy életre szóló indíttatást nyertek a költészet és az irodalom mélyebb megértése, kedvelése iránt. A fiatalok művészi fejlődését bátorító, elősegítő szép példának is tanúi lehettek az ünnepség résztvevői: a színpad egyik tehetséges tagja, Varga Tamás rendezésében, kiváló alakításokban élvezhették Mrozek: Bűbájos éj című groteszk játékát. A színpad művészeti és belső nevelő munkáját hitelesítő elismerések és díjak — közöttük a Kiváló Együttes kitüntető cím és a Népművelési Intézet Nívódíja — mellé, gratulálva a színpad jubileumához, G. Nagy János, szakszervezetünk osztályvezetője átnyújtotta a Szocialista Kultúráért kitüntetést. A Szakszervezetek megyei Tanácsa, a városi tanács, a fenntartó vállalat és művelődési otthon képviselői is kifejezték elismerésüket, és átadták jutalmaikat az ünnepelt kollektívának és kiemelkedő munkát végző tagjainak. A jubileumát ünneplő Pécsi Sándor Színpad rászolgált az elismerésekre. Nagy érdeme, hogy a harminc év változásaiban is hű tudott maradni a munkásszínjátszás legjobb hagyományaihoz: valós közelségben játszott színházat azoknak az embereknek, akik legjobban rászorulnak a művészi szó erejére. Lajtai László A harmincezredik lakás Baranyában A helyszín: Pécs Lvov Kertváros, 3. ütem garzonház, december eleje. Nagy tömeg, mely nem annyira megszokott egy lakásátadáson, ünnepélyes, várakozásteljes arcok. A bejárathoz vezető keskeny úton szorongnak a 80 lakás majdani lakói, gyermekeikkel, hozzátartozóikkal, ők az ünnepélyes aktus érdekelt résztvevői. A téglapiros-fehér színű panelház többszörös jubileum színhelye. Ebben az épületben van a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat által épített 30 000 lakás, amely egyben a 25 000. panellakás, továbbá itt található a Baranyában épült 10 000. OTP lakás, és egyben az 5000. pécsi, így már érthető, hogy a szokottnál ünnepélyesebb az átadás. Természetesen míg ezekhez a nagy számokhoz eljutottunk, hosszú utat tettünk meg. A nagypanelos építési technológia eredete Pécsett 1958-ra nyúlik vissza, ebben az évben kezdte meg működését az újhegyi salakhegy lábánál, Pécs keleti szélén közvetlenül a 6-os út mellett az ország első panelgyára. Nagyipari módszerekkel sorozatban itt állították elő hazánkban először a lakáspaneleket. A gyártás technológiája az első perctől szüntelenül fejlődött. Korszerűsödtek a lakások, valamivel szélesebb lett a választék is, ugyanakkor elkészültek az első mezőgazdasági, majd ipari célú épületek paneljai. 1958-ban a panelból készült első két lakás családi ház volt,melyek a Huszár utcában állnak. Ezt 1959-ben 13 követte, majd 1961-ben 24 lakás, a mai Veress Endre utcában került átadásra. Az első több lakásos panelos építési móddal épült lakóházat 1961. szemptember 14-én adták át a lakóknak. 1962 végéig 147 lakás készült el, melyek tulajdonképpen a kísérleti épületek szerepét töltötték be. 1963. szeptember 16-án Uránvárosban adták át az első 45 panellakást s ettől kezdve évről évre nőtt az átadások száma, így jutottunk el 1984 december 7-ig, amikor is sor került a lakásjubileumra. Az ünnepségen Piti Zoltán Pécs megyei város tanácselnöke, Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója, Mischl Róbert, a BKV vezérigazgatója, valamint Burgmann György, a KISZ városi bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet és adta át a jubiláns lakásokat a lakóknak. Ferk Sándor Új köntösben az egri színház A Heves megyei Tanács 52 millió forintot áldozott a megyeszékhely egyik kiemelkedő kulturális létesítményének, az egri Gárdonyi Géza Színháznak a felújítására. A munkálatok nagy részét a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kollektívája végezte. Új szigetelést kapott a tető és az épület, megújult a homlokzat is. Korszerű szellőzőberendezéseket, színpad- és nézőtéri világítást szereltek fel. Környezetvédelmi szempontból a széntüzelésű kazánok helyett gázfűtést alkalmaznak. (MTI Fotó: