Építők Lapja, 1986 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1986-01-13 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének lapja XXXIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,50 FORINT 1986. JANUÁR 13. Tervezőasztalon a jövő Peremartona A földrengést követő első óráktól dolgozott a Veszprémi Tervező Vállalat kollektívája a kárt szenvedett területen, elsősorban Peremartonban. A hét statikus több mint háromszáz épület vizsgálatát heteken belül elvégezte. Azután augusztus végén tervezőasztalhoz ültek és azóta is kijárnak a helyszínre, hogy terveket biztosítsanak a helyreállításhoz, az új lakótelep felépítéséhez. Marton Ferenc igazgató terveket mutatott és terveket sorolt, amelyek Peremarton újjászületését bizonyítják. Azt a régóta dédelgetett programot, miszerint Berhida fokozatosan egybeépül Peremartonnal, most megvalósítják. Csatlakozva azokhoz a kockaházakhoz, amelyeket a korábbi években a Peremartoni Vegyipari Vállalat és a berhidai nagyközségi tanács együttműködésével valósítottak meg. Új, mutatós lakótelep bontakozik ki a következő hónapokban. Az első ütemben hét épületben 84 lakás készül el. Korszerű, előre gyártott, szerelt épületek lesznek. A Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat csoportzsalus technológiával építi fel. Hasonló épületeket már terveztek a Veszprémi Tervező Vállalat szakemberei Ajkának és Veszprémnek, de a megépítésükre először Peremartonban kerül majd sor. Magas tetővel, tetőtér-beépítéssel, BRAMAC-cseréppel készülnek a kétemeletes és tetőteres, 12—18 lakásos házak. Mellőzik a házgyári „cellarendszert”. A szabadabb alaprajz változatos belső elrendezést biztosít, és így emberi léptékű otthonokat kapnak a családok. Az új lakótelep — csatlakozva a korábbihoz, ahol több mint 1300-an élnek — tovább bővíthető még harminc lakással és egy ABC-vel, így csak itt újabb ötszáz lakos kap kellemes otthont, hatalmas zöldterülettel körülölelve. Ez nemcsak esztétikai szempontból lényeges, hanem azért is, mert közel a vegyipari vállalat. Úgy tervezték meg a lakótelepet, hogy a belső út a gyárkaputól Berhidáig biztosítja a forgalmat. Ebből az is kitűnik, hogy a rendezési terv szerint további épületekkel valósul meg a kapcsolat Peremarton és az anyaközség között. Sőt. ide tervezik, ugyancsak nagy zöldterületen elhelyezve a berhidai csecsemőotthont is. A tervezés folyik, de megkezdődött a kivitelezés, az épületek alapozása is, úgy tervezik, hogy jövőre már átadják a hét épületben a nyolcvannégy lakást a családoknak. Azoknak, akiknek a lakásait le kell bontani vagy már lebontották, olyan súlyos sérüléseket szenvedtek. A tervezők folyamatosan szállítják a kiviteli terveket és „kulcsátadásig” végzik a művezetést Peremartonban. Természetesen nemcsak az új lakótelep tervezésén dolgoznak, a helyreállításnál is jelen vannak a veszprémi tervezők. Eddig 186 épület statikai megerősítéséhez készítettek megalapozott terveket, mégpedig olyanokat, amelyek az MSK—64 szerinti hatos erősségű földrengésnek is ellenállnak a jövőben. Ez azt jelenti, hogy az augusztus 15-i rengés ezekben az épületekben már nem tett volna kárt. Ide tartozik az is, hogy a tervezőknek a nem mindennapos — szerencsére nagyon ritka — feladathoz készülniük kellett. Szakirodalmat szereztek be és kerestek munkájukhoz gyakorlati tapasztalatokat, de nagyon sokat segített dr. Csák Béla, a Budapesti Műszaki Egyetem docense, neves földrengésszakértő is. Rendszeresen felkeresi a vállalatot, de a földrengés sújtotta területet is. A helyszínen ad tanácsokat a tervezőmunkához. A Veszprémi Tervező Vállalat kollektívája évente 32-33 millió forint értékben tervez. A napi munka mellett végezte el és folytatja folyamatosan a helyreállítás, újjáépítés terveinek összeállítását. Mégpedig úgy, hogy kommunista szombatokat szervezett, túlmunkát vállalt. Sőt! A kommunista szombatok bérét felajánlotta a károsultak javára, így közel 35 ezer forintot fizetett be a letéti számlára. A társadalmi munka is jelentős, amit a veszprémi tervezők ezekben a hónapokban végeztek. Tervezőasztalon a jövő Peremartona. Sőt már kilépett onnan a valóságba. Az alapozás elkezdődött! Gárdonyi Béla A 31-es ÁÉV-nél is megalakult a vállalati tanács Megalapozott ötéves terv December közepén az Építők Műszaki Klubjában megtartotta első, alakuló ülését a 31. Számú Állami Építőipari Vállalat vállalati tanácsa. Az elnökségi asztalnál helyet foglaló Kádár József államtitkár köszöntőjében az új vállalatirányítási forma előnyeiről, de a megnövekedett felelősségről, a közös kockázatvállalásról és a közös eredmények lehetőségéről beszélt. Utalt arra is, hogy a vállalati tanács nem csökkenti az egyszemélyi felelős vezető jelentőségét, sőt sok esetben növeli azt. A huszonhét tagú vállalati tanács létrejöttét, az új vállalatirányítási formára való áttérést tíz hónapos előkészítő munka előzte meg. A dolgozók közel nyolcvanhat százaléka vett részt azokon a demokratikus fórumokon, ahol a vállalati tanács tagjait jelölték. A titkos szavazás feltételei és a választások lebonyolításának zökkenőmentessége mindenhol biztosítva volt. A közvélemény-kutatás és az illetékes szervek egyetértése alapján tizennégy dolgozói küldöttet jelöltek a vállalati tanácsba. A szavazás során rajtuk kívül még huszonöten kaptak több-kevesebb voksot. A dolgozói küldöttek között mindössze hét fizikai munkás, illetve közvetlen termelésirányító található. A vállalati tanács tagjainak átlagéletkora 45 év. Rátermettségüket, képességeiket már többszörösen bizonyították. Valamennyien kiváló dolgozók, és más kitüntetések birtokosai. A napirendnek megfelelően — kisebb módosításokkal — először a szervezeti és működési szabályzatot fogadták el a vállalati tanács tagjai, majd megválasztották a vt elnökének Vigh Istvánt, elnökhelyettesnek Liber Józsefet. Ezt követően a vállalati tanács az ÉVM jelölése alapján, megerősítette igazgatói beosztásában dr. Márkus Miklóst. Kádár József államtitkár felszólalásában utalt arra, hogy dr. Márkus Miklós a vállalat történetének egyik legnehezebb periódusában került a 31. Számú Állami Építőipari Vállalat élére. Az elmúlt évek gazdasági változásai különösen kellemetlenül érintették a 31-est és a hozzá hasonló vállalatokat.Ennek ellenére elmondható, hogy a 31. ÁÉV a nehéz helyzetben is fokozatosan javuló eredményt ért el. Bérszínvonalukat tekintve például 1981-hez viszonyítva (ekkor 55 ezer forint volt az éves átlag) jelentős eredmény az 1985-ös 74 ezer forint. Ma már adóssága sincs a vállalatnak. 1981-ben 9 millió, 1985-ben 220 millió volt a vállalat devizaforint-termelése. Hogyan sikerült ezt elérniük? Lépésről lépésre — mondta a vállalat igazgatója. Mindenekelőtt meg kellett szilárdítani a vállalat egységét, és át kellett térni a rugalmas, a piac változásait követő gazdálkodásra.A munkaerő megtartása érdekében a lehetőségekhez mérten javítani kellett a szociális ellátáson is. Az egyik legnagyobb eredmény e téren a Dunakeszin felépült szép, modern munkásszálló. A dolgozók kötődését az is elősegítette, hogy soha annyi lakást nem kaptak a vállalattól, mint az elmúlt öt esztendőben. A 31. Számú Állami Építőipari Vállalat 1985-ös jó mérlege megalapozza a VII. ötéves tervüket, azt az öt évet, melyben mint igazgatójuk is mondta, meg kell őrizniük azt a képességüket, hogy bármikor, amikor erre szükség van, képesek legyenek nagy létesítményeket is létrehozni, de kisebb feladatok elvégzésére is alkalmasak legyenek. A most megválasztott vállalati tanács irányításával kezdik az új évet a 31. Számú Állami Építőipari Vállalatnál. (P. K.) tt Otthonok a Zimankós tér, kéthetes leállás, januári és februári előszabadságok és fagypihenők. Később, az országban általában jellemző rendelés-visszaesés ellenére is tisztes mennyiségű munka. Köztük nyárra száz iskolai tanterem átadása. Augusztusban a vezérigazgató nyilatkozott a lapokban arról, hogy a Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat az év végéig nyújtott műszakkal pótolja az év eleji rendkívüli időjárás okozta elmaradást. Az év vége felé kíváncsiak voltunk, hol tart a GyÁÉV a lakásépítési és -átadási kötelezettségeinek teljesítésében? Erről beszélgettünk Bruckner Mihállyal, a vállalat termelési igazgatójával. — A lakásátadások előtt néhány szót az iskolai munkákról. Ennyi feladatunk még soha nem volt és időre, iskolakezdésre befejeztük valamennyit. A televízióban elhangzottakkal szemben még a győri Balázs Béla iskola uszodáját is szerződés szerint, október végén átadtuk rendeltetésének. Azért említettem ezeket elöljáróban, mert a lakásátadásokat bizonyos értelemben az iskolai munkákhoz kellett igazítani. Ezek nem maradhattak későbbre. A GyÁÉV 1985-re vállalt 1489 lakásából az utolsókat Győrben adták át. De épített a vállalat lakásokat Budapesten, Érden, Pápán, aztán természetszerűen a szűkebb hazában: Sopronban, Mosonmagyaróváron, Csornán és Győrben. Decemberre nem maradt lakásátadási munka. Marad viszont feladat a ■műszaki átadásokon tapasztaltak kiigazítása — mondta az , igazgató. — Dolgozunk, hogy december 15. után valamennyi otthon beköltözhető legyen. A válla GyÁÉV-tál latnál a lakások elkészülte után úgynevezett komplexbrigádok járták végig az egyes otthonokat. Valamennyi szakma képviselői közül ott volt egy-egy ember, így érték el, hogy a mesterek, úgymond, ne tegyenek kárt egymás munkájában és beköltözés után a lehető legkevesebb legyen a családok panasza. A vállalat oly módon is elébe kíván menni a garanciális feladatoknak, hogy a beköltözés után 48 órán belül észrevételezhetik a családok, ha a lakások szőnyeg- és műpadlójában kifogásolnivalót találnak. Nyolc nap áll rendelkezésükre, hogy az egyéb hibákról értesítsék az építőket. A GyÁÉV által tavaly épített otthonok átlagos mérete 2-3 négyzetméterrel nőtt, és így 58-62 négyzetméteresek. Noha az építési anyagok ára tovább növekedett, a vállalat garanciális javítói nem használtak fel nagyobb öszszegeket, mint az előző évben. Viszonylagosan tehát csökkent a garanciális kiadás, s ez azt jelzi, hogy javult az átadott otthonok minősége. A vállalat házgyára az év első felében ezer lakáshoz készített elemeket, a második félévben kétszer annyit. Az idei év első hat hónapjára hasonló mértékű terheléssel számol a cég. A Veszprém megyei testvérvállalat házgyárában leállt a termelés, az üzemben most betoncserepet készítenek, így a megye, mint már jelezte, ahogy korábban, úgy a jövőben is Győrből kívánja beszerezni a panelokat. A minisztérium által összeállított statisztikából kitűnik, hogy a GyÁÉV még mindig „verhetetlen”. Továbbra is ő épít az országban a legolcsóbban. Ferenczi József Kitüntetések Kosaras József, az Építők Somogy Megyei Bizottságának elnöke nyugdíjba vonulása alkalmából a Szakszervezeti Munkáért arany fokozat kitüntetésben részesült. Czakó István, a DÉLÉP anyaggazdálkodója, szakszervezetünk Csongrád megyei titkárságának aktivistája nyugdíjba vonulása alkalmával a Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatú kitüntetést kapott. Decemberre nem maradt átadás Milliomos ÉPFU-sok A Közlekedési Főfelügyelet főigazgatója a ,,Vezess baleset nélkül!" mozgalom feltételeinek eredményes teljesítéséért az Építőipari Szállítási Vállalat győri üzemegységének gépkocsivezetői közül „Egymillió-ötszázezer kilométer balesetmentesen” jelvényt és oklevelet adományozta Molnár Lászlónak. Az „Egymillió-kétszázötvenezer kilométer balesetmentesen" jelvényt és oklevelet kapta Kristóf Oszkár, Horváth Ernő, Tóth Béla és Varga László. Az „Egymillió kilométer balesetmentesen” jelvényt és oklevelet Holbok László, Szeredi Gábor, Mertin Lajos, Ledvai Elemér, Galambos Dezső és Pongrácz József vette át. Kiss József a A Belváros a megújhodás időszakát éli: elkészültek a sortatarozások, a Vörösmarty tér, Váci utca díszburkolata, kialakították a Gerbaud cukrászda előtti teraszt, felszerelték a lámpákat, tavasszal a helyükre kerülnek a padok és az emlékeztető táblák is; a Kristóf téren a pusztulásból hozták vissza a halaskofa leány szobrát, amely körül élő virágpiac lesz; egyszóval a vége felé közeledik az ódon Belváros e részének megújulása. Újabb utcákat alakítanak át a passzázsprogram részeként a gyalogosok használatára, újabb lakóházakat hoznak rendbe és építenek be foghíjakat. Ez az üzleti negyed nemcsak a Belvárosnak a közepe, nemcsak az V. kerület központja, hanem Budapesté és az országé is. Az itt megforduló járókelők és a téli természetet kedvelő turisták is gyakran megállnak egy-egy látványosság előtt: nézegetik, fényképezik azokat. A látványosság most már nemcsak a Váci utcára korlátozódik, gyönyörködni való bőven van a Kígyó utcában, Haris közben, Galamb utcában és a Régiposta utcában is. Ez utóbbi szűk utcában egy díszes épület hívja fel magára a figyelmet a 8-as szám alatt. (Tatarozta a Fővárosi 2. Sz. Építőipari Vállalat.) A Régiposta u. 8. sz. épület homlokzatfelújítása a belvárosi rekonstrukciós program keretében készült el. A FÜTI volt a beruházás lebonyolítója, az V. kerületi IKV pedig a felújítás megrendelője. Az üvegmozaik betétes, gipsz homlokzati ornamentikát Szalai László iparművész készítette. Kép és szöveg: Kiss Attila Belváros Szépül