Építők Lapja, 1988 (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-15 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! # / Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének lapja XLI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,50 FORINT 1988. JANUÁR 15. SZIKKTI-sikerek „Sok tudomány, kevés anyag.. Japánból is érdeklődnek . Mielőtt a szupravezetőkről beszélgetnénk, ahhoz, hogy meg­értse miként sikerült elérni az ed­digi eredményeket, máshonnan kell indulnunk — kezdi a beszél­getést Simon Jenő, a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Inté­zet igazgatója.­­ Nálunk megva­lósult az úgynevezett innovációs lánc, a kutatás, a műszaki fejlesz­tés, a műszaki tervezés és a kivi­telezés egy szervezeti keretben, tehát intézetünknél folyik. Ezt csupán azért említem, mert az építő-, illetve építőanyag-iparban hasonló konstrukció nemhogy az országban, de még a külföldön is csak elvétve működik. — Szakmailag is sokféle tevé­kenység, anyagfajta tartozik hoz­zánk — folytatja dr. Mátrai Jó­zsef, a vállalati kutatásokért és fejlesztésekért felelős igazgató. — Foglalkozunk szilikátipari anya­gokkal, cementtel, téglával, üveg­gel, kövekkel, kavicsbányászati termékekkel és szigetelőanyagok­kal. Az pedig ne tévessze meg, hogy hol intézetet, hol pedig vál­lalatot mondunk, hiszen mint a főnököm említette a kivitelezés is — többnyire kis szériás termelés — nálunk folyik. Megtudom, hogy a vállalat fej­lesztő- és részben kutatótevé­kenységéhez szükséges anyagi alapok javát a 350 millió forintos évi termelési értékből fedezik. A kutató-fejlesztő tevékenység mellett a gyártás egyharmados arányt mutat, elsősorban olyan anyagok saját kivitelezésére vál­lalkoznak, amelyek „bevitele” az ipari vállalatokhoz nem volna gazdaságos. Azért sem, mert nagyarányú gépesítést, műszere­zettséget kíván vagy pedig mert amúgy is csupán néhány ezer ton­na kell mondjuk az úgynevezett robbanócementből az egész or­szág részére. Nemcsak építőanyagok értéke­sítését végzi az intézet, hanem vállalati jellegű tevékenységébe tartozik a saját fejlesztések, talál­mányok, ipari hasznosításra való eladása is. Bizony nem lebecsü­lendő gazdasági érzék kell annak megítéléséhez, hogy mely szelle­mi termék gyártására vállalkozza­nak ők maguk és mit érdemesebb átadni kivitelezésre ipari vállala­toknak. Itt van például a biokerá­mia, melynek kutatását 10 éve kezdték el, és amely ma már saját gyártásuk nyomán jelentős im­portot takarít meg az országnak. Olyan anyag ez, amely alkalmas foggyökérpótlásra, de csonthe­lyettesítésre és állkapocspótlásra is. — Kutatási részlegünk egyik osztályán már régóta oxidokkal foglalkoznak — mondja Simon Jenő —, így a már kikísérletezett nagytisztaságú alumínium-oxi­­dunkról derült ki, hogy kiválóan alkalmas az előbb említett célok­ra. A negyvenmillió forintos beru­házással épített üzem azóta ter­mel exportra, de a hazai foggyö­­kérpótlások terén minden igényt Folytatás az 5. oldalon Észak-dunántúli TCSV: Fontos napirendek a bt ülésén Az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Válla­lat bizalmi testülete decemberi ülésén több fontos napirendi pontot tárgyalt. Elöljáróban Borbély Csaba igazgató szólt a vál­lalat főbb tervcélkitűzéseiről. Elmondta, hogy tég­lából 175 millió kisméretű egység gyártását terve­zik, cserépből pedig 26,2 milliót ütemeztek be. Bővíteni kívánják a termékválasztékot — cserép engódozással, komplett tetőfedő rendszer gyártá­sával, új termékek bevezetésével. Fontos célkitű­zésként határozták meg a hatékony gazdálkodás mutatóinak javítását. Elmondta még az igazgató, hogy a vállalatnál ez évben is a központi bértömegszabályozást alkal­mazzák. A bértömeg-fejlesztési lehetőség 2,5 szá­zalék. A létszámcsökkenésből megmaradó összeg teljes egészében a dolgozók átlagbérének emelésé­re fordítható. Az adóreform következtében január elsejétől — mint sok más terméké — a tégla és cserép ára is megemelkedik, 31, illetve 67,2 százalékkal. A ter­mékek a szabad árformába kerülnek, ami nem azt jelenti, hogy az árak ellenőrizhetetlenül emelked­hetnek, hanem az indokolt költségek, a piaci viszo­nyok és a mindenkori árterv alakulásának függvé­nyében változhatnak. A központi dotációk, speciá­lis adókedvezmények, hatóságnak diktált árak te­hát megszűnnek. A vállalat versenyhelyzetbe ke­rült, ami mindenképpen nehezebb körülményeket teremt. Bodor Sándor vszb-titkár a beterjesztett anyag­gal kapcsolatban megerősítette, hogy az új szemé­lyi jövedelemadó bevezetésével, azonos teljesít­mény esetén, senkinek nem fog csökkenni a múlt évhez képest a keresete. Ezt szolgálja a bérbruttó­sítás. A különböző pótlékok alapbéresítését központi irányelvek figyelembevételével hajtották végre. A bizalmiak elfogadták a beterjesztett anyagot, azonban a megszokottnál kevesebb kérdés és fel­vetés hangzott el. Illemszky I. Salgótarjáni Öblösüveggyár Export az óceánon túlra A tőkésországok piacán a keresett áruk közé tartozik az Üvegipari Művek Salgótarjá­ni öblösüveggyárában ké­szült kombinált üvegtermé­kek csoportja. A kézzel csi­szolt és kézzel festett üveg­áruk jelentős részét Kanadá­ba, Franciaországba, Ausztri­ába, NSZK-ba és Svédország­ba exportálják Salgótarján­ból. Az éves szerződések telje­sítése érdekében az elmúlt év utolsó hónapjában pluszmű­szakokat szerveztek a gyár­ban, hogy a megrendelőkhöz időben érkezzen meg az üve­gáru. Felvételeink a festő­üzemben készültek, ahol ügyes kezű asszonyok díszítik a szebbnél szebb üvegtermé­keket. Rigó Tibor felvételei 27) Világörökség 2. oldal Építészeti nívódíjak 1987 A tartalomból 7. oldal Ultimátum után 8. oldal Ülést tartott a számvizsgáló bizottság A központi számvizsgáló bizottság december 17-én tartotta meg IV. negyedévi ülését, amelyen megjelent és felszólalt Gyöngyösi Ist­ván, szakszervezetünk főtitkára is. Az ülésen Farkas György elnök tájékoztatta a bizottság tagjait az előző ülés óta történt fontosabb szakszervezeti eseményekről, elsősor­ban a tagdíjrendszer módosításával kapcsolatos testületi tanácskozá­sokról. A bizottság tagjai beszámoltak a IV. negyedévben végzett ellen­őrzésekről. Az ellenőrzött területek az alábbiak voltak: — Házi pénztár. — Az új tagdíjrendszerre való átállás előkészületei. — A nyomda gazdálkodása. — A szervezési és kádertitkárság gazdálkodása. — A konyha gazdálkodása. A bizottság tagjai meghallgatták a Békés megyei alapszervezeti számvizsgáló bizottsági elnökök bevonásával szervezett tapasztalat­­cseréről szóló tájékoztatást. Végül megvitatta és elfogadta a bizottság az 1988. évi munkater­vet. A munkaterv 12 havi pénztárellenőzésen kívül 4 megyei tapasz­talatcserét és a központi szervezetek gazdálkodásának vizsgálatát, az 1987. évi gazdálkodásról szóló jelentés és az 1988. évi költségvetés vé­leményezését írja elő. Tartalmazza továbbá az év során 2 alkalommal a tagdíjrendszer változásával kapcsolatos határozat végrehajtásának vizsgálatát. A központi számvizsgáló bizottság elhatározta, hogy 1988-ban a választások óta elvégzett munkájukat értékeli, és arról az illetékes szakszervezeti szerveket tájékoztatja. A közvagyon védelméért A Heves Megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál csökkent a köz­vagyont károsító bűncselekmé­nyek száma. Ha figyelembe vesz­­szük, hogy a korábbi évben 276 ezer forint volt az okozott kár, ak­kor a csökkenés minden forintjá­nak lehet örülni. Ha azonban ma­gára a jelenségre figyelünk, tehát arra, hogy még százezreket tesz ki a társadalmi tulajdon sérelmé­re elkövetett vétség, akkor a va­gyonvédelemmel jobban kell tö­rődni. A cégnél azzal is hozzájárulhat­nak az eredményes gazdálkodás­hoz, a jövedelemhez, ha sajátjuk­nak érzik a közvagyont, nem tű­rik a rongálást, megóvják értékei­ket. Ez pedig ma, amikor a nép­gazdaság hiányzó forintjai és az életszínvonal közötti szoros össze­függés mind nyilvánvalóbb, a vállalati közvélemény érdeklődé­sére nagyon is számot tartó prob­léma. A vagyonvédelem főként a gondatlanul őrzött úgynevezett brigádraktárakban kifogásolható. Eger északi városrészében pél­dául ütvefúrót, körfűrészt, gázpa­lackot tulajdonítottak el a tolva­jok. A társadalmi tulajdon köny­­nyelmű kezelői minden jel szerint úgy vélik: ha nem is kevés az, ami veszendőbe megy, végül is nem sokat kockáztatnak. A­ tava­lyi évben ugyanis 15 elkövető el­len tett feljelentést az illetékes osztály, de csak négy esetben ke­rült sor vádemelésre. Az elmúlt év krónikájához hoz­zátartozik, hogy a népi ellenőrzés általában eredményesnek nyilvá­nította a vállalat vagyonvédel­mét. Néhány éve már felsőbb párthatározat is kötelezővé teszi a gazdasági vezetők számára a va­gyonvédelemről való fokozott gondoskodást. Az eredmény nem is maradt el, ám a vállalati közvé­lemény megítélése túlságosan li­berális azok iránt, akiknek mu­lasztásai lehetőséget adnak má­soknak a közvagyon fosztogatásá­ra. A rendészek, a társadalmi ak­tívák, a legjobb brigádtagok igye­kezete kevés, kollektív kontroll , szükséges a közvagyon védelmé­­b­e. (mika)

Next