Építők Lapja, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-01-13 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének lapja XLI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,50 FORINT 1989. JANUÁR 13. Január elsejétől Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium Németh Miklós kormányfő előterjesztése alapján az Országgyűlés az elmúlt esztendő végén minisztériumok megszüntetéséről és ezzel egy időben új minisztérium létrehozásáról döntött. Mint az indoklásban elhangzott, a kormányzati irányítás megváltoztatásának jelenlegi szakaszában a korábbi lépések folytatásaként került sor a terület- és településfejlesztés, valamint az építés, a közlekedés és a hírközlés integrációjára. Ezzel párhuzamosan az ipari jellegű építőanyagipar irányítását január 1-jétől az Ipari Minisztérium látja el. Csak emlékeztetőül idézzük fel, hogy a napirend vitájában Bodonyi Csaba, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3. számú választókerületének képviselője, az Észak-magyarországi Tervező Vállalat főépítésze felszólalásában kifejezte kételyét az összevonás hasznosságát illetően, mint mondotta, annak szakmai, gyakorlati előnyeit nem látja. Javasolta ezért, hogy még a végrehajtás megkezdése előtt hozzanak létre konzultatív testületet az Urbanisztikai Társaság és más intézmények bevonásával. A képviselők szerint az első próbaév elteltével napirendre kell tűzni az összevont minisztérium munkájának tanulságait. Indítványozta továbbá, hogy — a társadalmi és szakmai ellenőrzés erősítése érdekében — létesítsenek építészeti kamarát. A miniszterelnök válaszában elmondta, a korábbi két tárca felelős szakemberei mellett igénybe veszik az Urbanisztikai Társaság és az Építőművészek Szövetsége közreműködését is. A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium vezetőjévé — a kormány előterjesztése alapján — az Országgyűlés Derzsi Andrást választotta. Az új miniszter 1945-ben született Kolozsvárott. A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar közlekedésépítő szakán 1968-ban szerzett diplomát. Szakképzettsége: építőmérnök. 1976-ban elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának városépítés-városgazdaság szakát. 1983-ban diplomát szerzett az MSZMP Politikai Főiskolája területfejlesztés szakán. 1972-től tagja a pártnak. Nős, egy gyermeke van. Tervező-szerkesztő mérnökként kezdte a pályáját az Általános Épülettervező Vállalatnál. Több közlekedési és városrendezési pályázaton nyert díjat. 1972-től dolgozott a Fővárosi Tanács V. B. Közlekedési Főigazgatóságán, 1983-tól annak vezetőjeként. Tavaly választották fővárosi tanácstaggá. Viszonylag rövid idő alatt vált elismert, kiemelkedő szervezőkészséget felmutató, szakmailag felkészült, jó emberi tulajdonságokkal bíró vezetővé. A MTESZ Közlekedéstudományi Egyesületének főtitkárhelyettese, és tagja a Nemzetközi Tömegközlekedési Szervezet (UITP) metróbizottságának. 1989. január 2-án: Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban beiktatta hivatalába Derzsi András minisztert. A beiktatáson jelent volt Iványi Pál, az MSZMP KB titkára, valamint Somogyi László és Urbán Lajos volt miniszterek. A kormányfő ismertette azt a határozatot, amelynek értelmében a Közlekedési, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felmentett államtitkárai április 30-ig kormánybiztosi megbízatást kaptak. Feladatuk, hogy segítsék az új minisztérium szervezetének és működésének kialakítását. A megszűnt két tárca miniszterhelyettesei — további intézkedésig — a jogutód szervezetnél miniszterhelyettesi feladatkört látnak el. A Minisztertanács elnöke hivatalosan is elköszönt a két távozó minisztertől. Elismeréssel szólt Urbán Lajos és Somogyi László tevékenységéről, akik a közeljövőben kapnak új, felelősségteljes megbízatást. Ünnepélyes eskütétel a Parlamentben Önálló a Kecskeméti Fémmunkás Új elnevezéssel, Traverz Általános Acélszerkezeti Vállalat néven kezdte az új esztendőt a Kecskeméti Fémmunkás Vállalat. Az 1963-ban nagyvállalati szervezetbe tömörített gyár ugyanis januártól — a nagyvállalati tanács közelmúltban hozott döntése alapján — ismét önálló lesz. A csaknem ezer dolgozót foglalkoztató, évi 700 millió forint értékű terméket előállító gyár igazgatója, Horváth János szerint három területen szeretnének előbbre lépni. A teljesítménnyel arányosan átlagosan legalább tíz százalékkal kívánják felemelni a dolgozók bérét. A kecskeméti gyár ugyanis a nagyvállalati központ döntései miatt a bérfejlesztés terén már olyan mértékben elmaradt a társüzemektől, hogy néhány év alatt csaknem ötszázzal csökkent a létszáma. Szeretnék pótolni az elmaradást a beruházásokban is, olyan gépeket vásárolni, amelyek a nehéz fizikai munkát megkönnyítik. S jóllehet egyelőre értékesítési gondjaik sem a külföldi, sem a hazai piacon még nincsenek, újítani akarnak 15-20 éves termékeiken is, például szabadalmak, licencek megvételével. A kecskeméti gyár elképzelései szerint a bérfejlesztéshez, a beruházáshoz és a termékszerkezetváltáshoz fokozatosan fedezetet ad az itt képződő évi 35-45 millió forintos nyereség, amelyből a jövőben már megmarad az a 18-20 millió forint is, amit korábban a központ fenntartási költségeként be kellett fizetniük. Új szállodaaz idegenforgalom szolgálatában A Füzesabonyi Állami Gazdaság 54 millió forint beruházással a Heves megyei Tegelypusztán szállodát épített. A cél az volt, hogy a külföldi vadászturizmust fellendítsék a 43 ezer hektár vadban gazdag területen. A létesítményhez konyha, 120 személyes étterem, 70 ágyas hotel, sörbár, szauna tartozik. A Hubertus Hotel kivitelezője a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Szabó Sándor felvételei (2. oldal) Részvénytársaság és szakszervezet ^ " ^környezetvédelemről * ; (7. oldal)•*. l * KA A tartalomból: Az üdülőjegyek elosztásáról (4. oldal) Sztrájkjog, áremelések A SZOT elnöksége január 6-i ülésének első napirendjeként Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára előterjesztésében vitatta meg a testület a Munka Törvénykönyve tervezett módosításáról, illetve a sztrájkjog szabályozásáról kibontakozott széles körű társadalmi vita, valamint a SZOT és a Minisztertanács vezetői e témakörben történt konzultációinak tapasztalatait. Megállapította, hogy az elkészült tervezet jó alap a további megbeszélésekhez, és a kormány kompromisszumkészségét jelzi, hogy sok vonatkozásban közeledtek az álláspontok egymáshoz. A SZOT titkára kifejtette, hogy a testület véleménye szerint nem megfelelő, hogy a sztrájk joga csak a szakszervezeteket illesse meg, továbbá javasolta, hogy a jogos sztrájkban való részvétel társadalombiztosítási szempontból számítson munkában eltöltött időnek. A vita hozzászólói számos, a témával kapcsolatos kérdést, szempontot vetettek fel. Ilyen volt például, hogy sztrájk esetén mi tekinthető alkotmányellenesnek, milyen lehetőség van szolidaritási sztrájkra. Javaslat hangzott el, hogy konkrétan deklarálják a sztrájkfelhívásra való jogot, hogy a sztrájkalapot független pénzintézetben helyezzék el, és hogy a sztrájkalappal kapcsolatos minden intézkedést külön sztrájkülésen határozzon el az elnökség. A vitában felszólalt Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke. Mint elmondta, a tervezet jelenleg is módot ad az ágazati-iparági szintű munkabeszüntetésre, ugyanakkor a szolidaritási sztrájk törvényben történő rögzítését elvetette. Megítélése szerint a sztrájk szabályozása a politikai intézményrendszer továbbfejlesztésének része. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára vita-összefoglalójában fontosnak minősítette, hogy a sztrájktörvény ne legyen túlszabályozó jellegű, de megfelelően bővítse a dolgozók számára jogaik, érdekeik érvényesítésének eszköztárát. Hangsúlyozta, hogy a sztrájk a dolgozó joga, és súlyos hiba lenne, ha a szolidaritási sztrájkot a törvény tiltaná. Törvényi garanciákat kell biztosítani a sztrájkalap titkosságának és védelmének. Végezetül a megállapodások szerinti módosításokkal alkalmasnak minősítette a tervezetet arra, hogy az a Parlament elé kerüljön. A Munka Törvénykönyve módosításával kapcsolatban Kósáné Kovács Magda elmondta, hogy a SZOT határozott tiltakozása nyomán a kormány megváltoztatta álláspontját, így a sztrájkszabályozás önálló törvénybe kerül, továbbra is kötelező lesz a kollektív szerződés megkötése, és nem szűnik meg a bizalmiak egyetértési joga. A SZOT elnöksége ezután megvitatta a SZOT apparátusának új struktúrájáról szóló előterjesztést. Majd Nagy Sándor ismertette a fogyasztóiár-intézkedésekkel kapcsolatos álláspontot. Mint elmondta, tudatában vannak, hogy a stabilizáció feltétele a piaci viszonyok megteremtése, ezzel együtt a fogyasztói árak gazdasági szerepének növekedése, a támogatások csökkenése. Ugyanakkor az év eleji árintézkedések rendkívül súlyosan érintik a lakosság bérből, fizetésből élő jelentős részét. A SZOT elnöksége jogosnak ítéli a dolgozók széles körében az áremelések hírére megmutatkozó felháborodást. A reáljövedelem csökkenése által kiváltott társadalmi feszültségek megkövetelik, hogy az állami szervek minél előbb konkrét lépéseket tegyenek a bér- és szociálpolitikai reform kidolgozására és megvalósítására. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy senkinek sem áll érdekében olyan tiltakozási hullám kialakulása, amely tömeges munkabeszüntetésekbe torkollik, és veszélyezteti az ország gazdasági-politikai stabilitását. A SZOT-elnökség ülésén befejezésül a HVDSZ központi vezetőségének nyilatkozatát ismertették.