Építők Lapja, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-01-13 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének lapja XLI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,50 FORINT 1989. JANUÁR 13. Január elsejétől Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium Németh Miklós kormányfő elő­terjesztése alapján az Országgyű­lés az elmúlt esztendő végén mi­nisztériumok megszüntetéséről és ezzel egy időben új minisztérium létrehozásáról döntött. Mint az indoklásban elhang­zott, a kormányzati irányítás megváltoztatásának jelenlegi sza­kaszában a korábbi lépések foly­tatásaként került sor a terület- és településfejlesztés, valamint az építés, a közlekedés és a hírközlés integrációjára. Ezzel párhuzamo­san az ipari jellegű építőanyag­ipar irányítását január 1-jétől az Ipari Minisztérium látja el. Csak emlékeztetőül idézzük fel, hogy a napirend vitájában Bodo­­nyi Csaba, Borsod-Abaúj-Zemp­­lén megye 3. számú választókerü­letének képviselője, az Észak-ma­gyarországi Tervező Vállalat fő­építésze felszólalásában kifejezte kételyét az összevonás hasznossá­gát illetően, mint mondotta, an­nak szakmai, gyakorlati előnyeit nem látja. Javasolta ezért, hogy még a végrehajtás megkezdése előtt hozzanak létre konzultatív testületet az Urbanisztikai Társa­ság és más intézmények bevoná­sával. A képviselők szerint az első próbaév elteltével napirendre kell tűzni az összevont minisztérium munkájának tanulságait. Indítvá­nyozta továbbá, hogy — a társa­dalmi és szakmai ellenőrzés erősí­tése érdekében — létesítsenek építészeti kamarát. A miniszterelnök válaszában elmondta, a korábbi két tárca fe­lelős szakemberei mellett igénybe veszik az Urbanisztikai Társaság és az Építőművészek Szövetsége közreműködését is. A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium vezető­jévé — a kormány előterjesztése alapján — az Országgyűlés Der­­zsi Andrást választotta. Az új miniszter 1945-ben szüle­tett Kolozsvárott. A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar közlekedésépítő szakán 1968-ban szerzett diplomát. Szak­­képzettsége: építőmérnök. 1976-ban elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnö­ki Karának városépítés-városgaz­­daság szakát. 1983-ban diplomát szerzett az MSZMP Politikai Főis­kolája területfejlesztés szakán. 1972-től tagja a pártnak. Nős, egy gyermeke van. Tervező-szerkesztő mérnök­ként kezdte a pályáját az Általá­nos Épülettervező Vállalatnál. Több közlekedési és városrende­zési pályázaton nyert díjat. 1972-től dolgozott a Fővárosi Ta­nács V. B. Közlekedési Főigazga­tóságán, 1983-tól annak vezetője­ként. Tavaly választották fővárosi tanácstaggá. Viszonylag rövid idő alatt vált elismert, kiemelkedő szervező­­készséget felmutató, szakmailag felkészült, jó emberi tulajdonsá­gokkal bíró vezetővé. A MTESZ Közlekedéstudományi Egyesüle­tének főtitkárhelyettese, és tagja a Nemzetközi Tömegközlekedési Szervezet (UITP) metróbizottsá­gának. 1989. január 2-án: Németh Mik­lós, a Minisztertanács elnöke hét­főn a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban be­iktatta hivatalába Derzsi András minisztert. A beiktatáson jelent volt Ivá­­nyi Pál, az MSZMP KB titkára, valamint Somogyi László és Ur­bán Lajos volt miniszterek. A kormányfő ismertette azt a ha­tározatot, amelynek értelmében a Közlekedési, valamint az Építés­ügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium felmentett államtitkárai áp­rilis 30-ig kormánybiztosi megbí­zatást kaptak. Feladatuk, hogy segítsék az új minisztérium szer­vezetének és működésének kiala­kítását. A megszűnt két tárca mi­niszterhelyettesei — további in­tézkedésig — a jogutód szervezet­nél miniszterhelyettesi feladat­kört látnak el. A Minisztertanács elnöke hiva­talosan is elköszönt a két távozó minisztertől. Elismeréssel szólt Urbán Lajos és Somogyi László tevékenységéről, akik a közeljö­vőben kapnak új, felelősségteljes megbízatást. Ünnepélyes eskütétel a Parlamentben Önálló a Kecskeméti Fémmunkás Új elnevezéssel, Traverz Általá­nos Acélszerkezeti Vállalat néven kezdte az új esztendőt a Kecske­méti Fémmunkás Vállalat. Az 1963-ban nagyvállalati szervezet­be tömörített gyár ugyanis janu­ártól — a nagyvállalati tanács kö­zelmúltban hozott döntése alap­ján — ismét önálló lesz. A csaknem ezer dolgozót fog­lalkoztató, évi 700 millió forint ér­tékű terméket előállító gyár igaz­gatója, Horváth János szerint há­rom területen szeretnének előbb­re lépni. A teljesítménnyel ará­nyosan átlagosan legalább tíz szá­zalékkal kívánják felemelni a dol­gozók bérét. A kecskeméti gyár ugyanis a nagyvállalati központ döntései miatt a bérfejlesztés te­rén már olyan mértékben elma­radt a társüzemektől, hogy né­hány év alatt csaknem ötszázzal csökkent a létszáma. Szeretnék pótolni az elmaradást a beruházá­sokban is, olyan gépeket vásárol­ni, amelyek a nehéz fizikai mun­kát megkönnyítik. S jóllehet egyelőre értékesítési gondjaik sem a külföldi, sem a hazai pia­con még nincsenek, újítani akar­nak 15-20 éves termékeiken is, például szabadalmak, licencek megvételével. A kecskeméti gyár elképzelései szerint a bérfejlesztéshez, a beru­házáshoz és a termékszerkezet­váltáshoz fokozatosan fedezetet ad az itt képződő évi 35-45 millió forintos nyereség, amelyből a jö­vőben már megmarad az a 18-20 millió forint is, amit korábban a központ fenntartási költségeként be kellett fizetniük. Új szálloda­­az idegenforgalom szolgálatában A Füzesabonyi Állami Gaz­daság 54 millió forint beruhá­zással a Heves megyei Tegely­­pusztán szállodát épített. A cél az volt, hogy a külföl­di vadászturizmust fellendít­sék a 43 ezer hektár vadban gazdag területen. A létesít­ményhez konyha, 120 szemé­lyes étterem, 70 ágyas hotel, sörbár, szauna tartozik. A Hubertus Hotel kivitele­zője a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Szabó Sándor felvételei (2. oldal) Részvénytársaság és szakszervezet ^ " ^környezetvédelemről * ; (7. oldal)­­•*. l * KA A tartalomból: Az üdülőjegyek elosztásáról (4. oldal) Sztrájkjog, áremelések A SZOT elnöksége január 6-i ülésének első napirendjeként Kó­­sáné Kovács Magda, a SZOT tit­kára előterjesztésében vitatta meg a testület a Munka Törvény­­könyve tervezett módosításáról, illetve a sztrájkjog szabályozásá­ról kibontakozott széles körű tár­sadalmi vita, valamint a SZOT és a Minisztertanács vezetői e téma­körben történt konzultációinak tapasztalatait. Megállapította, hogy az elké­szült tervezet jó alap a további megbeszélésekhez, és a kormány kompromisszumkészségét jelzi, hogy sok vonatkozásban közeled­tek az álláspontok egymáshoz. A SZOT titkára kifejtette, hogy a testület véleménye szerint nem megfelelő, hogy a sztrájk joga csak a szakszervezeteket illesse meg, továbbá javasolta, hogy a jo­gos sztrájkban való részvétel tár­sadalombiztosítási szempontból számítson munkában eltöltött időnek. A vita hozzászólói számos, a té­mával kapcsolatos kérdést, szem­pontot vetettek fel. Ilyen volt pél­dául, hogy sztrájk esetén mi te­kinthető alkotmányellenesnek, milyen lehetőség van szolidaritási sztrájkra. Javaslat hangzott el, hogy konkrétan deklarálják a sztrájkfelhívásra való jogot, hogy a sztrájkalapot független pénzin­tézetben helyezzék el, és hogy a sztrájkalappal kapcsolatos min­den intézkedést külön sztrájkülé­sen határozzon el az elnökség. A vitában felszólalt Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke. Mint elmondta, a tervezet jelen­leg is módot ad az ágazati-iparági szintű munkabeszüntetésre, ugyanakkor a szolidaritási sztrájk törvényben történő rögzítését el­vetette. Megítélése szerint a sztrájk szabályozása a politikai in­tézményrendszer továbbfejleszté­sének része. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára vita-összefoglalójában fontosnak minősítette, hogy a sztrájktör­vény ne legyen túlszabályozó jel­legű, de megfelelően bővítse a dolgozók számára jogaik, érdeke­ik érvényesítésének eszköztárát. Hangsúlyozta, hogy a sztrájk a dolgozó joga, és súlyos hiba len­ne, ha a szolidaritási sztrájkot a törvény tiltaná. Törvényi garanci­ákat kell biztosítani a sztrájkalap titkosságának és védelmének. Vé­gezetül a megállapodások szerinti módosításokkal alkalmasnak mi­nősítette a tervezetet arra, hogy az a Parlament elé kerüljön. A Munka Törvénykönyve mó­dosításával kapcsolatban Kósáné Kovács Magda elmondta, hogy a SZOT határozott tiltakozása nyo­mán a kormány megváltoztatta álláspontját, így a sztrájkszabá­lyozás önálló törvénybe kerül, to­vábbra is kötelező lesz a kollektív szerződés megkötése, és nem szű­nik meg a bizalmiak egyetértési joga. A SZOT elnöksége ezután megvitatta a SZOT apparátusá­nak új struktúrájáról szóló előter­jesztést. Majd Nagy Sándor is­mertette a fogyasztóiár-intézkedé­­sekkel kapcsolatos álláspontot. Mint elmondta, tudatában van­nak, hogy a stabilizáció feltétele a piaci viszonyok megteremtése, ez­zel együtt a fogyasztói árak gaz­dasági szerepének növekedése, a támogatások csökkenése. Ugyan­akkor az év eleji árintézkedések rendkívül súlyosan érintik a la­kosság bérből, fizetésből élő je­lentős részét. A SZOT elnöksége jogosnak ítéli a dolgozók széles körében az áremelések hírére megmutatkozó felháborodást. A reáljövedelem csökkenése által kiváltott társadalmi feszültségek megkövetelik, hogy az állami szervek minél előbb konkrét lépé­seket tegyenek a bér- és szociál­politikai reform kidolgozására és megvalósítására. Ugyanakkor felhívta a figyel­met arra, hogy senkinek sem áll érdekében olyan tiltakozási hul­lám kialakulása, amely tömeges munkabeszüntetésekbe torkollik, és veszélyezteti az ország gazda­sági-politikai stabilitását. A SZOT-elnökség ülésén befe­jezésül a HVDSZ központi veze­tőségének nyilatkozatát ismertet­ték.

Next