Épületgépészet, 1963 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1963-03-01 / 1-2. szám
ÉPÜLETGÉPÉSZET 1963. XII. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM Az épületgépészeti szerelőipar előtt álló feladatok az MSZMP VIII. Kongresszusa határozatainak tükrében Az Építőipari Tudományos Egyesületben január 11-én megtartott klubdélutánon nagyszámú résztvevő előtt Makai János, a Szerelőipari Igazgatóság vezetője a kivitelezés, Kovács Lajos, a Műszaki Fejlesztési Főosztály főmérnöke a műszaki fejlesztés, Milley Vilmos, az Oktatási Főosztály főmérnöke az oktatás előtt álló feladatokról tartott előadást. A téma fontosságára való tekintettel az alábbiakban kivonatosan ismertetjük az elhangzottakat. Makai János előadását az MSZMP Vil. Kongresszusa határozattá emelt téziseivel kezdte. Gazdaságunk egészségesen fejlődik, népgazdasági terveink reálisak. Gazdasági tevékenységünk vezérelve a gazdaságosság fokozása, a termelékenység emelése, az önköltségcsökkentés. Célunk, hogy az elért eredményeket továbbfejlesszük és magas műszaki színvonalon korszerű gyártmányokat állítsunk elő. Ezzel növeljük a termelést, valamint az export és a beruházások gazdaságosságát. Jó munkaszervezéssel el kell érni a második ötéves tervben, hogy az ipari termelést legalább 2/3 részben a munka termelékenységének fokozásával növeljük. Az építőiparban az építkezések költségeinek és a kivitelezés időtartamának csökkentése a legfontosabb cél. Mindjobban el kell terjeszteni az építkezés korszerű módszereit, előmozdítani az előregyártott elemek széleskörű alkalmazását. Jobban kell gépesíteni az építkezéseket. A termelékenység és a termelés emelésének, a gazdaságosság fokozásának fő eszköze a technika és a technológia fejlesztése, a gyártmányok korszerűsítése, az ipari ágazatok arányainak további javítása. Az ipar és az építőipar termelő erőinek a jelenleginél jobb kihasználása, a gazdaságosság és a munkatermelékenység további emelése miatt a vállalatokat, ahol célszerű, nagyobb egységekbe kell összevonni. Az összevonást gondosan előkészítve úgy kell végrehajtani, hogy a termelés koncentrálását eredményezze. A vállalatok összevonásával kialakított nagyobb termelő egységek önállóságát növelni kell. Az újabb szigorúbb szervezési feladatok növekvő követelményeket támasztanak a műszaki vezetőkkel szemben is. A második ötéves tervünk időszakában tovább javulnak dolgozó népünk életkörülményei. Ötévestervünk előírja, hogy a lakosság fogyasztási alapja 1965-ig 22%-kal növekedjék. Ezt a feladatot teljesítjük. A lakáshelyzet megjavítását Pártunk nagyfontosságú szociális feladatnak tekinti. El kell érnünk, hogy az ötéves tervben előírt 250 000 lakás helyett legalább 300 000 lakás épüljön. A kölcsönös gazdasági segítség keretében együttműködő szocialista országok közül a Magyar Aiépköztársaság is kidolgozza 20 éves gazdaságfejlesztési tervét. A 15 éves lakásépítési tervünket jelentősen túlteljesítve a következő évtizedekben elérjük, hogy minden önálló családnak lesz lakása. Gondoskodunk az egész lakosság egészségének megóvásáról az egészségügyi és kulturális viszonyok lényeges javulásáról. Az MSZMP Vill. Kongresszusának munkáját ill. határozatait előadásom keretében nem ismertethettem teljességében, csak nagyon kivonatosan, de ebből is megállapítható, hogy a határozatokban több olyan konkrét meghatározás van, amely vonatkozik az építőiparra és ezen belül az épületgépészeti szerelőiparra is, így pl. a szerelőipar koncentrálását meg kell valósítani, hogy a vállalatoknál meglevő termelőerőket és anyagi eszközöket az eddiginél jobban, gazdaságosabban tudjuk kihasználni. Ennek érdekében az EM jelenlegi 3 villany és 4 csőszerelő vállalatából 11 országos jellegű villany, ill. csőszerelő vállalatot kell szervezni. Ennek határideje 1964 január 1. Cél: a csőszerelő szakma ma még részben kézműves jellegét gyáriparrá fejleszteni, amelyben a csőszerelés fogalmába tartozó munkákhoz szükséges anyagok, alkatrészek — jelentős mértékű tipizálás mellett — ipari termelés keretén belül előállíthatók a szükséges mennyiségben és ahol