Erdély, 1903 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1903-01-01 / 1-3. szám

XIII. évf. Kolozsvár, 1903. 1—3. sz ERDÉLY HONISMERTETŐ FOLYO Szerkeszti: Radnóti Dezső. Kiadja: az ERDELY IPARA. Irta Szterényi József min. tanácsos a­mit a természet az egészséges ipari fejlődés alapjául nyújthat, azt az ország erdélyi részei bőven szolgáltat­ják : értelmes és megbízható munkaerőt, számos fontos ipari nyersanyagot, jó szenet és elég megbízható, jó vízierőt. A munkaerő egy része, a keleti határ mentén lévő, egyenesen iparra lett nevelve. Csak kellően értékesítve nem jön. Másik része igen könnyen nevelhető, őseitől öröklött kéziügyessége és vele született nagyfokú intel­­ligenc­iája segítségül állanak ebben. Az ipari nyersanyagok nagyobb része csaknem parlagon hever, pedig más körülmények között valóságos kincseket érnének. Van vasa bőven és kitűnő minőségű. Mégis alig van vasipara. Csak egyik részében aknázzák ki e kincset az állami vasművek, más részeiben azonban alig értékesíttetik ez a legfontosabb ipari anyag. Pedig segítségére volna a vasgyártásban igen nagy fon­tosságú tényező, a lehető legolcsóbb és legjobb minőségű faszén. Van ugyan elég jó minőségű barnaszene is az erdélyi részeknek, sőt kőszene is újabban, de vasgyártáshoz legjobb a faszén, ez adja a legfinomabb, a legjobb vasat, ez pedig van itt bőven. Van gyapjúja, kitűnő minőségű, ellátja vele az ország nagy részét, el Angliát és részben a vámkülföldet is és még sem tud oly mértékben fejlődni gyapjúszövő ipara, a­mint kívánatos lenne, a­mint a folyton növekvő óriási fogyasztás azt kívánná. A gyap­­ j A kiváló szerző e czikkelyét az E. K. E. kiadásában nem sokára megjelenő idegennyelvű folyóirat számára írta. Rendkívüli érdekessége következtében e helyen is közöljük. Szerk.

Next