Erdély, 1904 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1904-01-01 / 1-2. szám

mm Kolozsvár, 1904. 1—2. sz. ERDÉLY HONISMERTETŐ FOLYÓIRAT. XIII. évf. Kiadja: az Erdélyi Kárpát-Egyesület. „ERDÉLY“ Irta: M­­árki Sándor dr. M­­agyarországot felerészben a Kárpátok és azoknak kiágazásai bo­rítják. A Kárpátoknak leghatalmasabb tagja a délkeleti felföld, melyhez több mint felük tartozik; akkora terület, mint a Szu­­déták egész hegyrendszere, két akkora, mint Svájc felföldje. Másfél századon át, a török hódítások zivataros idejében, Erdély név alatt ez a felföld külön ország volt. Függetlensége azonban még a tö­rökök kiűzetése előtt (1686., illetőleg 1691.), különállása pedig a rendi ki­váltságok eltörlése évében (1848), végképen megszűnt s Erdély egyesült az anyaországgal, melynek földrajzi helyzeténél s természeti sajátságainál fogva különben is természetes kiegészítő része. Az »erdélyi« szászok nem hiába­ nevezték hétvárnak (Siebenbürgen); a természet valóban hét hatalmas várral, hét hegytömeggel tette Magyar­­ország fellegvárává. A hegyrendszerekben majdnem páratlan az a hirtelen kanyarulat, me­lyet a máramarosi havasokhoz csatlakozó keleti párkányhegység a felföld legdélkeletibb részén tesz. Ott a Csilyános csak 1605 méter magas ugyan, de mint Magyarországnak s a délkeleti felföldnek sarokbástyája, két, közel 90° alatt találkozó párkányhegység kiinduló pontja, igazi földrajzi nevezetes­ség. Itt nincs olyan hézag, mint például a Szudéták rendszerében a Cseh­­erdő és az Érchegység találkozásánál, a­hol a sarokbástya, a Fichtel nem tartozik sem ugyanazon országhoz, sem ugyanazon hegyrendszerhez. A Kárpátoknak ez a délkeleti kiszökellése volt Magyarország vigyázó tornya a Fekete-tengerig kiterjedő síkság felé. Ez a sarokpontja annak a mintegy 700 kilométernyi vonalnak, mely az Almásnak a Szamosba való ömlésétől az aldunai Vaskapuig keletre fordított körívben tart. A határláncoknak ezt a legnyugatibb két pontját a rómaiak idejében emberi mű, a limes Dacicus kötötte össze. A limes arra való volt, hogy kipótolja azt a hiányt, mely a felföld nyugati oldalán a földrajzi és politikai önállóság szempontjából mutatkozott. Nyugat felé e felföld nyitva áll. A Szamos a Lápossal és a Krasznával, a

Next