Erdélyi Gazda, 1927 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-02 / 1. szám
XXXXII. évfolyam AZ ERDÉLYRÉSZI MÉHÉSZ EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAPOT AZ E.M. E TAGJAI TAGSÁGI ILLETMÉNY FEJÉBE KAPJÁK. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I TELEFON 158. SZ. CLUJ—KOLOZSVÁR, Felelős szerkesztő és kiadó: TÖRÖK BÁLINT az EM. E. főtitkára. A LAP MEGJELENIK STR. A. MURESan (ATTILA-u.) in I HAVONKÉNT EGYSZER Az „Erdélyi Gazda“ melléklete Cluj—Kolozsvár, 1927. jan. hó 2.1. szám. tlz igazgató választmány ülése. Az E. M. E. igazgató-választmánya f. hó 18-án dr. Jósika Gábor elnöklete alatt gyűlést tartott. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Török Bálint jelentette, hogy a nagy mézhiányra való tekintettel az elnökség úgy az erdélyi cukorgyáraknál, mint a bukaresti cukorközpontnál érdeklődött kedvezményes áru cukor beszerzési lehetősége iránt abból a célból, hogy az ínséges méhcsaládok etetésére olcsó cukrot tudjon nyújtani a tagok részére. Sajnos azonban, ez nem sikerült. Bár a felemelt fogyasztási adó nélkül még beszerezhettük volna, de minden méhésztársunknak nem áll módjában így gondoskodni szüségletéről. Barna cukrot felajánlott a marosvásárhelyi cukorgyár a kristálycukor áránál 3 lejjel olcsóbban, ezt megvizsgáltattuk és a vegyvizsgáló állomás véleménye szerint használható is a méhetetésre, felelősségünk érzetében azonban mégsem merjük ajánlani, mert magas ásványi sótartalma miatt könnyen hasmenést, vérhast okozhat. Bár nem sok reménnyel, de a cukorközponthoz újabb megkereséssel fordultunk. A mézértékesítésről szóló beszámoló rendén tudomásul vette a választmány, hogy az Egyesület az 1926. évben 200.000 L.-t meghaladó értékű mézet forgalmazott részben bödönben, részben üvegezett állapotban. Az üvegbe töltött mennyiség kimérése rendén mintegy 3500 drb. mézes üveget is forgalmazott, 28.000 L tiszta haszonnal. A méz nagybani ára ma Kolozsváron nő L. Sajnos ebből csak kb. 46—50 L, a termelőé, a többit főként az igen magas vasúti fuvardíj és a szállítással kapcsolatos egyéb költségek emésztik fel. A méz detail , kicsinybeni ára 72—78 L, vagyis kezd a béke paritás felé közeledni, amikor a cukor árának kétszerese volt. A méhészeti telepről szóló jelentést Ambrus Dezső telepgondnok terjesztette elő. A telep körpavillonjának 12 tartó oszlopa annyira ki volt korhadva, hogy azok kicserélése halaszthatatlanná vált. A pavillonból a méhcsaládokat kiköltöztették és az oszlopokat, valamint a padozat párnafáit kicserélték. Továbbá a telep útjait és utcai frontját kiárkolták, mindezeket összesen mintegy 8000 L költséggel. A méheket még az ünnepek előtt vissza is költöztetik a pavillonba egy erre alkalmas napon. Elhatározta a választmány, hogy azoknak a tagoknak a nevét törli a tagok névsorából, akik ismételt ügyvédi felszólítás dacára sem fizették meg tagdíjaikat, mert nem tartja érdemesnek az ily tagok nevének nyilvántartására és felszólító leveleire költséget okozni az egyesületnek. Ezúton is kérjük T. Tagtársainkat, hogy tagdíjaik rendes időben való fizetésével tegyék lehetővé a nagy megerőltetések árán fenntartott egyesületünk és lapunk megélhetését. Kitől várhatnánk bármily irányú segítséget is, ha elsősorban magunk nem teljesítenék aláírásunkkal vállalt méhészet iránti és méhésztársi kötelességünket? Több kisebb kebli ügy megbeszélése után az ülés az elnök éltetésével véget ért. * « * Nem mulaszthatjuk el e helyen felkérni az igazgató választmány mélyen tisztelt tagjait, hogy a gyűlésekre szíveskedjenek pontosan eljárni. Szeretett ősz elnökünk — ha csak valami igen fontos elfoglaltsága nincs, — évtizedek óta mindig megtisztel minket az üléseinken való megjelenésével és pontosságával, még felkötött karral, lábbadozó állapotában is. Az igazgató-választmány mélyen tisztelt tagjai pedig oly csekély számban jelennek meg a gyűléseken, hogy olykor telefonon kell a határozatképességhez szükséges létszámot az utolsó órában összetoborozni. Dr. Fényes-féle „Vegyes kaptár“. Megint egy új kaptár! Maholnap többféle kaptár lesz, mint méhész, mert hiszen majd mindenik méhésznek van legalább egy általa alkotott kaptárja, ha nem több. A megbírálás végett nekem átadott kaptár maniatür formája a Dr. Fényes Kálmán ügyvéd „Vegyes", vagy „Népkaptárjának“. Sajnos alaposabb kritikát nem igen mondhatok, mert sem a méretek, sem a kezelési mód nincs közölve . Így csak a képzelet után alkothatok fogalmat a kaptárról. Lássuk mi is ez a kaptár? A kaptártest négy összeszegzett deszka, egyelőre alj és fedél nélkül. Eredetileg valószínű, hogy az országos kaptár méreteinek megfelelő. Az aljától az egésznek kb. kétharmad táján egymástól tisztes távolban 10 drb. lécecske van két oldalról beleszegezve, a tetején pedig a két oldalhoz erősítve a két kerettartó léc. Mindezeket kiegészíti az alján és középen — a lécek alatt — egy egy röplyuk és a tetőt lefedő deszkalap. Sokáig gondolkoztam, hogy mi lehet ez? Végre rájöttem, hogy ez egy átmeneti kaptár, hol a kas és ládikó egyben van. Az alsó rész — a nagyobb — a fészek, a felső a mézár. Csak azt nem tudom, hogy a két részt miért választja el a 10 léc? A méhek minden bizonnyal ott kezdik meg az építést, de az már kétes, hogy a lécre ragasztott műlép nélkül a léceken kezdenének szabályosan építeni, sőt valószínű, hogy ép keresztbe fognak építeni s akkor a léc csak a mézürbe való feljutást gátolja. Ha pedig műlépet ragasztunk a lécre, azt csak beszegzés előtt tehetjük s ha szegzéskor leszakad még jó, de mi lesz, ha akkor szakad le, mikor a család bent van ? A költőtár építménye nem mozgatható, míg a mézüre már kiszedhető kereteken áll. A mézürbe feljárásnál a Hanemann-rács nincs kiküszöbölve. Ide 10 keret fér be egymás mellé. Ezek a fedőlap eltávolítása után felülről kezelhetők lennének, csak egy kis baj van. Ugyanis a keretek úgy a felső, mint alsó felén a léc egyforma hosszú, azaz mindkét felén tartó füle van. Ha most mind a 10 keret beletevődnék, akkor ép megtelik s igy nincs hová félre fordítani az első kereten, hogy kiemelhessük s a kerettartó léc pedig ki nem engedi az alsófület. De kérdés marad az is, hogy mi lesz, ha a keretet alul oda ragasztják, hiszen a beszegzett lécek és a keret alsó léce között, csak parányi hézag van s igy feltétlenül beragasztják. Dr. Fényes azt írja levelében „Távol áll tőlem ezen kaptárformát tökéletesnek vélni" — hát bizony tőlem is távol áll azt a mai formájában tökéletesnek s főleg használhatónak gondolni, de némi módosítás után még vállhatik valami belőle s ha javított formájában újból bírálatra küldi méhésztársunk, akkor remélem lesz szives a méreteket és kezelési módozatokat is megismertetni velünk. Pataki András: Szlovetiszkiji illemény a kaptárakról. (Dr. Gasperik János, bratislavai méhésznek a Slovensky Vcelár-ban megjelent cikkének kivonatos fordítása.) Amikor az 1921. évi prágai kiállításon először jelent meg egy Boczonádi kaptár, sokan nagyon megbámulták, de még többen fejüket csóválva haladtak el mellette, mert sehogyan sem tudták megérteni, hogy miképen lehetséges az, hogy a méhek egy ilyen nagy kaptárba és méghozzá felső röpnyílás mellett télen meg nem fagynak. Általános volt a vélemény, hogy a kaptár talán beválik a melegebb és jobb levegőjű alvidéken, de Csehország hidegebb és virágban szegény vidékein semmi esetre sem lehet jó. Szóval a megrögzött német osztrák-magyar konzervativizmus még mindig nem akart kilépni a kínai fal mögül, hogy elismerje a jövő méhészetének megnagyobbodott kaptárméreteit. Pedig sokan vannak, akik szomorúan seprik ki tavaszonként elhalt családjaikat a szűk, nedves, penészes kaptárakból és mégsem tudják rászánni magukat arra, hogy rendszert változtassanak. Tény, hogy a kaptár egymagában még nem elegendő, hogy a mézhozam bő legyen, de ha arról van szó, hogy az adott méhlegelőt minél jobban használjuk ki, úgy csak az a kaptár ajánlható, amelyik nagy, egyszerű, felülről kezelhető, röpnyílása felső, keretei pedig egy sorban és hidegen vannak elhelyezve. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a hordási időszak milyen rövid, belátható, hogy ezen rövid idő alatt sokat gyűjteni csak nagy család képes. Boczonádi a Méhek Életéhez írt előszavában adatokkal is bizonyítja ezt, amikor megemlíti, hogy Abonyban 1910-ben 6 méhésznek 167 országos méretű kaptárából átlagosan 19 kg. mézfölösleg került ki, míg 5 méhésznek Boczonádi rendszerű kaptárából átlagosan 64 kg. A nagy család azonban nemcsak hogy többet gyűjt s esetleg hatalmas rajt ereszt, hanem meg is tudja védeni azt, amit gyűrött és sohasem lesz rablás áldozata. A méh megelégszik a legegyszerűbb kaptárral , erre elég példa a vad méhek okása, az odú. És mégis mit látunk ? Csak bele kell nézni valamelyik német méhészeti árjegyzékbe, hát van ott vagy százféle jó, jobb és legjobb kaptár. Pedig teljesen megfelel a colos deszkából egyszerűen összerótt kaptár, legfeljebb tartva a napokozta repedezésektől, ajánlatos jó félcolos deszkával kibélelni. Ami a kaptár méreteit illeti, a fő elv az, hogy oly nagy legyen, hogy bármilyen nagy család kényelmesen elférjen benne fejlődésének tetőfokán és elhelyezhesse egész évi virágpor- és mézszükségletét, ezzel szemben a gyakorlati megállapítás az, hogy ott, ahol a méhészeti szezon korán kezdődik és soká tart, nincs szükség oly nagy kaptárra, mint ott, ahol a rövid hordás következtében a méheknek erősen kell igyekezniük, hogy a téli szükséglet mellett felesleget is begyűjtsenek. Szlovenszkó déli részén nagyon jól beválik a Balogh-kaptár (erről majd egy más alkalommal) 35 X 35 cm. méretű keretével, míg ellenben Liptóban a 42-es Boczonádinak van már nagyon sok híve.