Erdélyi Gazda, 1927 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1927-01-02 / 1. szám

XXXXII. évfolyam AZ ERDÉLYRÉSZI MÉHÉSZ EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAPOT AZ E.M. E TAGJAI TAGSÁGI ILLETMÉNY FEJÉBE KAPJÁK. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I TELEFON 158. SZ. CLUJ—KOLOZSVÁR, Felelős szerkesztő és kiadó: TÖRÖK BÁLINT az E­M. E. főtitkára. A LAP MEGJELENIK STR. A. MURES­an (ATTILA-u.) in I HAVONKÉNT EGYSZER Az „Erdélyi Gazda“ melléklete Cluj—Kolozsvár, 1927. jan. hó 2.­1. szám. tlz igazgató választmány ülése. Az E. M. E. igazgató-választmánya f. hó 18-án dr. Jósika Gábor elnöklete alatt gyűlést tartott. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Török Bálint jelentette, hogy a nagy méz­hiányra való tekintettel az elnökség úgy az er­délyi cukorgyáraknál, mint a bukaresti cukor­­központnál érdeklődött kedvezményes áru cukor beszerzési lehetősége iránt abból a célból, hogy az ínséges méhcsaládok etetésére olcsó cukrot tudjon nyújtani a tagok részére. Sajnos azonban, ez nem sikerült. Bár a felemelt fogyasztási adó nélkül még beszerezhettük volna, de minden méhésztársunknak nem áll módjában így gondos­kodni szüségletéről. Barna cukrot felajánlott a marosvásárhelyi cukorgyár a kristály­cukor árá­nál 3 lejjel olcsóbban, ezt megvizsgáltattuk és a vegyvizsgáló állomás véleménye szerint használ­ható is a méhetetésre, felelősségünk érzetében azonban mégsem merjük ajánlani, mert magas ásványi só­tartalma miatt könnyen hasmenést, vérhast okozhat. Bár nem sok reménnyel, de a cukorközponthoz újabb megkereséssel fordultunk. A mézértékesítésről szóló beszámoló ren­dén tudomásul vette a választmány, hogy az Egyesület az 1926. évben 200.000 L.-t meghaladó értékű mézet forgalmazott részben bödönben, részben üvegezett állapotban. Az üvegbe töltött mennyiség kimérése rendén mintegy 3500 drb. mézes üveget is forgalmazott, 28.000 L tiszta haszonnal. A méz nagybani ára ma Kolozsváron nő L. Sajnos ebből csak kb. 46—50 L, a ter­melőé, a többit főként az igen magas vasúti fuvardíj és a szállítással kapcsolatos egyéb költ­ségek emésztik fel. A méz detail , kicsinybeni ára 72—78 L, vagyis kezd a béke paritás felé közeledni, amikor a cukor árának kétszerese volt. A méhészeti telepről szóló jelentést Ambrus Dezső telepgondnok terjesztette elő. A telep körpavillonjának 12 tartó oszlopa annyira ki volt korhadva, hogy azok kicserélése halaszthatatlanná vált. A pavillonból a méhcsaládokat kiköltöztet­ték és az oszlopokat, valamint a padozat párna­fáit kicserélték. Továbbá a telep útjait és utcai frontját kiárkolták, mindezeket összesen mintegy 8000 L költséggel. A méheket még az ünnepek előtt vissza is költöztetik a pavillonba egy erre alkalma­s napon. Elhatározta a választmány, hogy azoknak a tagoknak a nevét törli a tagok névsorából, akik ismételt ügyvédi felszólítás dacára sem fizet­ték meg tagdíjaikat, mert nem tartja érdemesnek az ily tagok nevének nyilvántartására és felszólító leveleire költséget okozni az egyesületnek. Ez­úton is kérjük T. Tagtársainkat, hogy tagdíjaik rendes időben való fizetésével tegyék lehetővé a nagy megerőltetések árán fenntartott egyesü­letünk és lapunk megélhetését. Kitől várhatnánk bármily irányú segítséget is, ha első­sorban ma­gunk nem teljesítenék aláírásunkkal vállalt mé­hészet iránti és méhésztársi kötelességünket? Több kisebb kebli ügy megbeszélése után az ülés az elnök éltetésével véget ért. * « * Nem mulaszthatjuk el e helyen felkérni az igazgató választmány mélyen tisztelt tagjait, hogy a gyűlésekre szíveskedjenek pontosan eljárni. Szeretett ősz elnökünk — ha csak valami igen fontos elfoglaltsága nincs, — évtizedek óta min­dig megtisztel minket az üléseinken való meg­jelenésével és pontosságával, még felkötött karral, lábbadozó állapotában is. Az igazgató-választmány mélyen tisztelt tagjai pedig oly csekély számban jelennek meg a gyűléseken, hogy olykor tele­fonon kell a határozatképességhez szükséges lét­számot az utolsó órában összetoborozni. Dr. Fényes-féle „Vegyes kaptár“. Megint egy új kaptár! Maholnap többféle kaptár lesz, mint méhész, mert hiszen majd min­­denik méhésznek van legalább egy általa alkotott kaptárja, ha nem több. A megbírálás végett ne­kem átadott kaptár maniatür formája a Dr. Fényes Kálmán ügyvéd „Vegyes", vagy „Népkap­tárjának“. Sajnos alaposabb kritikát nem igen mondhatok, mert sem a méretek, sem a kezelési mód nincs közölve . Így csak a képzelet után alkothatok fogalmat a kaptárról. Lássuk mi is ez a kaptár? A kaptártest négy összeszegzett deszka, egyelőre alj és fedél nélkül. Eredetileg valószínű, hogy az országos kaptár méreteinek megfelelő. Az aljától az egész­nek kb. kétharmad táján egymástól tisztes távol­ban 10 drb. lécecske van két oldalról belesze­gezve, a tetején pedig a két oldalhoz erősítve a két kerettartó léc. Mindezeket kiegészíti az al­ján és középen — a lécek alatt — egy egy röplyuk és a tetőt lefedő deszkalap. Sokáig gondolkoztam, hogy mi lehet ez? Végre rájöttem, hogy ez egy átmeneti kaptár, hol a kas és ládikó egyben van. Az alsó rész — a nagyobb — a fészek, a felső a mézár. Csak azt nem tudom, hogy a két részt miért választja el a 10 léc? A méhek minden bizonnyal ott kezdik meg az építést, de az már kétes, hogy a lécre ragasztott műlép nélkül a léceken kezdené­nek szabályosan építeni, sőt valószínű, hogy ép keresztbe fognak építeni s akkor a léc csak a mézürbe való feljutást gátolja. Ha pedig műlépet ragasztunk a lécre, azt csak beszegzés előtt te­hetjük s ha szegzéskor leszakad még jó, de mi lesz, ha akkor szakad le, mikor a család bent van ? A költőtár építménye nem mozgatható, míg a mézüre már kiszedhető kereteken áll. A mézürbe feljárásnál a Hanemann-rács nincs ki­küszöbölve. Ide 10 keret fér be egymás mellé. Ezek a fedő­lap eltávolítása után felülről kezel­hetők lennének, csak egy kis baj van. Ugyanis a keretek úgy a felső, mint alsó felén a léc egy­forma hosszú, azaz mindkét felén tartó füle van. Ha most mind a 10 keret beletevődnék, akkor ép megtelik s igy nincs hová félre fordítani az első kereten, hogy kiemelhessük s a kerettartó léc pedig ki nem engedi az alsófület. De kérdés marad az is, hogy mi lesz, ha a keretet alul oda ragasztják, hiszen a beszegzett lécek és a keret alsó léce között, csak parányi hézag van s igy feltétlenül beragasztják. Dr. Fényes azt írja levelében „Távol áll tőlem ezen kaptárformát tökéletesnek vélni" — hát bizony tőlem is távol áll azt a mai formájá­ban tökéletesnek s főleg használhatónak gondolni, de némi módosítás után még vállhatik valami belőle s ha javított formájában újból bírálatra küldi méhésztársunk, akkor remélem lesz szives a méreteket és kezelési módozatokat is meg­ismertetni velünk. Pataki András: Szlovetiszkiji illem­ény a kaptárakról. (Dr. Gasperik János, bratislavai méhésznek a Slovensky Vcelár-ban megjelent cikkének kivonatos fordítása.) Amikor az 1921. évi prágai kiállításon először jelent meg egy Boczonádi kaptár, sokan nagyon megbámulták, de még többen fejüket csóválva haladtak el mellette, mert sehogyan sem tudták megérteni, hogy miképen lehetséges az, hogy a méhek egy ilyen nagy kaptárba és még­hozzá felső röp­nyílás mellett télen meg nem fagynak. Általános volt a vélemény, hogy a kaptár talán beválik a melegebb és jobb levegőjű alvidéken, de Csehország hidegebb és virágban szegény vidékein semmi esetre sem lehet jó. Szóval a megrögzött német osz­­trák-magyar konzervativizmus még mindig nem akart kilépni a kínai fal mögül, hogy elismerje a jövő méhészetének megnagyobbodott kaptár­­méreteit. Pedig sokan vannak, akik szomorúan sep­­rik ki tavaszonként elhalt családjaikat a szűk, nedves, penészes kaptárakból és mégsem tud­ják rászánni magukat arra, hogy rendszert vál­toztassanak. Tény, hogy a kaptár egymagában még nem elegendő, hogy a mézhozam bő legyen, de ha arról van szó, hogy az adott méhlegelőt minél jobban használjuk ki, úgy csak az a kaptár ajánlható, amelyik nagy, egy­szerű, felülről kezelhető, röpnyílása felső, keretei pedig egy sorban és hidegen vannak elhe­lyezve. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a hordási időszak milyen rövid, belátható, hogy ezen rövid idő alatt sokat gyűjteni csak nagy család képes. Boczonádi a Méhek Életé­hez írt előszavában adatokkal is bizonyítja ezt, ami­­kor megemlíti, hogy Abonyban 1910-ben 6 méhésznek 167 országos méretű kaptárából átlagosan 19 kg. mézfölösleg került ki, míg 5 méhésznek Boczonádi rendszerű kaptárából átlagosan 64 kg. A nagy család azonban nemcsak hogy többet gyűjt s esetleg hatalmas rajt ereszt, hanem meg is tudja védeni azt, amit gyűrött és sohasem lesz rablás áldozata. A méh megelégszik a legegyszerűbb kap­tárral , erre elég példa a vad méhek okása, az odú. És mégis mit látunk ? Csak bele kell nézni valamelyik német méhészeti árjegyzékbe, hát van ott vagy százféle jó, jobb és legjobb kaptár. Pedig teljesen megfelel a colos desz­kából egyszerűen összerótt kaptár, legfeljebb tartva a napokozta repedezésektől, ajánlatos jó félcolos deszkával kibélelni. Ami a kaptár méreteit illeti, a fő elv az, hogy oly nagy legyen, hogy bármilyen nagy család kényelmesen elférjen benne fejlődésének tetőfokán és elhelyezhesse egész évi virágpor- és mézszükségletét, ezzel szemben a gyakorlati megállapítás az, hogy ott, ahol a méhészeti szezon korán kezdődik és soká tart, nincs szük­­ség oly nagy kaptárra, mint ott, ahol a rövid hordás következtében a méheknek erősen kell igyekezniük, hogy a téli szükséglet mellett felesleget is begyűjtsenek. Szlovenszkó déli részén nagyon jól beválik a Balogh-kaptár (erről majd egy más alkalommal) 35 X 35 cm. mé­retű keretével, míg ellenben Liptóban a 42-es Boczonádi­nak van már nagyon sok híve.

Next