Erdélyi Helikon, 1932 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1932-04-01 / 4. szám

nyira a dolgok, hogy amint a legutolsó hírek mondják, Kosztolányi Dezső - alig néhány napja még a Pen-klub elnöke! - még egyszerű tagságáról is knellenőrzhetetlen hírek jöttek hozzánk kulisszák mögötti mozdulatokról, amelyek hol ezt, hol azt a momentumot próbálták magyarázni. Majd ugyan­ezeknek a híreknek cáfolatai jelentek meg nyilatkozatokban, elvéve elelni az egésznek azt a kicsi értelmét is, ami legalább emberileg magyarázott valamit, ha az egész botrány­láncnak közmorál szempontjából úgyse adhatta értelmet. És hallottuk közben azt is, hogy a magyar irodalmi élet világnézet­­lovagjai­­ már amugyis ideges időben attakot lovagoltak az ő papír lándzsá­ikkal. Hát nem lehetett volna elhaladni fölényes nyugalommal Szász Károly uram Vojnich-birálata mellett, mint ama bizonyos karaván? Vagy­­ akár Petőfi-társaság-beli kis beszédje mellett?! Hiszen a magyar írók tudhatnák legjobban, hogy ilyen mindig lesz és semmivé válnak az olyan ambíciók és energiák, amelyek alkotás helyett csak gáncsolással­ foglalkoznak. Az ilyen energiának sok ideje van, állandóan irodalompolitikát csinál, ha már irodal­mat nem csinálhat. Szabad-e ilyenek miatt félreállani, s katyuba engedni nemes, szép ügyeket a legkényesebb pillanatban! Milyen kár, hogy akik ottan az ügyek zsivajában élnek, nem nézhetnek egy kicsit messziről, ahonnan az ilyen jelenségek valóban semmiséggé törpülnek. Milyen távoli reménytelenségbe vész a Pen-klub ideál, a nemzeti kultúrák cseréje és ölelkezése, ha az egy nyelvi és egy nemzeti életet élők között ilyen értetlenségek, ilyen átkos szakadozások támadnak, ahol a közös nagy lendület helyett szétfutó energiák jutnak uralomra, s a közérdek komoly és döntő pillanataiban sem tud békét hozni a bölcs és nyugodt fölemelkedés!­­ Ki fog felelni ezért a szégyenért, amely a mi arcunkba is fellöki a vért, s a mi szerény magyar küzdéseink között döbbenve megállít?! . . . Mert az a gúny és az a megvetés, melyet magáról elfelejtkezett magyar írók felelőtlen meggondolatlansága, rövidlátó lelkiismeretlensége ki kell és ki fog váltani min­den rajtunk kívül való nemzet írótársadalmából, nemcsak­ a­ magyarországi komoly írók arcába fogja kergetni a megaláztatás szégyenpirját, de sokszoro­san a miénkébe, akik fogcsikorgatva és ökölbe szorított kezekkel pusztán néma nézői lehetünk ennek a gyászos magyar kultúrkomédiának... KOVÁCS LÁSZLÓ AZ ERDÉLYI HELIKON HÍREI Az Erdélyi Helikon legközelebbi, májusi száma egy részét Goethe emlékének szenteli, a nagy német költő halálának sop éves évfordulója alkalmából. Az Erdélyi Szép­míves Céh kiadásában április hó folyamán jelenik meg KARÁCSONY BENŐ: „ÚJ ÉLET KAPUJÁBAN“ című regénye Buday György fametszeteivel. ______________________ Felelős szerkesztő: KÓS KÁROLY A folyóirat helyettes szerkesztője: KOVÁCS LÁSZLÓ

Next