Erdélyi Helikon, 1933 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1933-08-01 / 7. szám
FIATALOK ÉS TIGRISEK. — Berczeli A. Károly színdarabjai, Prometheus kiadás, Szeged. — Berczeli két darabja többet ér, mint a színrekerült magyar munkák javarésze. Ez az egyik oka, hogy a közönség nem színpadon, hanem nyomdafestéken keresztül ismerkedhetik meg velük. Van másik ok is. Berczeli fején nem virít tányérsapka, nem titkára semmiféle nagyfejűnek s nem ambicionálja a tehetős aggastyánok talppuccolását. Ehelyett olyan őszinte undorral, olyan feneketlen rosszmájúsággal ír, hogy amit mond, bármennyire művészet legyen is az, ildomos és tanácsos elhallgatni. A színházigazgatók el is követtek ebben az irányban minden tőlük telhetőt. Bár nem a legvidámabb kedvvel. Végeredményben nekik is igazuk van. Az író is boldog lehet. Ha más szabadság nem, az elhallgatás szabadsága az övé. Mindkét darab távol áll a nálunk még mindig virágkorát élő naturalizmustól. Berczeli nem alakokat ad, nem a valóságból kiragadott helyzeteket hanem élő problémák kvintesszenciáját. Időtlenül. A Fiatalokban hosszú évek szaladnak el, míg a kezdettől a kibontakozásig ér a darab. A Tigrisekben még több. Évszázadok. A társadalomalakítás egész komédiája. Az időtlenség jegye írói látásmódjának egyik sajátsága. Ez emeli ki a Fiatalokat a látszólagos aktualitásból. Ez az időtlenség, helyesebben, az időbeli sűrítés ad mélyebb zengést szavainak s ez tágítja néha megdöbbentően szélessé gondolatait. Fiatalok című darabját keserűjátéknak nevezi. Alapötlete, hogy a társadalom az öregek számára készült, a fiatalok gyanús, nem kívánatos elem benne. Ha egy fiatal érvényesülni, vagy ha egyszerűen csak élni akar, meg kell öregednie. Ezt teszi a darab öt hőse. Megoperáltatják magukat egy antivoronoffal. Vének lesznek, reszkető kezűek, gonoszok, száradt agyuak s egyszerre elárasztja őket, amire eddig hasztalan vágytak, a pénz, a siker, a nő, minden . .. Hatodik társuk, Károly, elkésett. Az antivoronoff már nem hajlandó elvégezni rajta a műtétet. Szegény tovább nyomorog, a legkülönbözőbb és legmegalázóbb szenvedéseket éli végig. Mikor aztán kitör a gondosan előkészített háború, Károly felé fordul minden tekintet. Előkerülnek a Károlyok itt is, ott is. Kari éli Carlost, Károly Charliet, Charles Carolt és így tovább ... Mint minden igazi színdarabot, bajos a Fiatalokat is elmesélni. A legszebb értékek maradnak ki a kivonatból. Kimarad a szinte szimbolikus méretű keserűség. Egész nemzedék keserűsége, kiábrándultsága, összetörtsége. Mindazoké, akik látnak és gondolkoznak. Kimarad belőle az éles, maró, szellemes szatíra, az akasztófahumorú rosszmájúságba bujtatott igazságok. Ki merné tagadni, hogy a társadalom az öregeké? Hisz ők csinálják a törvényeket, ők ítélkeznek, nekik van megfelelő idejük a szokások rögzítésére. Általában a legelőrehaladottabb társadalom is jó lépéssel mögötte baktat az életnek, mert olyanok csinálják, akik éltek, de már nem élnek s akik szemérmes gugolást prédikálnak azoknak, akiknek még nem roggyanhatott meg a térde. Zavaróan közel állanak hozzám Berczeli gondolatai. Jól esik ilyenfajta rokonokkal találkozni. Jól esik tudni, hogy az élet nem csupa „búsfeketeség“. De körülményes ilyen közeli hozzátartozóról nyilatkozni. A Tigrisek a messzi jövőben játszódik. Az emberek már sokkal szórványosabban fordulnak elő, mint manapság. Helyüket igazi társadalmi, életképes élni született lények foglalták el. Az Állatkertben mutogatnak néhány embert. Mesebeli, valótlan szörnyetegeket. Az egyik tanuló megszánja s kiszabadítja őket. Az emberek társadalm könyvek és írók