Erdélyi Helikon, 1937 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1937-04-01 / 4. szám
technikai ismeretek területén. Tisztában voltunk az aprisztosz és az ablativus absolutus rejtelmeivel, a görögrómai mithológia istenei és félistenei szinte személyes ismerőseink voltak, szakértőknek éreztük magunkat a katapulta és a faltörő kos kezelésében, de olyan prózai ügyekkel, aminő a vas, az acél, a kaucsuk és a gyapot, nem foglalkoztunk. S az életben, zsebünk méllyén a csupa kitűnő osztályzattól ékes érettségi bizonyítvánnyal, abban a pillanatban buktunk meg, amikor szembe találkoztunk a huszadik század, a ma legvalóságosabb kérdéseivel. Mert az, amit a földrajz, a természetrajz, az ásványtan és a többi segédtudományok tárházából a mi nemzedékünk az iskola révén az átlagos műveltség elemeiként kapott, bizony hitvány fogpiszkáló gyanánt roppant össze a nagy világkérdések tökéletesen ismeretlen tényeinek súlya alatt. A huszadik század életében pedig a föld kincsei, azaz az ipar és kereskedelem nyersanyagai végzetesen súlyos és sorsdöntő szerephez jutottak. Lehet, hogy például Hannibál átkelése az Alpokon, vagy Napóleon egyiptomi hadjárata nagyszerű és gyönyörűen romantikus történelmi gesztus volt, de a világ mégsem az efféle haditettektől rázkódott meg, hanem az olyan csendes, vértellen hadjáratoktól, aminő például az utolsó évtizedben az angol-amerikai-japán gyapotháború volt! Hova törpül el a világtörténelem legragyogóbb fegyverténye, akár a Mucius Scaevolák heroszi bátorságáról, akár a Dzsingisz kánok gigászi tömegtetteiről is legyen szó, ahhoz képest, hogy az ember a szellem és a két együttes munkájával, a szív bátorságával és a lélek hitével búzatermő rónákat varázsolt Kanada sarkvidéki tájain!? Szemjonov okos és világos, bár helyenként szerfölött vázslatos népszerű gazdasági földrajza a politikába fulladt korban azt a hadjáratot mondja el tulajdonképpen a gabona, a gyapot, az ércek, a kaucsok stb. prózai míthoszaiban, amellyel »az ember a természet világa fölé helyezte a kultúra világát«. Tudákosság nélkül tanít és nevel ez a könyv s ha mi, a túlságosan klaszszikus és irodalmi nevelésű felnőttek is érdeklődéssel s tudásbeli gyarapodással olvashatjuk, tallán még inkább való ez a vaskos kötet az ifjúság könyvespolcaira. Braun Róbert világos fordítása, a könyv szellemes és szemléltető illusztrációi csak közelebb hozzák Szemjonov művét ahhoz a célhoz, amelyet a szerző a könyv címlapján kitűzött: gazdasági földrajz mindenki számára. Finta Zoltán