Erdélyi Helikon, 1937 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1937-03-01 / 3. szám

224 Kovács László: Az előadás játékban, bensőségességben, színben tudtak majdnem újat is adni a víg­színházi előadás után. A színészek ajkán egy-egy hang, a játéknak egy­­egy pillanata bensőségesebb és igazabb volt. A főszerepben Nagy István az első igazán nagy színészi feladatot kapta rokonszenvesen fejlődő szí­nészpályáján. Kellemes jelenség és szép hangja van, de úgy mozdulataiban, mint hangja modulációiban még nem tud elég gazdag lenni. Gesztusaiban nincs még otthonos felszabadultság, hangja nem tudja még elég biztonság­gal követni a szöveg változatait, még nem tud elég magasra, vagy elég mélyre szállni vele. Nagy feladatát így is tetszetősen, és hatásosan oldotta meg. A rendezőségnek igazat kellett adni, hogy őt választotta ki a Budai Nagy Antal főszerepének eljátszására. A darab többi szereplői a főszerep nagyméretűségéhez viszonyítva mind kisebb feladathoz jutottak. A há­rom női szerepben: Kós Dodó, Czoppán Klári, Benes Ilona. A fontosabb férfi szerepekben Gróf László, Tóth Elek, Borovszky Oszkár, Tompa Sán­dor, Kovács György, Jenei János, Lantos Béla és a többiek mind, akik a mi színházunkban is diadalra segítették Kós Károly történelmi színjáté­kát. Úgy a közönségnek, mint a színháznak öröme telhetett a külsőségei­ben és belső értékeiben egyaránt ünnepi estben. KOVÁCS LÁSZLÓ

Next