Erdélyi Helikon, 1937 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1937-12-01 / 10. szám
Könyvek és írók Valaki a Maupassant-i novellákat emllegette Hunyady novelláival kapcsolatban. Valóban van a formálásban, s néha a témakörben is emlékeztető e novellákban a Maupassant-i műre. De mindjárt érzik a magatartásbeli nagy különbség is. Maupassant azért írta le a polgárt szinte kéjesen gonosz kegyetlenséggel, mert sötét nyugtalanság és utálat kínozta vele szemben. Szabadulni akart tőle, azért írta le. Menekülés volt ez, olyan, mint mikor a jachtjával menekült az emberek elől a tengerre a végtellen ég alá, hogy magasabb életformáról álmodozzon és szabadon várhasson önmagába. Hunyadynak öröm a polgárnak való mesélés, s talán akkor fogná el a nyugtalanság és sötét gondolat, ha nem látná a polgárt maga körül vagy életformájából ki kellene szakadnia. Döntő e különbség, hiszen a lélek magatartásának belső sugárzása világít át mindent a műben: gondolatot és formát, mondatot és hasonlatot, így lehet ugyanaz a hang az egyik műben könnyű derű, a másikban keserű szatíra. Ha már a helyét, vagy a rokonait keressük Hunyadynak, sokkal inkább kapcsolódik ő a Nyugat előtti nemzedék tárcaíróihoz. Azokhoz, akik Budapest-nagyváros felfedezői voltak. Versenyre keltek egymással abban, hogy a polgárnak megmutassák, milyen nagy, külön birodalom az ő városuk, s hogy milyen külön rejtett törvények szerint igazodik most már e birodalom lakóinak a lelke. A történetek színhelyei kávéházak, villanyosok, szállodai szobák, ruhatáros fülkék, hálószobák, irodahelyiségek, mozik, kártyaszobák és bridgeszalonok lesznek, s az Isten szabad ege legfennebb egy-egy nagy házakkal oldalfalazott utca, vagy valamelyik divatos fürdőhelyen, ahol a polgár a nyári szabadság romantikáját élvezi, a nyitott terrász. Ez a világ kedves, néha hódítóan ügyes, formailag mintaszerű tárca-novellákban jelent meg. Ezt a világot zavarta meg és borította árnyékba a Nyugat irodalmi forradalma azzal, hogy ráfektette a polgár lelkére a magyar sors nehéz kérdéseit. Hunyady mintha e Nyugat előtti világ követe volna, e »régi« világé, hogy szinte újnak hat ma. Mintha egy eleven gyökér bújt volna át e múltból a mához, mit se tudva a földrengésekről, amelyek felette eliviharzottak, s most kihajtott volna. Az, aki még kapta a Nyugat előtti nemzedék irodalmát, az nosztalgiával nyúl e novellák után, mint ifjúkora elmult örömeihez; aki meg annyira fiatal ma, hogy e nemzedék irodalma elevenen nem érinthette, a ma irodalmában új tüneményként és külön egyéni színként láthatja. Hunyadi novelláinak hatását művészi értékük melllett talán ez magyarázhatja meg. KOVÁCS LÁSZLÓ FEKETE MÁRIA Bevezeti A. Károly misztériuma 7 képben. Révai kiadás. Könyv, színpad, szabadtér ... Háromféle követelmény egy művel szemben. S ehhez járul, hogy szerző a színpadi formák közül is az egyik legigényesebbet: a misztériumot választotta. Misétől meséig színeződik a drámai cselekmény, mesemondások szubjektivitása váltakozik a szavalókórus kollektivitásával. A misztérium hét képe közül az 1, 2 és 4—7. kép mintegy keretül szolgál 776