Erdélyi Helikon, 1940 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1940-11-01 / 9-10. szám

Művészeti Szemle lálta mindazt, amit a tudomány mai állása szerint e két rokon népünk ze­néjéről eddig írtak. Okosan, a szak­értő gondosságával elmond mindent, amit a két nomád törzs népi zenéjé­ről tudni lehet és minden magyarnak tudni illik. A dolgozat annál értéke­sebb, mert a két finn tudós munkáját dr. Szabolcsi Bence zenetörténész tu­­dományosan­ tárgyilagos, de igen éles bírálatban részesítette. A bírálatra a tudósok válaszoltak és védték állás­pontjukat. A mindvégig érdekes és tanulságos vitának anyagát is közli Sonkoly István tanulmányában. A dolgozat mindenkinek tud érdekeset mondani, akit a vogul és osztrák né­pek dalai érdekelnek és bőséges jegy­zeteiben tárgyának egész irodalmát megkapja az olvasó. Lakatos István DR. SONKOLY ISTVÁN: ARANY JÁNOS ÉS A ZENE. Arany János Társaság kiadása, Nagykőrös, 1939. Arany Jánosnak sok köze volt a zenéhez. Nemcsak énekelt és magát kísérte gitárral (Tamburás öreg­úr c. verse), de gyűjtött is népdalokat és ilyeneket maga is szerzett. A kolozs­vári zenekonzervatórium egykori ta­nítványának, Bartalus Istvánnak kö­szönhetjük, hogy Arany János nép­dalai nyomtatásban megjelentek. Több zeneírónk foglalkozott már a muzsi­kus Arannyal, de Sonkoly István ta­nulmánya a tárgyat majdnem minden oldaláról kimeríti. Bemutatja a köl­tőt, mint népdalgyűjtőt és dalszerzőt, a Kondorosi csárda mellett, A hegedű száraz fája, A toronyban delet ha­rangoznak című ma is közismert da­­r­lok szerzőjeként. Dr. Sonkoly felso­rolja az Arany költeményei nyomán keletkezett műdalokat, a melodra­­matizált költeményeket, az énekkari műveket, melyeket Arany verseire ír­tak, végül az Arany költészete alap­ján írt dalműveket. Bár Sonkoly re­pertóriumában nem számít teljességre, ami természetes, mert még sok Arany­ihlette mű lehet kéziratban, megem­lítjük, hogy jobb nevű erdélyi zene­szerzőink egyik-másika is felhasználta Arany költeményeit. Nem ír dr. Son­koly Farkas Ödön balladájáról, a Zách Kláráról, pedig nyomtatásban is megjelent Kolozsvárt 1904-ben énekhangra zongora kísérettel a »Da­lok« második füzete harmadik száma­ként. A nagyszalontai Arany Emlék Egyesület pályadíjjal tüntette ki a kolozsvári Delly Szabó Géza karszer­zeményét, a Mátyás anyját. A mű nyomtatásban is megjelent. Delly Szabó egyik Arany-versre írt karszer­zeményével Temesváron is díjat nyert. Dr. Sonkolynak komoly tudással és készültséggel megírt dolgozata egyéb­ként figyelemreméltó. Lakatos István 711

Next