Erdélyi Helikon, 1940 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1940-10-01 / 8. szám

Kovács László: Az erdélyi költő politikája győzni és uralkodni, amely e gondolat útján járni megtanult. Ez a szellem teheti valósággá a magyar nép dunamedencei hivatását, s töltheti meg újra egészséges, tartós, meleg élettel Szent István Kárpátok­ koszorúzta magyar birodalmát. Ez az a magyar »irredenta« gondolat, amelynek híve és harcosa lehet az a más ajkú nép is, aki e földön a magyar mellett él. A különbség az, hogy a magyar a szívével és minden idegével, a »más­ként nem lehet« sors­ érzésével, a más ajkú nép ellenben az eszével, az örök háborúskodás és önálló álmok kergetése helyett a legcélszerűbb utat és legjobb békét választva, a testvéri együttélést a magyarsággal. Az er­délyi írót a népe életerejében való töretlen hite és az elnyomatásban népe jövendője feletti önző gondja vezette e szellem felé. Tudta, s a múlt és jelen sok meséjével tanította másoknak is, hogy e gondolat ezeréves, s e föld békére vágyó szellemének nagy gondolata. Magyar gondolat. Kor­mányzásra termett nép gondolata... Az erdélyi íróban ezt a bátor gondolatot az a nagy bizalom és hit táplálta gazdagon, amelyet a maga népétől kapott: ha a népi erők szaba­don érvényesülnek a dunamedencei versenyben, a magyar fog ebből győz­tesen kikerülni. Ha az erdélyi magyar az elnyomatás kemény évtizedei alatt nemcsak töretlenül meg tudott állni, de bizonyos vonatkozásokban meg tudott erősödni, hogyne győzne akkor, amikor szabad?!... E folyóirat, amely több mint tizenkét éven át hasábjain »másodköz­lést« nem adott, most az egyszer csupa régi, már megjelent, vagy éppen jól ismert írást közöl­te újra. Az erdélyi irodalom két évtizedének kisebb terjedelmű költői és írói megnyilatkozásai közül néhányat, illusztráció­ként arra, miként nyilatkozott meg a trianoni ítélet nyomasztó évei alatt az erdélyi író; miként volt nemzeti költő; szavával hogyan kísérgette népe és nemzete sorsát és életét. Talán a költővel és szerkesztővel együtt az er­délyi irodalom hűséges figyelője és olvasója is szívesen idézi ma emlé­kezetébe ezeket a megnyilatkozásokat. KOVÁCS LÁSZLÓ

Next