Erdélyi Helikon, 1943 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1943-04-01 / 4. szám

Művészeti Szemle A KOLOZSVÁRI ZENEKONZERVATÓRIUM KODÁLY HANGVERSENYE A Kolozsvári Zenekonzervatórium falai közé Kodály művészete 1933-ban vonult be, akkor rendezte az intézet az első Kodály hangversenyt, mely­nek műsorán kizárólag a nagy ma­gyar mester művei állottak. A zene­iskola második estjét, melyet egészé­ben Kodály művészetének szentelt, 1943. február 28-án tartották meg a vármegyeház dísztermében, a zene­szerző hatvanadik születése alkalmá­ból. Az ünnepség kezdeményezője tulajdonképen Viski János, az előbbi zeneiskolai igazgató volt, maga is Kodály tanítvány, de az általa meg­indított gondolatot Farkas Ferenc, az új igazgató is szívügyévé tette, aki a hangversenyen meleg szavakkal, komoly gondolatokkal hódolt Kodály művészetének és bevezető előadásá­ban mintegy keresztmetszetét adta az új magyar zene lényegének. Érdekes, hogy e hangverseny mű­sora nagyjából azonos volt az 1933. évben tartottal. Még a szereplő elő­adóknak nagy része sem változott. Zsembery Elvira tanárnő az akkor eljátszott Meditation-t megtoldotta a Valsette-el, ütő Mária pedig megint elzongorázta a Marosszéki Táncokat. Az első hangversenyen is elhangzott Adagiot, ez alkalommal Boga László játszotta igen melegen, gordonkán. Az Énekszó c. sorozatból Jakoby Antal tanár adott elő öt számot na­gyon ízlésesen, példamutató szöveg­kiejtéssel, Maczalik Gabriella tanárnő értelmes, gondos zongorakíséretével, míg az intézet mostanság alakult énekkara Sigmond Lajos vezetésével az öregek című vegyeskarral aratott komoly sikert. Befejezésül a Háry Intermezzoját játszta a zeneiskola zenekara Szita Oszkár tanár vezény­letével. A műsor legérdekesebb száma a két hegedűre és mélyhegedűre írott Szerenád, sajnos, elmaradt. Farkas Ferencnek, a Zenekonzer­­vatórium új igazgatójának a Kodály­­est volt első nyilvános megnyilatko­zása. Ebben mi programmot vélünk kiolvasni. A legrégibb magyar zene­iskolába véglegesen bevonult az új magyar zene szelleme. Farkas Ödön, a zeneiskola egykori igazgatójának nevéhez fűződik az, hogy a Zenekon­zervatóriumból kiszorították az addig használatos német tannyelvet, helyét elfoglalta a magyar. A tanterv és módszer azonban továbbra is idegen maradt. Most elérkezett az ideje annak, hogy a régi tananyagot fel­frissítsék és szóhoz juttassák az im­már világhírű magyar zeneműveket. Az új magyar zeneművészet megvan; a zeneiskola feladata, hogy ennek szellemében új muzsikáló nemzedéket és közönséget formáljon. Lakatos István 231

Next