Erdélyi Helikon, 1943 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1943-06-01 / 6. szám
Könyvek és Írók A feltűnő hajlam és érzék a rend iránt, ha nem párosul magasrendű alkotóképességgel, könnyen hideggé és szárazzá érleli az emberi lelket. Amolyan gépies hivatalnok-szellemet formál. A Ferenc József birodalma nem egyszer látszott a hivatalnokok országának. S ő maga, mint császár és király, ennek a nagy birodalomnak első hivatalnoka volt. Az Angyal Dávid könyvében a másik fél, az ellenfél szemével láthatjuk most az 1848—49-es magyar szabadságharcot, amelyet valójában eddig csak az egyik oldal szemével láthattuk. Ez teszi számunkra a könyvet önmagában való tudományos érdeke mellett külön is érdekes olvasmánnyá. A fájdalmas pontot sokáig nem érinthette tárgyilagos komolysággal és nyílt kutató szemmel a tudomány. Nagy szakadék mélyült a nemzet és királya között. S talán valódi béke nem, csupán egy életen át tartó fegyverszünet tudta áthidalni ezt a szakadékot, így megismerve most jól az ifjú uralkodó alakját, helyzetét és a légkört, amelyben élt, emberileg is megközelítve az Angyal Dávid könyvének adatain át, inkább megérthetjük magatartását, mint életében tehettük, amikor hivatalosan takargatni, vagy „jótékony” homályban kellett tartani az akkori események részleteit. Helyzete valóban veszélyes és kényes volt. Majdnem gyermek-ember még. Tanácsosai vagy a lelkileg hozzá közel állók tele az idők fertőzétével. Lelkileg és szellemileg is bizonytalan, felkavart, kapkodó és ingó világban állt. A sorstól az első pillanatban kapta a legnehezebb uralkodói feladatot. A nagy viharban azok is bizonytalanok és kapkodók voltak, akik a kényes helyzetben bölccsé vagy okosan határozottá tehették volna, így sodródott azokhoz a végső eszközökhöz, amelyek uralkodása hosszú évtizedein át megvonták a szakadékot közte és népe között. S amelyek miatt aztán hetven éves uralkodása alatt soha nem lehetett népszerű az egész világ előtt. S talán birodalma végromlásának csiráit is uralkodása első éveinek eseményei ültették el. Angyal Dávid könyve gyermeksége, nevelkedése és uralkodása első esztendejének történetét dolgozza fel. KOVÁCS LÁSZLÓ A NAP ÚTJÁN — Massimo Bontempelli három, kisregénye. Bpest, Franklin-Társulat kiadása. — A »Világszép asszony Adria« és »Az ezüst kakas« írójának ez a könyve tárgyában és problémafelvetésében is egészen újszerű. Két mitológiai és egy újkori kisregényben a történelem, a megfoghatatlan emberi lélek, a valóság és a mese összefüggését adja. Az életadó nap bújkál a történetek mögött, de csak mint egy nagy, láthatatlan harmadik szereplő, Európa utazása, ez az első kisregény tárgya. Ebben a nap, mint az örökélet jelképe, a porából megélemedő Főnixként jelenik meg. A Főnix tekintete Európának, a szépséges föníciai királyleánynak valami ki nem mondott, szóval ki sem fejezhető ígéretet jelent. Ez a tekintet üldözi, kísérti mindenhol a királyleányt. Bontempelli minden sorában ott bújkál a groteszkség és a szimbólum. A főpap Európának a Főnix megtestesüléséről beszél. A királyleány pedig a mélyenszántó beszéd alatt édesdeden alszik. A föníciai teológusok vitájáról 356