Erdélyi Helikon, 1943 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1943-06-01 / 6. szám

Könyvek és Írók A feltűnő hajlam és érzék a rend iránt, ha nem párosul magasrendű alkotó­képességgel, könnyen hideggé és szárazzá érleli az emberi lelket. Amolyan gépies hivatalnok-szellemet formál. A Ferenc József birodalma nem egyszer látszott a hivatalnokok országának. S ő maga, mint császár és király, ennek a nagy birodalomnak első hivatalnoka volt. Az Angyal Dávid könyvében a másik fél, az ellenfél szemével láthat­juk most az 1848—49-es magyar szabadságharcot, amelyet valójában eddig csak az egyik oldal szemével láthattuk. Ez teszi számunkra a köny­vet önmagában való tudományos érdeke mellett külön is érdekes olvas­mánnyá. A fájdalmas pontot sokáig nem érinthette tárgyilagos komoly­sággal és nyílt kutató szemmel a tudomány. Nagy szakadék mélyült a nemzet és királya között. S talán valódi béke nem, csupán egy életen át tartó fegyverszünet tudta áthidalni ezt a szakadékot, így megismerve most jól az ifjú uralkodó alakját, helyzetét és a légkört, amelyben élt, emberileg is megközelítve az Angyal Dávid könyvének adatain át, inkább megérthetjük magatartását, mint életében tehettük, amikor hivatalosan takargatni, vagy „jótékony­” homályban kellett tartani az akkori esemé­nyek részleteit. Helyzete valóban veszélyes és kényes volt. Majdnem gyermek-ember még. Tanácsosai vagy a lelkileg hozzá közel állók tele az idők fertőzétével. Lelkileg és szellemileg is bizonytalan, felkavart, kap­kodó és ingó világban állt. A sorstól az első pillanatban kapta a leg­nehezebb uralkodói feladatot. A nagy viharban azok is bizonytalanok és kapkodók voltak, akik a kényes helyzetben bölccsé vagy okosan határo­zottá tehették volna, így sodródott azokhoz a végső eszközökhöz, amelyek uralkodása hosszú évtizedein át megvonták a szakadékot közte és népe között. S amelyek miatt aztán hetven éves uralkodása alatt soha nem lehetett népszerű az egész világ előtt. S talán birodalma végromlásának csiráit is uralkodása első éveinek eseményei ültették el. Angyal Dávid könyve gyermeksége, nevelkedése és uralkodása első esztendejének történetét dolgozza fel. KOVÁCS LÁSZLÓ A NAP ÚTJÁN — Massimo Bontempelli három, kis­regénye. Bpest, Franklin-Társulat kiadása. — A »Világszép asszony Adria« és »Az ezüst kakas« írójának ez a könyve tárgyában és problémafel­vetésében is egészen újszerű. Két mitológiai és egy újkori kisregény­ben a történelem, a megfoghatatlan emberi lélek, a valóság és a mese összefüggését adja. Az életadó nap bújkál a történetek mögött, de csak mint egy nagy, láthatatlan harma­dik szereplő, Európa utazása, ez az első kisregény tárgya. Ebben a nap, mint az örökélet jelképe, a porából megélemedő Főnixként jelenik meg. A Főnix tekintete Európának, a szépséges föníciai királyleánynak valami ki nem mondott, szóval ki sem fejezhető ígéretet jelent. Ez a tekintet üldözi, kísérti mindenhol a királyleányt. Bontempelli minden sorában ott bújkál a groteszkség és a szimbólum. A főpap Európá­nak a Főnix megtestesüléséről be­szél. A királyleány pedig a mélyen­­szántó beszéd alatt édesdeden alszik. A föníciai teológusok vitájáról 356

Next