Erdélyi Híradó, 1828. június - december (1-52. szám)

1828-10-14 / 32. szám

tt 251 4£ rab­, és a’ mellyel az országlószék, már helybe is hagyott volt,­éjjel 11 órakor, haza-mentében ,­ meggyilkoltak.­Saragossából írják , sept. 13-adikán, hogy a’ Kertészek’ lázzadása hovatovább fontosabbodik. Már is fogdostak­ el köz­­zülök, és 2 vagy 5 Kertészt, kik a’ ti­zed’ lefizetésére rá hagyták magokat be­­szélteni , meggyilkoltak. A ’ többi a’ mel­lett maradt, hogy soha többé nem ter­mesztenek főzeléket, ha őket a’ tized’ fi­zetésre kénszerítik. Nagyon félnek ezen pesgés’ kiütésétől, mely egyedül tsak egy puskalövéstől függ. Minden reggel talál­nak az úttzák’ falain lázzasztó írásokat a’ Papság ellen, és az Érsek, Don Ber­nardo Frances, az első mozdulás­ ólta nem jött vissza a’ városba. A’ mint hi­szik, nagyobb dolog fekszik a’ plánom­ban a’ tizednél. A’ város’ lakosai, ha a’ kirendelt katonaság a’ paraszt kertésze­ket megtámadná, nyomon ezekhez tsap—­nák—magokat. Nagybritannia Ismét sok száz Portugallus hújdok­­ló érkezett Plymouthba. Többre megyen már a’ számok mindössze, 2 ezernél.— Minden nap várnak még 5 százat Fal­mouth­ból és Portsmouthból A’ Tisztek, nagyobb­ részént, Vendégfogadókban lak­nak; a’ többiek pedig, egy a’ végre el­készíttetett épületben , vagy szállító ha­jókon. A’ Timesben , ran brasilia! ifjú In­­fantissa’ közelgető­ megérkezését illetve, e’ van: “Meg kell Ölet okvetetlen , mint törvényes portugalli királynét esmérni, és mint ollyannak, azon tekintettel bán­ni, a’ naillyet, mind, a’ két korona kö­zött álló szoros­ bar’ottsági szerkezetek , mind ezen.­éges. gyermek’ élet-ideje ’s neme, valamint azon állapot’ szorongatta­­tása, melybe ezen Hzgasszonyt­, nagyobb* részént az angl. Kabinet’politikája dön­tötte, kívánnak. D. Míg­ tsak úgy­ jelent volt meg Angliában, mint azon Királyné’ Regense és Ágense , a’ kit most a’ mi’ partunknál várnak. Ugyanaz a’ Felsőség bízta ő­ reá a’ maga’ dolgait, a’ ki a’ Király­nét a’ fejedelmi szék­re emelte , úgy mint, a’ Braganza Ház’ Feje(D. Pedro). Az angl. Király ,­ a’ ki D. Miguelt, mint II. Pedro’ Tisztviselőjét megesmerte, ’s reménytette, hogy kötelességei’ ösvény­­nyéből nem fogna kitérni, halmozva rakta ő­ reá ’s Ministereire, a’ megtiszteltetés’ és baráttság’ jeleit. Nyilvánvaló tehát , hogy Donna Maria da Gloria , Portugall’ törvényes Királynéja, ugyanazon jus-tzik­­két’ erejénél-fogva, mely által D. Mig. mint igazgató megesmértetett volt, kö­veteli azt, hogy nyomon , mint Portugall’ Fejedelemasszonya (Louveraine- je) ’s en­­nél-fogva,­­az O’ attya’ testvérjéje (D. Miguele) is, megesmértessen. Azon te­kintettel és tisztelettel kell tehát őtet fo­gadni, a’mellyek rangjához illenek. Nem kevésbé ő Királyné, mint D. Mig. Igaz­gató volt, hanemha képtelenek volnánk megváltani, hogy neki volt volna Jussa a’ Királynétól a’ koronát elragadni. Visz­­sza hittük mi követünket Lissabonból, mert D. Miguel a’ koronát bitangolta. E­ szerént, a’ mi’ Ministereink, akárhogy gondolkozhatnak ők titokban , nem bán­hatnak ő­ vele úgy mint Fejedelemmel, nem vonhattják­­ meg Donna Maria da Glóriától a’ fejedelmi just, mert a’meg­­esmérés’ nemakarása magába foglalná az Usurpator’ megesmérését. A’ királyi gyermek, ki Angliában védelmet keres, egyszerre elszaksztja az állat a’ dolgot, eltávoztattja a’ vádakat, mintha Anglia titkon, egy árúlót védelmezne. A’ Ki­­rályné’ellenemondhatatlan titulussá’ meg­­esmérése által, ollyan lépés fog létezni Európa­ szeme előtt az ángl. becsületre­­nézve, mint az ángl. behatására­­ néz­v­e

Next