Erdélyi Híradó, 1828. december - 1829. június (1-52. szám)

1928-12-30 / 1. szám

5 piatzra, ’s innen botsátott­ ki parantsola­­tokat a’ város’ védelmére és az össze­­esküttek’ üldözésére. Itt akadtak osztán össze, Pál­­is Gén. a’ Fő - Kommendáns , Sterren az Intendáns, Cordova, Velez és Ortez Generálok ; ’s mindeniknek dol­got adott a’ Had minister: Cordova Ge­nerálnak volt az a’szerentséje, hogy Ca­­rujo-val össze-akadt, ki mellett 16 Pat­tantyús volt. M­em tudván hogy ez, az össze-esküvőkhöz tartozik ; kéri tőlle a’ katonákat. Ezekkel vert ő meg egy más bandát, ’s űzte a’ szaladókat, kik köz­­zül sokan a’ piatzra futottak. Azon pil­­lantattól­ fogva, hevessé lett az üldözés, midőn az első 50 ember eggyesűl­vén , Crofton Komendáns alatt, útnak indul­tak, annál­ inkább , mikor az egész Gra­­nateros escadron megérkezett. Már most a’ város’ környékére is kiterjeszkedhet­­tek. — Az össze-esküt­en, Utólso gyű­­léssekben, leginkább a’ nép’ segedelmé­re tartotta a­­Szamot , ’s ezért kiáltozták szakadátlanúl: halál a’ Tyrannusnak ! élje­sen a’ cucutai konstitútzio! élljen San­tander­ben.! Esmértető szavak e’ volt: Szakadtság! De a nép nem szédűlt­ meg. A’ kik még nappal mentek­ ki hazulról, a’nagy piatzra mentek, kü­lömben, min­den ember otthon maradt, ’s óhajtva várta a’ reggelt, hogy lássa mi baj. Éj­félben ment­ el Mariano Paris, a’Cor­dova Gen. rendszabása szerént, mint De­partement Kommendánsa, hogy a’ Can­­tonból valami népkatonaságot hozzon a’ városba. Reggeli 8 óra előtt már, több felfegyverkezett falus­akkal érkezett­ meg, ezernél , kiket osztán mindenfelé széjjel küldöztek. Ettől­ fogva, a’ Szabadító pa­lotája­ dugva­ tele lett a’ város’ lakosinak a’ színéből. Az Érsek sept. 26-odikán h­álaadó nagy Misét tartott. A’ Bolivár és Ferguson Óbesterek’temetésénél ször­nyű nagy sereg ember gyűlt össze. Min­den lélek egésszen meggyőzed­etett, hogy az össze-eskütteknek semmi egyéb tzél­­jok nem volt, mint, hogy a’ Szabadítót ölljék­ meg , és hogy ezzel eggyütt a’ Köz­társaság is elveszett volna. Irtódzva gon­dolkoznak mindenek a’ Pattantyúsok’ vallomássokról, hogy Őket el tsá­bit­hassák azt ígérték nekiek, hogy 6 hónapi ’sol­dat mind elbotsájtják a’ szolgálatból, és a’ város’ kiraboltatását nekik engedik. A’ falusi fegyveresek már 4000 - re szapo­rodván, 5 híjján mind elfogdosták a’párs­­ütőket. Az elfogottak közt vannak San­tander és Padilla Generálok. Spanyolország A’ Constitutionelle írja Madridból nov. 27-edikéről, hogy barcelonai levelek szerént, több ember van még ott a’löm­­lötzökben 80-nál, kik azokkal, a’ kiket agyon lövöldöztettek, egy vád alatt van­nak , és alkalmasint nem-sokára azoknak a’ sorsokra kerülhetnek. N­a­g­y b­r­i­t­a­n­n­i­a Húsz idegen féle Státuspapirosok ( kö­telező adósságlevelek, obligatiók ) között , mellyek a’ londoni beursen fel vannak jegyezve ( számba - vétettek volt), az itt következő 13 nem fizeti a’kamatot: Bu­­enos-Ayres, júl. 12-ólta, 1827; Chili, mártz. 15-ólta, 1826; Columbia (első költsön-vevés) máj.-ólta, 1826 (második költsön-vevés), jan. 15-ólta, 1­829 ; Mexico (az 1826—beliért) júl. 1-ólta, 1827 ; Gua­temala, feb. 1-ólta, 1828; Peru,oct. 15- ólta , 1828 ( ezek eddig 6­­ pCentósok); Görögországban, 1-ólta, 1827; ennek má­sodik kőt tsönv­evése, júl. 1-ólta, 1­827; Por­­tugall, dec. 1-ólta, 1828; Spanyol Cortes- Bons-ról, 1822-től és 1825-r­ól, nov. 1-ólta, 1825. (azért enek a’föl ja maija, 100 hellyett tsak 10—11.Ezek az utolsók 5 pCentósok. An aug. Courier, dec. 2-odd­án azt mondja, hogy a’ D. JVlig. haláláról tá­madt hír, nem igaz, legalább, élt még

Next