Erdélyi Híradó, 1830. január - június (1-52. szám)
1830-05-04 / 36. szám
•N. ,ami ollyan végszándék ezután az uszázásokba becsúszna , még más felekeze tanácsával is kellene élni, kikről semmódon nem hihető az, hogy azon elsrajzot helybe hagyják. Talán esztelenvoliján szemlélődésre utalni, mert,ha azába veszik azt, közelről érdekli aéptelenséget, hogy megszédíthetne vagy ugtalaníthatna , ha pedig tsak tréfának rrják azt; úgy , igen lusták azok ahhoz,gy mosolgást szerezzenek. Mi azonban,djuk, hogy mind ezen , mind a’ túlsó dalán a’ tsatornának , próbát tettek abil következéseket húzni, mellyel a’ jen-állapot vagy a’ dolgok’ jövendő mentele Szűkön hagy-helybe. Ismételjük , a’ dikül hőgj ellen-mondástól tartanánk , így a’ két nagy szomszéd Hatalom, Ang-i és Frantziaország’ eggyet-érlése (haroniája), szíves és szakadatlan volt és az oco, van), és az ő közléseik a’ javallott idiszállításról teljes és megelégítő. . .Nem akarunk a’ frantzia Journalokét ranlattató szemlélődéseknek az Északirka’ jövendő kormánysorsáról semmi miosságot adni az által, hogy annak lízában ellene mondjunk. Azt sem akarik elszakasztani (eldönteni) ha a’Lepold Printz’ fejedelmi hatalommá emeltése Görögországban, szerezhet-é valaki másfelőlvaló ellen-mérték’ gondolatit ; hanem abban egésszen bizonyosok vagunk , hogy semmi olljas ellen-mérték Jour-monarchai formában, az Orleansáz’ hihető örököseinek , nintsen tzélban.“ A Couriernak ezen tzikkejére a’ párisi beralis Journalok mind , mérges vagy férgesebb jegyzéseket tesznek. A’ Joural du Commerce így szólt: “E’ szerént az algieri hadiszállítvány, semmi egyéb övetkezést nem szerzett volna, a’ sajátkeretet’ kielégítésénél. — A’ Courier azt mondja és ismét mondja, emlékezetet éremtő állhatatossággal, hogy a’ tartomány’ elfoglalásáról, só sem lehet, és ezek a’ gyakran ismételt, még, felidéző (kardra-hívó) állítások is, némán találják a’ ministeri Journalokat. Váljon való vólna-é az, a’ mint beszélték, hogy Polignac Úr lekötelezte magát, Algiert, a’ város’ megvétele után 1 hónappal, oda-hagyni ? Hát, az Anglusok is lekötelezték magokat, hogy azon fontos béljét nem foglalják el , mellyet mi oly’ sok jó lelkűséggel ismét oda-hagynánk ? “’s Máltát nekünk, a’Jóremény’ napját a’ Hollandusnak, Hollandiát ismét nekünk, ’sat, vissza adná? — A’ Globe and Traveller ezt mondja : Jelentettük tegnap (ápr. 5 ) hogy a’ frantzia Ministerium számára készülő hajók’ további készítését az anglui Ministerium egyenesen megtiltotta. Most azt halljuk, hogy Foreign-Enlistment-Billben, egi országrószeki Hivatalnál, egi Toldalék fedeztetett fel, mely szerént mindenki, a’ ki Angliában vagy telepjeiben , hajót oly’ szándékkal készít fel, hogy azzal olylyan Hatalom ellen hadakozzon , melységével barátságban él; az, hajója’ elfoglaltatását ’s a’ hajónép’ fogságra - tételét húzza magára. — A’ Courier ellenben azt állítja, hogy az országrószék részéről semmi belé-avatkozás nem történt, valami idegen szolgálatra bérbe kiadótt vagy kiadandó hajókra nézve. Az Age-ben (Híradó) e’van : “Mountharles Lord, a’ mint halljuk, azon esetre, ha D. Miguelt Királynak megesmérik , követnek neveztetett ki Lissabonba , vagy fog kineveztetni. Ez a’ kineveztetés, mint mi jó kézből tudjuk,bizonyosan megesik, ha D. Mig. mindennelköz botsánatot hirdet—ki, ollyat, mely a’ most elküldött britannus hivatali írásokkal megeggyez. Az előbbi hajó-megtiltáshoz ezt ragasztja még egy londoni író: “Egy mareggeli parancsolat (ápr.5)egyenesen meg. 285