Erdélyi Híradó, 1830. január - június (1-52. szám)

1830-03-13 / 21. szám

, 167­8■€£» dítsősséses ütközet’ emlékezetére. A’ kőit­u • • »­séget ezen falu­ parasztjai fogják viselni, kiket azért a’ Gróf minden váltság nél­kül , szabad földmivelőkké teszen. Az emlék, a’ beküldött rajz szerént, öntött vasból lessz, a’ postamentje (talpa) pe­dig márványból vagy Moskó’ szomszéd­­tságában termő legjobb köböl. Az épí­­tőmesterségi költség-számítás szerént, a’ rá-tejendő summa 45.000 rubelre megyen. Rumjauzow Gróf azt a’ jegyzést teszi , hogy az ő’ parasztjai, nem­­ hogy soknak tartanák ezt a’ summát, hanem, buzgó háládatossággal fogadták annak lefizeté­sét az Ó’ szabaduló Levelek’ aláírásakor. A’ Tsászár Vgge, méltóztatott a’ Gróf’ planumát jan. 1-ső napján, e’ folyó esz­tendőben, kegyelmesen helybe-hagyni; de, azon feltétel alatt, hogy a’ belső Mi­nisterium’ meghatározása szerént, a’ pa­rasztok tartozzanak az emlék’ jó karban­tartásáról is gondoskodni. Az emléken, az itt következő fennírás fogna lenni , muszka nyelven: ’’Itt mentette­ meg, se­gítséget kapván, Kutusow Hadmarsal Muszkaországot és Európát. ” — ” Ez az emlék a’ Tarutino falu’ parasztjainak a’ költségén állíttatott—fel, m­ellyért eze­ket Ilumjánzow Gróf, váltság nélkül sza­badokká tette. ” — Vgge, a’ Tsászár, a’ fennírás’ első részét, következő módon méltóztatott változtatni : ” Itt mentette­­meg a’ muszka Hadsereg, Kutusow Had­­marsal’ vezérlése alatt, segí­tséget kapván, Muszkaországot és Európát,” Titrisből. — A’ hadi történetek és ki­lömbözö vidékeken történt peslcsi ese­tek voltak okai (igazi példája a’ szeren­­tsétlenségből származott nagy szerentsé­­nek), hogy itt a’múlt esztendőben, mes­se (sokadalmi­ szabadtság), nem volt. A’ mi’ szövetkezésünknek külső országgal, ezen megszakadása kü­lömben, igen sze­­rentsés következéssel áldotta­ meg tar­tományunk’ kereskedését. A’ mi’ keres­kedőink mind­ inkább­ inkább házalkodtak belföldi Fabrikásokhoz és Nagykereske­dőkhöz, kik nektek azt a’ hasznot tették hogy a’ bevásárlásra hosszabb hitelt ad­tak, midőn a’ Leipzigiaknak, vagy kész­pénzet kellett fizetni, vagy kü­lömben is, tsak rövid fiatárra szabták a’ fizető időt. Már most, sok ollyan áruportékák gyűl­tek a’ Szabad­ságon össze, mellyeket Ör­mények vagy Georgiaiak Nisnei-Nov­­gorodban vásároltak össze. Arutáraink is meglehetősen dugva vannak muszka artikulusokkal (vásári tárgyakkal), ’s a kereskedés, még­ jobban is elterjedhetne, ha Baku-felé vízen folytatódna, a’ hely-­­ vett hogy eddig a’ kaukasusi bértzeken által jöttek, a’ hol a’járás igen terhes. — Vajha a’ mi’ Hazainkban is — de, pes­tis, és háború nélkül — lehetne akáregy­­szer valahára, egyedül a’ belföldi Fabri­­kákra ’s terményeinkre szorúlni: mert, hid­­e—el a’ ki talán még­ tsak nem is kép­zelheti, hogy­ az igazi cultura, széles ke­reskedés nélkül, sohase fog kívánt tökés—­letességre hágni. Törökország Konst.poli, jan. 26.—Ribeaupi­­erre Ur, a’ ki jan. 1­3-dikán érkezett i­­de, egynéhány nap-m­úlva be fog mulat­tatni a’ Nagyúrnak, és Orloff Gróf, ki tsak az ő’ megérkezését várta, meg fog­ja nyerni az ő’ elbútsúzó audentiáját. A’ Ribeaupierre Ur’ megérkezése­ ólta, több munkásságot venni­ észre a Diplomatiku­soknál, melynek a’ Görögország felett ismét igazában elkezdődött alkudozások főbb részét teszik. Már most, jól tudják, hogy Capodistrias Grófhoz a’görög con­­tinensről ’s szigetekről kérelmek gyűl­tek össze, mellyekben a’ 3 közbenjáró Hatalmat alázatosan és esedezve kérik, ne botsátanák­ el az Elölülőt a’ maga’ állá­sából, elő-számlálván a’ fogyatkozásokat.

Next