Erdélyi Híradó, 1830. január - június (1-52. szám)
1830-03-13 / 21. szám
, 1678■€£» dítsősséses ütközet’ emlékezetére. A’ kőitu • • »séget ezen falu parasztjai fogják viselni, kiket azért a’ Gróf minden váltság nélkül , szabad földmivelőkké teszen. Az emlék, a’ beküldött rajz szerént, öntött vasból lessz, a’ postamentje (talpa) pedig márványból vagy Moskó’ szomszédtságában termő legjobb köböl. Az építőmesterségi költség-számítás szerént, a’ rá-tejendő summa 45.000 rubelre megyen. Rumjauzow Gróf azt a’ jegyzést teszi , hogy az ő’ parasztjai, nem hogy soknak tartanák ezt a’ summát, hanem, buzgó háládatossággal fogadták annak lefizetését az Ó’ szabaduló Levelek’ aláírásakor. A’ Tsászár Vgge, méltóztatott a’ Gróf’ planumát jan. 1-ső napján, e’ folyó esztendőben, kegyelmesen helybe-hagyni; de, azon feltétel alatt, hogy a’ belső Ministerium’ meghatározása szerént, a’ parasztok tartozzanak az emlék’ jó karbantartásáról is gondoskodni. Az emléken, az itt következő fennírás fogna lenni , muszka nyelven: ’’Itt mentette meg, segítséget kapván, Kutusow Hadmarsal Muszkaországot és Európát. ” — ” Ez az emlék a’ Tarutino falu’ parasztjainak a’ költségén állíttatott—fel, mellyért ezeket Ilumjánzow Gróf, váltság nélkül szabadokká tette. ” — Vgge, a’ Tsászár, a’ fennírás’ első részét, következő módon méltóztatott változtatni : ” Itt mentettemeg a’ muszka Hadsereg, Kutusow Hadmarsal’ vezérlése alatt, segítséget kapván, Muszkaországot és Európát,” Titrisből. — A’ hadi történetek és kilömbözö vidékeken történt peslcsi esetek voltak okai (igazi példája a’ szerentsétlenségből származott nagy szerentsének), hogy itt a’múlt esztendőben, messe (sokadalmi szabadtság), nem volt. A’ mi’ szövetkezésünknek külső országgal, ezen megszakadása külömben, igen szerentsés következéssel áldotta meg tartományunk’ kereskedését. A’ mi’ kereskedőink mind inkább inkább házalkodtak belföldi Fabrikásokhoz és Nagykereskedőkhöz, kik nektek azt a’ hasznot tették hogy a’ bevásárlásra hosszabb hitelt adtak, midőn a’ Leipzigiaknak, vagy készpénzet kellett fizetni, vagy külömben is, tsak rövid fiatárra szabták a’ fizető időt. Már most, sok ollyan áruportékák gyűltek a’ Szabadságon össze, mellyeket Örmények vagy Georgiaiak Nisnei-Novgorodban vásároltak össze. Arutáraink is meglehetősen dugva vannak muszka artikulusokkal (vásári tárgyakkal), ’s a kereskedés, még jobban is elterjedhetne, ha Baku-felé vízen folytatódna, a’ hely- vett hogy eddig a’ kaukasusi bértzeken által jöttek, a’ hol a’járás igen terhes. — Vajha a’ mi’ Hazainkban is — de, pestis, és háború nélkül — lehetne akáregyszer valahára, egyedül a’ belföldi Fabrikákra ’s terményeinkre szorúlni: mert, hide—el a’ ki talán még tsak nem is képzelheti, hogy az igazi cultura, széles kereskedés nélkül, sohase fog kívánt tökés—letességre hágni. Törökország Konst.poli, jan. 26.—Ribeaupierre Ur, a’ ki jan. 13-dikán érkezett ide, egynéhány nap-múlva be fog mulattatni a’ Nagyúrnak, és Orloff Gróf, ki tsak az ő’ megérkezését várta, meg fogja nyerni az ő’ elbútsúzó audentiáját. A’ Ribeaupierre Ur’ megérkezése ólta, több munkásságot venni észre a Diplomatikusoknál, melynek a’ Görögország felett ismét igazában elkezdődött alkudozások főbb részét teszik. Már most, jól tudják, hogy Capodistrias Grófhoz a’görög continensről ’s szigetekről kérelmek gyűltek össze, mellyekben a’ 3 közbenjáró Hatalmat alázatosan és esedezve kérik, ne botsátanák el az Elölülőt a’ maga’ állásából, elő-számlálván a’ fogyatkozásokat.