Erdélyi Híradó, 1830. július - december (1-52. szám)
1830-10-09 / 29. szám
y a’ X-dik Károly Ministeriumát bíztathatta és segítette, tehát, a’ Times és a’ Courier újjra , egész meghatározással azt mondják, és kitettző betűkkel hirdetik, hogy 7: “A’ Hertzeg semmi részt nem vett a’ Polignac Hg. megtételében X-dik Károly Ministerének. A’ Hertzeg soha a’ Polignac Hg. kormányozása alatt, nem írt ő hozzá levelet, sem nem szent, hogy magaviseletét jóvá hagyya és ötét konstitutzió elleni tselekedetre felidézte volna. FRAN TZIslOR SZAG A’ Moniteurben e' van: “Azt erőssitik, hogy a’ ladminister, meg akarja vigasztalni a’ regementeket egy oilman Intézettel, mely sok szerentsés következéseket láttatik ígérni. Aról van szó, hogy a’ seregeknél már álló tanító-oskolákat két grádusra osztanák: az első grádus maradna, valamint ekkorig , alsó tudományok’ oskolája, ’s folytattatna ezután is a’ katonák' kiformálódássokra, hogy Altisztek lehessenek; a’ másik, felső oskolában tanítanák tovább az Altiszteket, mind a’ gyalogságból , mind a'lovasságból, a’ nekik valóban szükséges tudományokra. Ez az Altiszteknek kinyittatott felső oskola, azt vinné végbe , hogy az Altisztek a’ legfelső fogra is léphetnének. Ez a’ planum, nagy kezdete annak , hogy az eszes és jómagaviseletű katona, akármillyen böltsőben rengették azt, az új systema szerént, nem fog a’ nagy tökök háta-megett maradni, nem is fordít a’ katona oly’ hamar házas zászlójának. Sept. 15.• Frantziaország elég kezességet adhat Európa’ békességének fenntartására. Talán még nagyobb szüksége van a’ Frantziák’ Királlyának ezen békességre , mintsem akármelyik más Hatalomnak. Akármiféle lázzadás által is, tsak ő vesztene legtöbbet, vagy legalább ő nem nyerne többet. A’ Király’ politikájának A béke’ fenntartásának kell lenni. A’ nép’ egy részének háborgása, koráért sem kíván háborút. Büszke ugyan a frantzia nép, a’ Napoleon’ sássa alatt nyert fegyver dicsősségén, szentnek tartják ők ezt, de, mégis meg tudnak külömböztetni egy, ideig-tartó fénytől egy állandó polgári szabadtságot, a’ régi lehetetlenségekre vágyódás hellyett, inkább törekednek most a lehetségeseken. Most a’ nép és a’ Király egyforma fekvésben vannak. Jobb most azt megtartani a mi van , mintsem fejetlenség által bizonytalanra törekedni Váljon az a’ temérdek, magát jól bíró közép Státus, mely az előbbi aristocraţia’ és jobbágyság’ töredékeiből, ’s az ifjabb polgárokból és hadseregiekből származik, ama’ százezerek, kik a’ szép Frantziaország’ főidét, a’ feudalitás’ lebukása ólta, magok közt felosztották ’s a’ szorgalom’ minden ágát pallérozták, oly’ könnyen tennék-é kotzkára bóldog állapottjokat, mely nekik, most kivált’, két-annyit ér , minthogy az ujj országlás “a’ Charta’ valóságát’ és teljes haszna-vételét polgári jussaiknak sat. nyilván megígérte. Ide tartozik még a’ sajtó’ tsudállatos taktikája, az uralkodás, mely a’ mérsékleti képzeleteket, a’ legfedéresebb tálentomok’ egy czélra munkálódássok által megnyerte,és folyvást fenntartalik egy forma erejében. Ez a’ jelenet annyira egyedülvaló a’ maga’ nemében , hogy neki, még az ánglus históriák—se mutathatják párját. Kivévén valami kevés Ultra-Journált mind a’két részről, a’ frantzia Journalok feljűl-fordult többsége, az elmének , mérséklésnek, tapasztalásnak, méltóságnak ollyan erős seregét állították elő, mely az absolutismust már földig leverte, ’s a’ mely ellen az anarchistaus sem vihet végbe, semmit. Tetemesen elhibázza a’ dolgot, a’ ki a mostani Ministeriumban, Kamarákban és Journálokban uralkodó tálentomokat és szándékokat az 1789-diki constituált gyűlés’ Ideológus-