Erdélyi Híradó, 1831. január - június (1-52. szám)
1831-05-10 / 38. szám
Nr o. 38 Erdélyi Hí Kedden, —? ( Május 10-dikén) 1831 Olaszország—Frantiország—Nag vbitannia—Németország—Barkusország—Muszkaország Lengyelország—Magyarország—Hirdeté-----Mértéktár 289 --304 lap. OLASZORSZÁa Azt mondják, hogy a’ Németek’ kimenetele a’ Pápa’ birtokából, Frantziaország ultimátumánál fogva esik. Én azt, nem hihetem, azt mondja egy bolognai Levél , ápr. 14-ről, Németországnak , ha eggyütt tart, nem szüksége Francziaországtól íratni magának törvényeket. Legyünk büszkék , és gondoljuk meg, hogy nemcsak princípiumokért, hanem még és főképpen nemzetiségért is dolgozunk, itt, valamint Belgaországban. Ha háborúra kerülne a’ dolog, ’s meggyőzettetnénk , frantziásan szabnának meg bennünket, a’ mi némellyeknek , tettzhetne ; de sokatis szabnának el belőllünk. FRANTZIAORSZAG Az Alsókamara’ ápr. 13-dikai ülésében , a’vetekedések’ folytában feláll a’ többek közt Lamarque Gén, másodszor és az országjószék’ politikája és rendszabásai ellen , egy igen mérges beszédet tart, melyben a’ többek közt, Olaszországról szó is van , mely országban a’ Ministerium’ politikája a’ Frantziaországot illető ditső emlékezeteket kiirtotta , illyen kifejezéssel élt: “A’ punka hívség és a’frantzia hívség, synonimák. “E’ felett, szörnyű lárma lett a’ gyűlésben , és a’ Beszéllőt rendtartásra igazította az Elölülő; de azért nyomon ismét azon keserű beszédeket folytatta , és tsúfolódott a’ Minister’ békeszeretetén, ki, mint ő iróniával hozzá tette, igen is, a’ bizodalmát ismét helyre fogja állítani, a’ Státuspapirosokat felemeli, és az egész világot kielégíti, egy nehány bosszút tartó főkön kívül, kik , lesütött fővel, ’s lelki kéttségbe-eséssekben , talán az I. Ferentz’ esméretes szavát másképp’ fordíttják és egésszen suttogva mormolnák : “Minden raegmentődött, tsak a’ betsűlet nem.“ — Ezek a’ szók ujj zajgást támasztottak a’ gyűlésben , sokan kiáltották: Minő gyűlöletes hasonlítás! NAGYBRITANNIA London, ápr. 15. — Brougham Lord igen eleven színnel festette le ápr. 14- dikén a’ Felsőházban a’ mostani systema’ visszaélését, ’s utai, azon veszedelmekre mutatott, mellyeknek magokat kiteszik, ha a’ néptől az ő’ bírtokaikat elfogják. Nem akar ő fenyegetődzni, hanem eszméltetni, mert gyakran hallani az engekmenkovét a’ nép’ beszédében dörögni.— A’ Plerald azt mondja, hogy a’ Cityben nagy tűnődés uralkodik , a’ reformbill, végre is a’ sárban maradna, nem mehetne állal a’ házon. Azt mondják , hogy a’ Király, engedett volna, és ha a Ministerek a’ minoritásban maradnának nem bontaná fel a’ Partement A. A’ Alt- /