Erdélyi Híradó, 1831. január - június (1-52. szám)
1831-06-25 / 51. szám
dül tsak a hadi gőzhajókra vannak rendelve, a’ munkamivek’ (ranchinák) szolgálatára. A’ Journal des Defeats a’D. Mig. már elébb előadott sorsához, említi még azt is, és, meghatározva , hogy a’ frantzia hajóseregnek egy része Oportot is elrejtesztette. A’ Journal de Paris azt beszélni, a’ mi hihető ig, hogy Quelen Ur ( a’párisi Érsek), Pacot Abbást, eggyiket azon Papei közzűl, kik, a’ néhai Grégoire Ur temetésénél szolgálták , interdictbe tette. Egy, a dolgot jól tudó személy azt állítja , hogy az országrószék ezen interdictről, tudósítást vévén, azt végezte volna (ő már az, a mi nem hihető, sőt tudatlanság ), hogy Quelen Urat magátfüggesszék fel az érseki kötelességektől, és neki Coadjutor rendeljenek. Paris, jún. 1 — A’ Telegraphi lineár kormányozása egy ordonnance által a’ belső Ministerre bízódott. Az ezt indító hivatali tudósításban e’ van: “A telegramus sírteák’ kormányozása mindenek felett oly’ intézet, mely nagy bizodalmat kíván az ország’ belsejebeli esetekről, elébb tudósíttatik, az, az országlószéknél, e ’ Státus’titkait szükségképpen reá kell a-rá bízni, ha aról van szó hogy parantsolatok küldődjenek. Előkelőségi politikai intézet tehát az, mely nekem (d’ Argent Gróf, Kereskedésministernek, ki a’javal’ viot teszi) azért látszik közvetetten és közbenjárás nélkül a’ belső Minister’ kezében maradni.“—Egy más Ordonnance, For Alphous Urat nevezi a’ telegraphi isteák’ főkormányozójának (kéltség kívül a belső Ministerium alatt) az elbolsáttatott Marsal Úr hellyett. A’ Messager ezt mondja : “Egy Ordonnance-ról beszélnek, mely a’ Vámosok (douanier) seregét Kompániákba és Tsajiatokba organizálja az ellenség elleni szolgálat végett, betsapás’ esetére. Ennek a szerentsés gondolatnak a’ lenne a’ következése, hogy a’ munkás hadsereget 25,000 derék vitéz katonákkal szaporítaná. Al Quotidieuve azzal vádolja a’ frantzia Kabinetet, hogy tsupa bábokból áll kiket az alig, országlószék dróton rángat. Míg még Anglia kéttséges vólt, ha ollyan Printz, a’ ki neki tetszik, jönne a’belga fejedelmi székre, nem akarta tűrni, hogy Belgaország , Luxemburgnak hozzákaptsolódásával, egy tömött (compact) országgá váljon. Akkor, Frantziaországseta akarta azt. Most, mikor Leopold Printz király fogna lenni, egésszen jónak találja Anglia , hogy Luxemburg Belgiumé legyen : tehát, Frantziaország is jónak tartja. Ilyen az ökörválasztó Senator- ügy —- nem-ügy. Pedig , híjjaba' — minden engedés, mellyet Frantziaország a’ békének áldoz, neki, Angliával szemközt, — semmit sem lendít, ha egy feszesfuldi (continentalis ) háború tör ki Sohase kellene Frantziaországnak saját szemét Belgiumról levenni. Még az Avenir (papi Journal) is azt mondja, hogy a’ Ponsonby Lord’ Levele, tsak Folytatása egy barbarus Codexnek, mellyet Európában Nemzetek’ bírtokának (jus) neveznek. — E’ még, mind semmi ahhozképpest, a’ mint a’ Constitutionnel, National és Courrier-Francais kikelnek. A jún. 4-dikei Moniteurben e’ van „Brestben , az itt következő tudósításodat vették Lissabonból: “A’frantzia kerülő-hajósereg’ Vezérének, kire a’ vólt „bízva , hogy a' portugalli országlószék,,tól elégtételt vegyen a' frantzia alatt„valókon elkövetett otsmányságokért, szaros útmutatásokat adtak. Huszonnégy „órát engedtek, hogy a kívánt elégtétel„nek , mindjárt azon hajósereg’ megérkezésétől fogva a’ Tájo’ vizére, megfeleljenek. Minthogy a portugalhor-