Erdélyi Híradó, 1832. január-június (első félév, 1-52. szám)

1832-01-31 / 9. szám

Az ő tudósítására melyet a’ Prussiában maradott azon Lengyelek sorsáról tett, kik az amnestiárrak hitelt adni nem akar­nak , a’ Lengyelek segedelmezésén itten lévő egyesület Elbingbe a’ keze közzé gyűlt fundust el küldötte. Lipsiában is szép summákat adtak a’ Lengyelek felse­­géllésekre sokakat felruháztak, ’s szál­lásokra rendeltek. Éppen most men­nek Lipsián keresztül Francziaország fe­lé 800 tisztek kik a’ Gielgud haditesté­hez tartoztak. Ezeket Prussián keresztül prussus tisztek kísérték, élelmekről gon­doskodtak ’s napjában 12 jó garast kap­tak. Lipsiában a’ polgárok’s jóllévő asz­­szonyi egyesületektől úti pénzt kapnak. Váljon mi tudományt fognak e’ szabadság Apostoli Francziaországban terjeszteni , hol a’ polgári jus­tolok megtagadtatok Itten a’ keresztül utazó Lengyelek ’s a’ kereskedő levelezések igen sok határán tulvitt híreket terjesztenek­ el , milye­nek az Universitas bezárása, a’ Lengyel­­országi főbb tanuló Intézetek’ könyvtá­rainak elvétele, egy uj tanítási plánum­ról mely szerént a’ franczia nyelvnek ’s közönséges históriának tanítása megtil­­tatnék s minden nap fogdossatnak a’gya­núsok , ’s Oroszország belsőjébe vitet­nek ’sat. Lipsia, Jan. 5-év : Tegnap itt egy nagy concertet adtak a’ Lengyelek szá­mára , melyen 1,200 személyek voltak jelen. M­ü­neben, Jan. 4-kép : A’ Király­nak országgyűlési bérekesztő rendelése múlt hónap 29-éről 79 §-ban megjelent. A’ sajtó szabadságról és könyv-kereske­désről következendő van benne. Mivel a sajtó szabadságát és könyv-kereske­dést illető edictumaink felett a’ Státusok meg nem egyezhettek , tehát mi sem ad­hatjuk egyezésünket a’ Statusoktól e’ végre nekünk elénkbe terjesztett törvény­javaslatra. A’finantziai törvények lajstro­mában ez olvastatik , hogy népünk eránt viseltető gondos szeretetünknek bizony­ságát adjuk , királyi jussaink’ fentartása mellett hely­behagy­tuk , és elfogadtuk a’ Státusoktól ezen harmadik finantziai idő­szakaszra udvarunk tartására kiszabott 5 millió esztendei jövedelmet, mely a’ ta­valyi Civillistánál sokkal kevesebb, mely­nél fogva kéntelenittetünk mi is minden ezelőtt járni szokott pensiok terhét ma­gunkról lerázni, nem lévén semmi által ezeknek fizetésekre köteleztetve. NEME­TALFÖLD. A’ belga Moniteur Jan. 8-ról vilá­­gosításokat ad az utóbbi időkben elter­jesztett azon hírekről, hogy Oroszország vonogatja magát a­ 24-dik czikkelyű kö­téshez állástól, ’s azután e’ kérdést vis­­gálgatja , valyon annak következése eu­rópai háború fog é lenni. Ha Oroszor­szág Prussiában és Austriában bízhatik , így okoskodik e’ hírlevél: lehettséges az a’ háború , hanem akkor Francziaország és Anglia között bizonyosan szövetség köt­­tetődnék. Prussiának és Austriának azon­ban nagy okaik vannak arra, hogy bé­kességet óhajtsanak : az elsőnek neveze­tesen azért, mert Fridrik Wilhelm ki­rály jobban esméri népe’szükségeit, mint sem státussá’ boldogságát uj harcz-ziva­­taroknak tenné­ ki. Maga Oroszország sem bízhatnék Lengyelországban , háta me­­gett hagyva azt. Mind­ezen okokból azt következteti a’ Moniteur hogy hihetőbb a’ békesség’ tartása, mint a’ háború ki­ütése. OLASZORSZÁG. All gem. Zeit. Bolognában na­gyon elterjedett egy írás ezen fel­úl í­­rással: „Bologna tartománnyá polgári gárdája komendánsa Státus-titoknak Kar­dinális Bernetti­­ Eminentziájához. “ Eb­ben előadódik hogy a’ Pápa státussaiban 66 .фэ

Next