Erdélyi Híradó, 1832. január-június (első félév, 1-52. szám)

1832-02-21 / 15. szám

«ф 120 «ф» foederatu Mo­narchiává­ váljon ; de a* Senátorok kamarája azt határozta , hogy mivel az idő arra nem elégséges, ezen fontos tárgy a’ jövő ülésre halasz­tódjon. IVov. 1-ső napján a’ Kamarák, gyűléseit az Előlülő egy okos beszéddel berekesztette. Fájdalom Brasiliában a’ fe­jetlenség pártfogójin kivűl (melynek ve­zetőjének a’hir Marquis Barbacenát tart­ja) még két egy mással merőben ellen­kező felekezetek vannak: a’ foederatis­­ták és unitáriusok kiket régi constitutio­­nalistáknak is neveznek.­­• Éppen most terjedett­ el az a’ hír hogy Buenos-Be­­l­esben revolutio ütött­ ki, ’s egy Dicta­tor neveztetett. Minden házak felmolóz­­tattak , és a’ Rousseau ’s Voltaire mun­­kájik elszedetvén , hóhér által megéget­tettek. Ezen rendszabások hibája az hogy 50 esztendővel elkéstek. ÚJABB TUDÓ­SÍT­Á­SOK, a’ Moniteur Febr. 4-kérél jelenti: A­’ londoni Conferentia Jan. 51-ken Lon­donban egybegyűlvén az nap az 55-dik protocollum aláíratott, mely­ben Nagybri­­tannia ’s Francziaország részéről a’Nov. 15-ki belgiomi tractatus megerősítve ki­cseréltetett, a’ más három udvarok ré­szére pedig fenhagyatott hogy azon tra­ctatus megerősítését későbbre beadhassák. Petersburg Jan. 31-én: Orlot- Gén. Adjutáns az éjjel mint rendkívül való követ Hágába küldetett Hollandia Királlyához. — Ettől fontos következése­ket lehet várni. A’ Moniteur Febr. 5-kán így ír a­­zon öszszeesküvésről melyről közelebbi újságunkban emlékeztünk: Febr. 1-sején éjfél után 3 órakor a’ Politia feje Char­­lier úr Prouvairs útszában egy házat kö­rül vétetett. Az öszszeesküdtek egy poli­tia katonát főbe lőttek. Az öszszeesküdtek egyik fejét felfegyverkezve, a’ Louver kul­csaival a’ kéménybe rejtezve elfogták. A’ Bastille piatzon is 50 embert, puskák­­kal ’s pénzel felkészülve elfogtak. A’ Se­quana hídján is az öszszeesküdtekkel ve­rekedésre került a’ dolog, közzülök sokat* elfogattak , egy megöletett sokan meg­­sebesedtek. Az elfoga­ttattak között van­nak Karlisták­, Napoleonisták ’s R­espub­­likánusok. — Mint írják közöttök van­nak Maugin úrnak egy öcscse, Delauney úr a’ nép barátjai kincsmestere, Meton сГ Argent a’ Lacroix társaságból ’sat. (A.l­­­g­e­m. Zeit.) A’ Népek barátjai társasága Parisban Febr. 1-jén estve gyű­lést tartott 16 lusterrel világositott nagy szálában , mintegy­ két ezeren valának je­len. A’ szála közepén felállított szó 1­ós székből tartott heves beszédek között e­­zek is valának: „Az uj igazgatás a’szent szövetséghez tartja magát, Ígéreteit nem telyesítette, az adót nevelte, a’ követe­ket megvesztegette, Lengyel és Olasz­országokat feláldozta , ’s mint XVI La­jos az országot el akarja árulni. Filep La­jos csak J­emappesről ’s Valmyről be­szél, ’s nem említi hogy Dumori ezzel az ellenséghez általment. Egyetlenegy szabadulás útjának álliták a’ Köztársaság kikiáltását. Továbbá hogy Német, Olasz ’s Lengyelországok magokban fenálló or­szágokká formálódjanak , a’ külföld sza­badsága által tétessen Francziaország sza­badsága bátorságba. A’jelenlévők között sokan voltak az ágyuzó seregből , a’ nem­zeti gárdából, sőt a’ linea seregekből is, sok Lengyelek, nehány Németek , sok asz­­szonyok. Némelyek megesküdtek hogy mindent elkövetnek a’ mostani Igazgatás megbuktatására, egész elragadtatással ki­­álták: Éljen a’ Köztársaság. Sok pénzbeli segedelmek is tétettek. Szeben, Febr. 17-én : Köz­be­csülést érdemlett Oberstlieulenant M. Bé­­nyei Báró N­­a­d­á­l Imre úr a­ mai nap reggelén meghalt.

Next