Erdélyi Híradó, 1833. január-június (első félév, 1-52. szám)
1833-04-23 / 33. szám
kívüli küvetje a’ Prussus udvarnál Gutierrez de los Rios Parisból, Berlinbe megérkeztek. BELGIOM. A’ Courrier belge ezt írja : Londonból következő fontos tudósítást vevők, oly forrásból mely bennünket ritkán csaltmeg. Dedel úrnak ismét értekeződése lévén herczeg Talleyranddal és lord Palmerstonnal, felszólitaték , hogy nyilatkoztatná ki világosabban mint eddig teve , micsoda princípiumok szerént volna felhatalmazva az alkudozásra ; mire Dedel úr azt felelé, ő azért küldetett hogy az alkudozásokat a’prussiai thema princípiumai szerént ismét kapcsolatba hozza, és ő nem fogad el semmi esetben olyan feltételt, mely Hollandiától többet kivon annál,mi ez egyezésben van. Hozzátette azt is: Wilhelm király elhatározta magában, oly erősen ragaszkodni ezen temához, hogy mintsem csak egy pontra nézve is engedjen többet valamit , mint a’ mennyi van e’ themában, inkább kötelességének tartja még valóságos háborút is próbálni Franczia ’s Angolországokkal, ha ezen két hatalmasságok még kényyszeritő eszközök felől gondolkoznának. Dedel úr ezen nyilatkozása után az a’ hír terjedt-e Londonban, hogy az ő küldettetése nem vezérlend az ügy eligazítására. OLASZORSZÁG, Róma , Mart. 26-kan : Néhány nappal ezelőtt foglyok vitettek el az Angyalvárból, Civita Castellanába. Azt mondják negyvenen voltak , kik közzül 52- en 4 — 15 esztendei várfogságra ítéltettek , a’ többiek szabadon bocsátanak , minthogy ilyen hoszszas foglyoskodások után sem került semmi ki ellenek. Az egész dolog titokban maradand. Nincsenek tudatva sem a’ perfolyamat, sem a’ megitéltettek nevei, sem az itélőszék neve. Ez természetesen réműlést okozott. Sokan ezt kérdezik: Ezé az amnestia? A’ Gazetta di Bologna jelenti Anconából hogy az ott felállított büntetőtörvényszék Mart. 18-án három személyekre mondott ítéletet, a’ politicai nyughatatlanságok alatt elkövetett vétkekért. Mariano Bevilacqua Anconából és Lorenzo Tonelli Fanoból, rajok bizonyosodván hogy 1832-ben Máj. 25-kán Gróf Boldárit megölték, halálra ítéltettek, ’s Mart. 26-kán reggel agyon is lövettek. Camillo Melloni Macerataból, mint a’ mozgatható Colonne feje, ’s Carbonarismus terjesztője, örökös gálya rabságra, ’s még 16 más személyek, különböző büntetésekre ítéltettek. PORTUGALLIA. A’ Times a’ következő hivatalos tudósítást közli D. Pedro táborának munkálkodásáról Mart. 5-dikéről: Viradtkor ( Mart. 4-ikén) az ellenség egy massa sehüzest tódit a legszélsőbb lineánkra, de generalis Saldania nem feleltete annak tüzelésére. Ezen schüzesek erős osztályoktól segitetének, melyek rendben megtámadás végett eléfelé nyomuló colonnek előtt vonulának el Meglehetős elszántsággal lépdeltek a’ colonnek Lordello , Pastelleiro , a’ fenyő erdő, ’s ezen állás pontok közti kapcsolatlinea ellen. Ugyanazon időben a’ fenyves és világitó torony között is nyomula elő egy colonne, midőn egy compania a’ 5-dik ezredből Moniz kapitány vezérlése alatt, a’ 10-ik ezred két companiájától major Magathaeus alatt segitetvén, bajonettekkel erősen megtámadák azt. Az ellenség sergeink által vitézül fogadtatván , a’ földet önnön boltjaival bobitá be, kiket bajosmetteink , puskatüzeink és kartácsaink hullatának el. A’ major Shaw maroknyi scotussai ’s schüzesei, a’ 12-ik vadászezrednek egy osztályával együtt, Queiros