Erdélyi Híradó, 1833. január-június (első félév, 1-52. szám)
1833-05-04 / 36. szám
luk az ország Rendelt; ’s hogy ezen küldöttség munkáji érett megfontolása után, az ősi alkotmány veszedelmezése nélkül, mentői előbb bölcs törvények szerkeztethessenek , már azon országgyűlést hirdető királyi levelünkben kijelentettük volt hogy nem csak azon munkálatok sajtó alá bocsáttatásokat megengedtük, hanem szivünk belső vonszódásából ezen munkák megvisgálására , 1831 October 2-ra, egy külön országgyűlést egybehívtunk. De éppen ezen időben szinte egész Magyarországot egy új addig esméretlen irtózatos közönség sanyargatta, hogy ekkor országgyűlését tartani nem lehetett, azt minden kit természeti nemzeti egyenessége lelkesit megvallhatja. — Éppen oly világos az is hogy maguk az ország Rendei, 1830-ban s Nov. 23-kan kelt alázatos felírásokban , azon kívánságokat terjesztettek élénkbe , hogy azon rendszeres munkák addig országos tanácskozás alá ne vétessenek, míg azok az ország törvény hatóságaival nem közöltétnek, ’s így azoktól előre fontolás alá nem vétetnek , — a’ környűlállás hozta magával, hogy a’ törvényhatóságoknak kiknek figyelmeket az uralkodott ínség orvoslása egy ideig elvonta — ezen czélra idő engedtessen. Azonban a törvényhatóságok, munkálkodások siettetésére , több ízben megintettek . Ezért is az ország Rendeinek múlt hónap 50-kán kert felírásokból kedvetlenül értettük azt, mi az országgyűlésének általunk tett elhalasztását érdekli , midőn éppen abban keresik sérelmeket , mi a’ Rendek kívánsága teljesítésére törekedő szives hajlandóságunk, ’s tett ígéreteink telyesitésének legnyilvánabb jele. Ezeket jól tudva, midőn kész háládatosságot , ’s a' köz jó előmozdítására törekedő szíves igyekezetünk buzgó előmozdítását vártuk volna , nem titkolhatjuk az iránti kedvetlenségünket hogy ámbátor a’ mostani országgyűlése kinyitásától fogva már több mint három hónapok eltettek , mégis az országrendei törvényes kötelességek szerént nem fordítottak gondoskodásokat azon valódi czélra , melyre ezen országgyűlést még a’ törvényes idő előtt egybehívtuk, t. i. a’ rendszeres munkák visgálására , ugyanis jóllehet 1807-ben October 30-kán az országgyűlésé az ország főbb sérelmének azt nyilatkoztatta, hogy az 1791i-ben rendelt országos küldöttségi munkák még visgálat alá nem vétettek, az 1850-beli 6-dik czikkely szerént ezen országgyűlése egyenesen azon rendszeres munkák visgálatára rendeltetett , még is a’ Rendek sem a’ törvény tiszta értelmének, sem a’ mi atyai szives czélzásunknak eddig elé meg nem feleltek. — A’ mi már azon rendszeres munkák elővételi sorát illeti , ámbár elég lenne kegyes előadásiak foglalatjára, ’s az azokban kifejtett okokra hivatkozni, melyeknél fogva előbb az urbariale, mindjárt utánnok a’ törvénykezésbeli, ’s ezek után az adóbiztossági munkálatokat kivántuk vitatás alá vétetni ; még is atyai szándékunk tisztasága szerént nem késünk önként kegyesen kinyilatkoztatni, hogy a’ mi meggyőződésünk most is ugyan az, mit még 1807-ben Nov. 10.-ben a’ Rendek kivánatival megegyező válaszunkban kijelentettünk , hogy az igazság kiszolgáltatásába becsúszott önkény határok közzé szorutlasson , ezért is a’ törvénykezést illető munkálatot a’ legsürgetőbbek közzé számláltuk , ebbéli meggyőződésünk az azon idő ólta lefolyt tapasztalás ’s az e’ tárgyban halomra nevekedő recursusok által még jobban megerősödött , úgy hogy most már akár a’ törvénykezési és földhasználati ’s több más munkálatok közötti szoros kapcsolatot, akár azon számos és felette sürgető ellátásoknak ( pro-