Erdélyi Híradó, 1833. július- december (második félév, 1-53. szám)
1833-10-22 / 33. szám
király Berchtesgadenből csupán ezen ünnepekre szándékozik Münchenbe jőni. A’ város máris nyüzsög ez innepre felgyűlt idegenektől, luk közt egész sereg ifjú sőt gyermek francziákat láthatni. A’ lipsiai újság következőt ír Berlinből sept. 29-ről: Ha Schwarzenberg Félix fiangába megyen , értesiteni a’hollandus királyt arról, hogy a’ három hatalmakra számot ne tartson , mivel ezek a’ Belga kérdés valahárai eldöntését óhajtván Münchengrätzben meghatározták ez ügyben Angliával és Francziaországgal egyetérteni. Arnim úr holnap indul el Brüsselbe mint prussus követ. Dresda octob. 2kán: Azon hír, hogy a’ Bordeauxi bg (V. Henrik) szerencséltetésére ment franczia karlisták a’ Cseh határszéleken nem bocsáttattak bé, nem hogy megbizonyosodott volna, sőt magános tudósitások szerint ezen szerencse kívánások sept. 29-kén Buschherádban valósággal meg is történtek. Nem jelentek ugyan meg több százan mint az újságlevelek hírlelték , hanem csak annyin menyin 20 kocsiban elfértek ,’s ezek közt aιm olyak kik már régóta Németországban laktak. Az ifjú Fitz-James hgoek volt szerencséje a’ kardot és sarkantyúkat az ifjú bordeauxi hgnek általnyujtani ’s a’ legitimista Francziaország szerencse kivonatait ’s kódolását kifejezni. X-ik Károly ’s placas hg nem voltak jelen ezen innepélyes udvarláson , mivel mint mondják az egészben nem egyeztek meg. Hogy ezen történet után a’ Berry hgnét is Buschtieradhba várhatják , alig szenvedhet kétséget. Darmstadt September 18-kán: Emmerling követ úr különösen , a’ törvény kiszolgáltatásnak Starkenburg provinciában lévő sajnálásra méltó állapotját fejtegeté, ’s orvosló szerül a’ Juryt(esküitek székét ) ajánlá. Ez iránt tartott beszédében a’ többek közt ezeket monda : „Nem titkoljuk, hanem nyíltan ’s kereken kimondjuk, hogy eddig elé is, ’s talán e’ jelen pillantatban is, a’ botránkozás köve az esküdtek törvényszéke, mely a’rhenusi Hassiában divatozó öt törvény könyvnek a’ rhénus innen eső partján Starkenburg és felsőhassiai kerületekben való elterjedését akadályozá. A’ törvénykezések szóbeli és nyilvános folyamatával kétségkívül könnyebben megbékéllenének, de a’ Jury az, melytől mint valamely rémképtől úgy rettegnek, ’s melyről oly véleményeket hallunk nyilatkoztatni, hogy ennek léte által az ország bátorsága ’s a’ királyszék állandósága a’ történet változásinak lenne kitételve. Minő rettenetes megvakittatás! Hát Napoleon határtalan hatalma, uralkodása, a’Jury alkotmánya mellett nem bánthatatlan maradt é ? ’s nem láttuk é, hogy Francziaországban , a’ restauratio, éppen úgy mint a’ július napi kormány , a’ Jury által minden tekintetben sértetlenül álla fen ? Hallotta e azt valaki, hogy egy franczia igazgatás, az esküdtek itélet-tételeit, mint ön elenyészése magvait tekintené, azokat rettegné ? Anglia királyi széke másfél évszáz óta rendületlen áll , ’s pedig ez országban a’ Jury alkotmány a’ büntető törvénykezésnek egy nevezetes alkotó részét teszi. Minden kormány annál erősb ’s állandóbb alapon nyugszik , minél inkább igyekszik a’ népnek oly törvényt kiszolgáltató intézeteket adni, melyekhez azt, szeretet ’s birodalom lánczolja, és a’ státus belső viszonyai erőszakos felforgatása által félnie keljen, hogy ezeket elveszesztheti. — Az esküdtek törvényszékinél, melynek tagjai szüntelen változnak, lehetetlen, a’ mi fájdalom az állandó törvényszékek ítélettételeiben gyakran megszokott történni, hogy ф 2