Erdélyi Híradó, 1833. július- december (második félév, 1-53. szám)
1833-08-20 / 15. szám
Ф egy papi és világi személyekből alkotott elegyes biztosságra bizattatik, melynek hatalma lészen, azon esetben ha valamely egyházban protestáns pap három év alatt semmi isteni tiszteletet nem tartana , azon egyházi jövedelmet megszüntetni , és azon ekklésiát mással egyesitetni. Julius 30-kán a’ felsőházban az izlandi egyházi reformbill harmadszori felolvastatása 135 szózattal 81 ellen tehát 51 szózat többséggel meghatároztatok FRANCZIAORSZÁG. Marseille utszáin a’ legitimisták és republicánusok között, estvénként gyakori veszekedések történtek, az elsők zöld és fejér köntösökben ’s hasonló színű pántlikákkal ékesítve járkálnak alá ’s fel, ’s ezt éneklik : „ Henrike még valaha uralkodni fogsz Francziaországban “ a’ republicánusok azonban ezt kiállják : éljen a’ köztársaság ! Francziaország nem vész el,“ több republicánus fogadtatott el. A’ Királyné Mária és Clementina herczegaszszonyok Julius 27-kén estve 6 órakor Brusselből a’ Tuileriákba viszszaérkeztek. Az ezt megelőzött nap estvéjén a’ Királynál udvarláson volt személyek közűt megjegyezték görög követ herczeg Souzot is. A’ párisi újságok a’ julius 27-i innep leírásában mind megegyeznek abban , hogy az csendesen minden rendetlenség nélkül ment véghez. Nap felteltével (így szól a’ Moniteur ) az invalidusok udvaráról és a’ város házáról huszonegy ágyú lövés hangzott. A’ főváros minden templomaiban pompás isteni tisztelet tartatott, a’ törvény és szabadság oltalmazásában elesett polgárok emlékezetére. A’ júliusi hősök tiszteletére gyász emlék állíttatott a’Bastillepiaczon. A’ Louvrén a’ Froidmanteau ulszán , a’ mars mezején, és az Innocens pieczán lévő gyász emlékeket új győzedelmi jelek ékesítek. Egész nap szomorú mu’sika hangzott, ’s minden óra negyedben egy ágyú dörgött. Éjjel a’ júliusi vitézek sírjait gyász világítás környezé. A’ pontheusnél 10-dik Henrik oszlopa mellett, a’ három júliusi napokat képező három szörnyü nagyságú zászlók állíttattak magos árbocz fákra. Kivülről is felvalának minden templomok ékesítve, minden nemzeti zászlókat fátyol fedeze, Arcole hídja hoszszu tölgy levél koszorúkkal kerittetett , ’s közbe három szinü zászlók , ’s júliusi keresztes díszes érdem jegyek állitatattak , a’ hotel de Ville hasonlólag vala felékesitve , Napoleon szobrát arany csillagokkal hintett zöld lepel fedé, a’ Vendomi oszlopot,Napoleon hadvezérei, ’s nevezetesebb győzedelmes nevekkel díszlő tizenkét kisebb oszlopok keltték , a’ Tuileriák kertjében , ’s az elizeum mezején hangászkar, és játékszínek állítattak , ’s mind ezt számtalan tolongó néptömeg foga körűl. Az egész innep alatt oly tökéletes rend és béke uralkodók, a’ milyet csak egy constitutios kormány , S egy szabad város kívánhatnak. A’ júliusi innepléseket egy levelező környülálásoson igy irja le. Paris Julius 27-kén éjfélkor. Semmi nevezetes nem történt, az első napi inneplés a’ legszebb rendel ment véghez. A’ fő város egész nap nagyon eleven volt, ’s még most éjfélkor is az. A’ rekkenő melegben tenger nép hömpölygőit a’ sétáló helyeken a’ Boulevardon, ’s Tuileriák kertyén keresztül az elizeumi mezők felé. A’ Párisiak számát nevelték az ország több részeiből felsereglett nagy számú emberek, csak nem annyi angolok , kik közűt sok tagjai a’ felsőháznak, ’s nehány németek. Nagy tolongás volt a’ Seine partja hoszában , hol három távol eső pontokon u. m. a’ városházánál , Thiers úr hajóján, Váz invalidusok .-