Erdélyi Híradó, 1834. január-június (első félév, 1-51. szám)

1834-03-04 / 18. szám

146 raj­z i­g­a­n próbáltak a’ dolgot lecsendesitni, miben végre szerencsésen is boldogulván, Ca­be­t úr az ülés végével következő nyilatkozást olvasott fel: már megmondtam, ’s most ezen­nel ismétlem, hogy a’ szónokszékből tartott beszédemben, valamint máskori velekedéseim­­ben is legkisebb szándékom sem volt, a’ bel­­minister személyét megsérteni.“ Erre a’ bel­­minister következőt olvasott­ fel: ,,A’ Cabetúr beszédjére való feleletemben, mint ezennel ki­­nyilatkoztatom, Cabet úrnak csak állításait’s vélekedéseit, de teljességgel nem személyét volt szándékom megtámadni.“ Mind a’ két nyi­latkozás a’ kamarától nagy helybehagyással fo­gadtatott. A’ követkamara febr. 7ki űlésiben meg­­határoztatott, hogy senki se bátorkodjék kö­zönséges helyeken és útszakon írásokat, rajzo­latokat, kő vagy réz metszéseket, a’ maire­­től vagy városi tisztségtől előre nyert engede­­lem nélkül kikiáltani, árulni vagy osztogatni. Azon javaslat, hogy a’ törvény autorisatioja alatt megjelent Journalok a’ feljebbi határozat alól kivétessenek 189 fekete golyóbissal 163 el­len visszavettetett. (Indicateur de Bordeaux). Deserombes blayei pap haláláról azt beszéllik, ő halála e­­lőtt egy nagy tekintetű barátjának kibeszéllte volna, hogy méreggel öletett volna­ meg. Egy hónap­pal az előtt bizonyos névtelen írásban megfenyegettetett, mind azokkal kik a’ berryi herczegné szülésekor jelen voltak. A’ tisztség ezen környű­lállásokat a’ néhainak barátjától értvén­ meg, töstént a’ holttest kiásását paran­csolta. •— TÖRÖKORSZÁG. Alexandriából december 18 án írják: Ge­neral Dembinsky vissza jött Syriából, hol nem tanált arra, mit keresett. Javaslatot a­­kart az alkirálynak béadni a’ sereg hibás rend­szere , és Syria ’s Egyptom oltalmazása iránt. Szerénte, Ibrahimtól ugyan nagyon függnek az ország nagyjai ’s hatalmasai, a’ Kurd­ok is lekötelezettjei, ’s szövetsége Bagdad és Per­z­siáig terjedt de az ország minden termékei­vel monopóliumot űzni kivánása által magától a’ népet idegenitti. Hogy rendszerét elfogadha­­tóbbá tegye, előre pénzt adva kivánja lekö­telezni a’ birtokosokat, kik ígérik, hogy mihelyt el jön az aratás, neki e tőkepénzét 2 procent hónaponkénti intezessel visszafizetik földjek ter­mésével , melynek árrát ő maga becsülje­ meg; ez által ha nem is egy, de több esztendő a­­latt egyetlen saját földbirtokossá leend. —­U­­gyan onnan 20áról írják: Az alkirály general Dembinszky szolgálatjával nem igen van megelégedve, mivel ez beadváti elbocsátatását, azt elfogadta.— Főképen elhatározottnak lát­szik M­e­h­e­m­ed Ali arra , hogy a’ lengyele­ket magától eltávoztassa s mert midőn Marseil­­le-ből értésb­e adták, hogy 450 lengyelnek czél­­ja lenne Egyptomba hajózni, a’ révtisztséghez oly rendelést tett, hogy azokat el ne fogadja, hanem nekiek módot szerezzenek, a’ tösténti vis­zaha­józásra. Konstátzinápoly Januarius 21k én. A’ St. Jean d’ Acre oltalmazásáról esmeretes Ab­­d­u­­­h a basa, ki ezen erősség eleste után, ez előtt két esztendővel egyptomi fogságba esett, ’s az­óta Cairoban lakott, most véletlenül ide érkezett. Mi hozhatta hozzánk ezen férfiút, ki Egyptomban legkényelmesebben élhetett ’s Méh­e­m­e­d Alinak különös barátságában ál­lott, nem tudhatni. Sokan ezen esetet egyben köttetésben hiszik lenni Osman basa által ál­lásával, miért ez utolsóra még inkább kez­dettek gyanakodni, mely vélekedésben mind- s azáltal a’ kormány legkisebbé sem látszik osztozni. ÉSZ­AK AMERIK­A. Newy onkból jan. 15én írják: M’ Ke­­o­n által a’ képviselők házában előadott javas­lat, hogy a’ kormány depositumi az egyesült statusok bankjából vétessenek­ ki, 118 Szóval 9 ellen elfogadtatott. A’ kincstárhivatal paran­csolatot adott­ ki a’gyapju-bevitel vámja iránt, mely a’ congressus eleibe fog terjesztetni meg­vizsgálás végett.— Alabamá­ban a’ creek indusokkal! czivakodás lecsendesittetett.

Next