Erdélyi Híradó, 1834. január-június (első félév, 1-51. szám)
1834-04-08 / 28. szám
222 terre) szüntelen kiabálták: Le a’catholicus papokkal ! le a’ barát sapkával! hanem a’ pornéppel teli galleria hallgatást parancsolt. Azt mondják Gentben sok tanúló jött Lüttich és Lövénből. FRANCZIA ORSZÁG. A’ követkamara ülésében martius 17k én elkezdődött az egyesületi törvény egyes czikkelyei feletti vitatás. Az Iső czikk így szólt: ,, A’ büntető törvénykönyv 29dik czikkelye 20- nál több személyből álló egyesületekre alkalmaztatható, akkor is, ha az egyesület apróbb részekre szakadna, ’s naponként vagy bizonyos megállított napon egybe nem gyűlne is. A’ kormánytól adott meghatalmazás mindég viszszavehető. Ez egybevettetett a’ Beranger által javaslott czikkellyel, mely így szóli: 1 ) Semmiféle egyesület, akárhány személyből álljon is, nem formálodhatik, ha csak előre a’ kerületi főtisztnek, ’s a’ párisi fő politiának bé nem jelenti czélját, szabályait, alapitóji ’s igazgatóji neveket, valamint gyűlése helyét, ’s vagyon állandó vagy időnként tartja gyűléseit ’s mikor. A’ közönség bírája, vagy segédje, vagy a’ tanács egy tagja a’ gyűlésben mindenkor jelen és jusa lehessen az egyesület tagjait széjjel osztani, mely parancsolatnak töstént engedelmeskedni kell. A’ kormánynak is mindenkor jusa legyen, felelet alatt, töstént eloszlatni az oly egyesületeket, melyeket a’ köznyugalom háboritására tenni látna; hanem a’ kamarák közelebbi gyűlésére számadással tartozik. ( 2 ) Ki valamely ki nem nyilatkoztatott vagy széljel oszlatott egyesülethez tartozik, vagy attól a’ parancsolatra töstént el nem válna, megbüntettetik ’sat.u Beranger hoszszas beszédben fejtegette javaslatát, melyet a’ kamara mély csendességgel hallgatott. Broglie ezen javaslat ellen szóllott, mert úgy látja, hogy bizonyos tagok a’büntető törvénykönyv 291 dik czikkelyét megsemmisiteni, ’s az egyesülés jusának határtalan elvét akarják kikiáltani. Szerénte, a’ Charta két határtalan just enged, a’ nyomtatás és tanitás szabadsággát, de soha sem gondoltak arra, hogy az egyesületek a’ hatalom jusa alól kivétessenek; a’ Charta nem vette el jusát a’ törvény adónak, hogy az egyesületeket meg ne tilthassa, minél fogva a’ javaslatot el nem fogadhatónak tartja. Utánna szállott Odillon Barrot ’s élénk improvisatioval védte Beranger javaslatát, melyet támogattak még Barth ét miután a’ vitatás más napra halasztatott. Párisi lapok szerént martius 19éről (rendkívüli alkalom útján vettük) Beranger törvény javaslata első czikkelye a’ követkamara martius 18-án tartott ülésében nagy szótöbbséggel elvettetett, melyre Beranger előre látván a’ többinek is sorsát, egész törvény javaslatát visszavette. (Courier Francais). Calais martius 13kán. A’ Pedro sergéből elküldött 84 közlegény városunkba martius 8kán kiszállván, fájdalmas indulat szállotta meg a’ lakosokat, látván ezeket, kik nagyobbára francziák, mások németek és lengyelek, ’s kik a’ don Pedro ígérete által megyesalátták, mezitláb, ing nélkül nyomorult rongyosan, eléhezve, a’ déli naptól égetten, ’s férgekkel tele. Mindenki vetélkedve sietett nektek eledelt és köntöst nyújtani , kereskedő, katona, mesterember, minden egyaránt buzgott kevés perez alatt segedelmet adni, a’ hajós legények oda adták réklieket, a’ szegény asszonyok fejérnémüjeket. Minden szív megindúlt, minden kéz segedelemre nyúlt, minden ház nyitva volt, minden ki büszkének tartotta magát a’ szenvedők közül valamelyiket béfogadni, éhségét csillapítani, ’s mezítelenségét fedni. Egyik osztotta az élelmet, másik a’ köntösöket, egyik szekeret lovat hozott, másik maga vitte a’ szenvedőt házába, hogy szívesen láthassa. Ifjú mivészünk Garua levette az egyik szerencsétlent megérkezett rongyos köntösében, a’ kávéházban kijátszotta, ’s 280 frank gyűlt öszve. (Journal de Paris). Élénk figyelmet gerjesztett itt azon versengés, mely a’ republicai sajtó ’s general Ramorino közt támadott.