Erdélyi Híradó, 1834. július- december (második félév, 1-53. szám)

1834-10-14 / 31. szám

31. ERDÉLYI HÍRADÓ KOLOZSVÁRT. October 14dik napján 1834 Erdély és Magyarország. Oroszország. Németország. Francziaország. Spanyolország. Portugallia. Helvétzia. Törökország. Nemzeti Társ. 16­ dik szám. Egésznap tiszta. Egésznap tiszta. Reg. és délben­ változó, azután tiszta. Mikor ?[Levegő mé­r­ő (Barom.) H­é­V m­é­r­ő( Preaum.)S­zéli­dőjárás Octobr. llkén 12kén 13kán reg 7 óra. ‘27" li"' 27" 11'" 27" li'" délben. 28" reg. 7 óra. 4- 1 4- 4 •+- 8 délben. 4. 13 4- 14 4- 15 EK. 1 EK. 1 EK. 1 ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Kolozsvár oct. 13. Méltóztatván ő csá­szári királyi Felsége az alább nevezett urakat, t. i. gróf Degen­feld Ottót, gróf K­ornis Mihályt, gróf Bethlen Jánost, gróf K­e­­mény Józsefet, báró Kemény Domokost,­­D­indár Antalt, Gyergyai Ferenczet, és­­ Szász Károlyt a’ folyó hónap­okán Brünn városában privat audentián elfogadni, — azon audientia alkalmatosságával :gróf Degen­féld э ezt a’ beszédet tartotta: Császári királyi apostoli Felség! ,,A’ Felséged parancsolatjából egybegyűlt, hű­séges Erdélyi Karok és Rendek által, magok keblekből megválasztatva , bátorkodunk ezen­­ Karoknak meghagyásából Felséged előtt meg-­­ jelenni, résszerént, hogy azon kódolás és tán­toríthatatlan hűség érzéseit, mellyel Erdélyor­­szág lakosai, különösen pedig annak törvénye­sen egybegyűlt Rendjei Felséged magasztalt­­ Személye, és a’ legfennségesebb császári Ház iránt viseltetnek, és mindig viseltetni fognak,­­ Felséged lábai eleibe terjesszük, és Felségedet arra kérjük, hogy hűségekről és szeretetekről állandóul meggyőződve lenni méltóztassék; rész­szerén­t pedig azért, hogy a’ bennünket küldő R­endek nevekben az állatok Felségedhez inté­zett, és egyfelől a’ mostani országgyűlése fo­­lyamatja alatt, a’ Rendek nagy fájdalmára köz­be jött akadályoknak valóságos inditó okait elő terjesztő, más felől pedig azt az hálaadó ér­zést, mellyel az ország Felségednek, a’ szű­köl­­ködők számára nyújtott segedelemért tartozik , kijelentő felírásokat, Felségednek bemutassuk. Midőn utasittásunk szerént ezeket az Er­délyi Rendek által Felségedhez intézett négy felírásokat, Felséged lábai előtt letesszük, és ugyan­ezen utasittásunknál fogva magunkat ar­ra ajánljuk, hogy ha Felséged parancsolni fog­ja , a’ szükséges további világosittásokat elő­fogjuk adni, még csak azt az egyet bátorko­dunk alázatosan könyörögni Felségedtől, hogy küldőink felírásaikat kegyes tekintetbe venni, és az azok iránt teendő legfelsőbb határozást nekünk kegyesen által adni méltóztassék.“ A’ mely beszédre ő Felsége maga kegyes kinyilatkoztatását a’ következendőben méltózta­­tott megtenni : ,, Elfogadtam uraságtokat, mivel jobbágyai­mat magam eleibe bocsátani, mindenkor haj­landó vagyok. Mint ilyeneket fogadom­ el, nem pedig úgy, mint követjeit egy még törvénye­­sen ki nem egészített testnek. Midőn az ország­­gyűlését egybehívtam , tulajdon szívemnek ösz­tönözését, és az országnak óhajtását követtem. Azt vártam én akkor , hogy az egybehívott gyű­lés sietni fog atyai elnézéseimnek buzgósággal megfelelni, és az erre vezető törvényes utat, kir. Előterjesztéseimben.( Propositioimban ) ki­jelöltem. A’ fenálló törvényes alkotmányt ma-

Next