Erdélyi Híradó, 1836. január-június (első félév, 1-52. szám)
1836-03-22 / 24. szám
187 porsóból kitör, és eget kér, hogy saját szavait illesszük koszorúzatul hamvedrére. A török kormány saját szállításira nézve szerződésre lépett Maria Dorothea gőzhajó igazgatóságával, mely főkép az ozmán kormányra nézve, mely eddig közlekedését iráni (sebesfutó) tatárok által eszközlő Smyrna és Stambul közt is, igen nyereséges. Jr. LENGYELORSZÁG. Az Alig. Zeitung egyik levelezője utána Írja. Egy utazó ki Lengyelországból csak most érkezett vissza, siralmasan irja le azon ország állapotját. Igazság szeretete kezes a’ felől hogy sem nem nagyítja sem szántszándékkal nem festi rútabb színekkel a’ dolgot. A’szegénység oly mértékben nevekedik ott, hogy egy közönséges népbankezott szinte mint bizonyos , ha csak különös kedvező környülmények valamely változást nem tesznek, a’ földbirtokosok kevés kivétellel mind fülig adósok , ’s nem hogy magát a’ tőkét, de még kamatját sem képesek fizetni ; termesztményeik becseket vesztették , és kivéve a’ gyapjut, még a’ reá fordított költséget sem forditják meg. Egy nehány szűk esztendők utánn, melyek részint a’ politikai zendülés részint az idő mostohasága következései valának, egy középszerű bő esztendő következett, dő’s ez az egy esztendő a’ gabona árát annyira szállító mintha tíz termékeny esztendők lettek volna egy más utáni. Ennek oka abban van, hogy a’ népnek nincs pénze mivel gabonát vegyen ’s nagy része mostani olcsóságban is éhezik. A’ gyár és kézmivekről szinte éppen azt lehet mondani a’ mit a’ gabonáról. Szóval minden kereskedés ’s minden szorgalom életere lankadott, ’s nem tudhatni mire vezet utoljára ezen állapot. Minden esetre aggodalmat méltán szülhet, ’s több kereskedők, kik között elébeszéllőnk is, csak azért mennek Lengyelországba hogy ottani dolgaikat rendbe szedjék ’s bévégezzék, eszekbe sem jutvánúj vállalatokhoz kezdeni. Az előkelők bosszúsok, nem annyira magoknak mint Európa politikai állapotának tulajdonítván mindennek okát. A’ nép öszvesége néma elmerüléssel néz szembe jövendőjével. Ha a’ szükség vég pontját, melyhez most óriási léptekkel közelít, eléri, oly történeteket érhetnünk még meg Lengyelországban, melyek Európára megrázólag hatnának vissza. — A’ birtok tökéletes felforgatásától félhetni, ha a dolgok mostani folyása még tart, mivel csak igen kevés része a’ birtokosoknak tudja magát mostani birtokában megtartani. Egyébiránt az utóbbi revolutzióban részt vett nagyok birtokainak elfoglalásával már a’ kezdet megtételeit. A’ kormány mely jól látja hogy a’dolgok ezen állása neki áldást nem hozand, sokat teszen a’ maga részéről a’ rész megakadályoztatására , az által hogy a’szorgalmat’s mesterségeket sok féleképpen igyekszik eleveníteni. Azonban hogy sikerrel munkálodhassék, közte ’s a’ nemzet között a’bizodalom elmulhatatlanul szükséges lenne. De fájdalom más felől oly rendszabásokhoz kéntelen nyúlni, melyek nem alkalmasok az egyetértés eszközlésére. Párizsból febr. 27. Írják egy oda az nap érkezett levél utánn , hogy Miklós császár a’ varsói városi tanács tagjainak , kik előtt az annyiszor említett beszédét tartotta’s név szerént Oginsky ’s Laszinszky uraknak közelebbről rendkereszteket küldött, s egyszersmind ez alkalommal kinyilatkoztatta nekiek hogy a’ varsói beszéd nem arra vala intézve, hogy őket személyesen megsértse, hanem a’császár Lengyelországhoz ’s Európához beszéllett. Ugyan ez a’ levél írja hogy a’ confiscatiok most is folynak Lengyelországban ’s még négy olyan személyeknek is, kik a’ revolutzio harczában elestek, úgy egy csak ugyan a’ harczban elesett Dolinska Eleonora nevű asszonynak is jószágai confiscáltattak. A’ levél szerént továbbá Lengyelországban 50,000 orosz katonák vannak. A’kereskedők csak nagy bajjal tudnak Francziaországba ’s átaljában a’ külföldre utazni. Az idegen újság levelek nem bocsáttatnak bé, vagy elégettetnek vagy némely részeik habkővel kivakartatnak. A’ kalischi postamesterné bizonytalan időre Oroszországba küldetett, ’s leánya két esztendőre egy lengyelországi klastromba.