Erdélyi Híradó, 1837. január-június (első félév, 1-52. szám)

1837-01-24 / 7. szám

Szerkezteti és saját betűivel kiadja Méhes Sámuel, megfagyva. Lewesből ( Sussexshireből) még szomosúitóbb tudósításokat írnak. December 26- kán délben Cliffe Trillnek meredek oldaláról egy irtózatos nagy hó­tömeg megindult, a vá­rosnak alatta fekvő részét elbob­ta , a házfe­deleket benyomta és öt házakat merőben el­­vonta ’s szerencsétlen lakóit romjai alá temeté. A’ lerohanó hózuhatagnak dörgése egyszerre ezer embereket vitt a’ szerencsétlenség helyé­re, és minden ki lapátot emelhet, dolgo­zott a’ szegény eltemettettek kiszabadításán. Robinson asszonyt melyén levő gyermekével halva ásták­ ki. A’ szegény asszony a’ fenyege­tő veszély elől elszaladt volt, de kétségben e­­ső anyai szeretettől ösztönözve visszarohant há­zába több gyermekes szabaditásokra , és éppen akkor midőn a’ rohanó hózuhatag az egész ház­népet elevenen eltemeté. Taylor asszonyságot ugyan elevenen ásták­ ki, de megmaradása fe­lől kételkedtek, idősebb leányát és öt kisebb gyermekeit szerencsésen kiszabaditák ; de a’ nagy zavarban tudni sem lehete hány ember van még hóval eltemetve. Még mind hányták a’ havat midőn a’ posta London felé elindult. Wellington herczeg ki december 27-ikén Marlboroughból négy lovas úti szekérben elől­­lovagló legényekkel kiindult Beaufort herczeg falusi lakába menyegzői ünnepre menendő , Marl­borough és Babington közt egy szántó­földön megrekedett. Szerencsére az új felügyelő kö­zel volt és ez tüstént egy sereg munkásokat hivott segítségre, kik a’ herczeget nagy bajjal kisegiték és a’ földeken keresztül az igaz út­ba bévezeték. A’ minister M. Chronicle a’ franczia ka­marák üléseit megnyitó királyi beszédről kö­vetkezőleg ítél: ,, Kevés van ez egész beszéd­ben mely észrevételt érdemelne. A’ spanyol Félsziget megrongált állapotjára nézve így hang­zik a’ kinyitóbeszéd: „ Nagybritannia királyá­val szorosan öszve köttetve meg nem szűnöm a négyes alkukötést lelkiesméretes hivséggel, ’s az abban létező gondolkozással megegyező­­leg teljesíttetni. “ Ezen állítás igaz volta ellen kéntelen vagyunk hatoson ellentmondani. Va­­lyon ez alkukötés lelkét, teljesítették? Őh nem ! hanem méltatlan kicsin lelküséggel hivatkoztak az alkukötés betűire. A’ kötés­edik czikkelyét hozták­ fel, ehhez ragaszkodtak, ’s ezt oly é­­les szőrszál hasogatással vitatták , melyből tisz­tán látszott miként az alkukötés teljesítése ki­kerülésére szint találni, nem pedig annak tel­jesítése módját igazolni kivárnák. A’betű, az al­ku szoros betű értelme formálta védelmi sán­­czokat, de a’ mely az ellenek bizonyító halom lett dolgok által meggyengítve és által törve vala. ,, Francziaország , így hangzik a’ kinyitó beszéd, fijai vérét, saját ügye oltalmára tart­­ja­ fenn. “ Ily kicsin lelkű önzés mellett mily ér­telemben ez mondatott, valóban még sokára le­het mig Francziország, fiai vérét ontani el hí­va Hatva leend. De hát Francziország fiait nem érdekli-e, a’ spanyol Félsziget békessége ? ,,Fran­cziaország saját ügye. “ Hát ez nem a’ consti­­tutzios szabadság ügye-e minden országra néz­ve hol azt elősegélni lehet. ’S ha már a’ köz emberi érzet kihalt belőletek nem valódi ká­­bultság-e midőn a’ szomszéd ház ég addig kí­mélni fáradtságokat mig a’ lángok saját hom­­­otokat elborították ? ÚJABB TUDÓSÍTÁSOK. A’ Bilbao melletti gyözedelmet nagyon e­­lősegítették az angol ingenieur tisztek , tengeri katonák, ’s nevezetesen ezredes Wilde. Az an­golok foglalták­ el a’ ludianai hidat, mi által a’ carlisták közé való bérontás nagyon előse­­gittetett. A’ 25 ágyukon kívül négy mozsarak, 3—400 mázsa puskapor, sok golyóbis, 200 ösz­vérek ’s egy csoport marha jutottak a’ király­né sergei részére zsákmányul. Csakugyan a’dán Carlos sergei Bilbao kapujitól csak egy órányi távolságra feküsznek. — A’ cortes dec. 28diki ülésében a’ constitutio alapja­­ik czikkelyét is 88 szózattal 65 ellen elfogadta, mi szerént a’ cortes képviselők közvetetlen (directe) válasz­tatnak. — Dánus és Isekus király ő felségek betegek. — Jan. 9kén estvéli 6 órakor ment végben Trientben a’ zambeli palotában levő házi kápolnában két Siciliak királyának The­resia cs. kir. főhg asszonynyal való házassági ösz­­sze­köttetése.

Next