Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)
1841-04-27 / 34. szám
1941 Kolozsvárt!, Kedden , apríl. 27*én. 34 dik szám* Foglalat. Erdély és Magyarország :kinevezések; ajánlat a’ kolozsvári polg. Társalkodó’ számára; Erdővidéki gazdasági egyesület; tudósítások Zilahról, Ósordáról; utóhang а Веке czimű czikk tárgyában; magyar nyelvtanitószék Karloviczán ; Sáros megyei közgyűlés.) Kréta, Poroszország, Oroszország. Belgium : (belga ügyek’ jelenállása; új ministerium) Francziaország: (hajós sergi mozgás; tudósítás Algírból ; szent helyek iránti terv.) Anglia: (a házak’ ülései elhalasztva, ’sat.) Spanyolország: (költségi jegyzék.) China: (chinai felszólítás: az új béke iránti jegyzetek.) Újabb tudósítások. Hadetések. . Erdély és Magyarország*. A cs. apost. kir. felsége a’ sopronyi váltó-törvényszék’ elnökét, Noszlopy Ignáczot, „udvari tanácsos“ czimmel felruházni. — a’ kir. helytartó-tanácsnál Kolossy Sándor fogalmazó-gyakornokot tiszteletbeli fogalmazóvá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A kolozsvári ref. ekklézsia Krizbai Dezső Elek’halálával ürességbe jött 4 di. r. papi hivatalra, egyhangú teljes szózatok’ számával közkedvességet nyert eddigi segédpap Nagy Pétert választotta. ( Ajánlat a’ kolozsvári polgári Társalkodó’ számára. ) Egy nevét tudatni nem akaró hazánkfia meggondolván , hogy a' kolozsvári polgári Társalkodó, mellynek czélja mint neve is mutatja, a’ polgári rend’ művelődésének eszközlése, ezt az intézet részvényesei közti találtató valóban mivelt emberekkeli társai,kodása útján megközelítheti ugyan, de jó könyvek nélkül el nem érheti, ezeket megszerezni pedig az intézetnek csekély pénzbeli ereje miatt nincs módja, 870 darabnyi könyvtárát egy évi szabad használatra — e’ városban huzamosabb mutatása bizonytalan lévén — a’ nevezett intézetnek ingyen átengedni szíveskedett. A’ köszönettel fogadott ajánlat’ következtében a’ magyar ’s német irodalom’ legjelesb termékeiből, úgy számos franczia és angol írók’ németre fordított műveikből álló szép gyűjtemény ma már az intézet’ szállásán van. Az intézet kedves kötelességének ismeri e’ közszellemü tettért hálás méltánylását a t. ez. közönség elött nyilvánítani *)• (Erdővidéki gazdasági egyesület. ) Hazánk földművelő ország, népünk bizonyos előszeretettel viseltetik a’ mezei gazdaság iránt, homosink’ vagyonosabb része csak nem kizárólag ragaszkodik századokon át a’ fekvő birtokhoz és neveléséhez, még is e’ pontban is, mint még nagyon sokakban, Európa’ majd minden népem hátul állunk. Okozá ezt a’ megrögzült schlendriánhozi makacs ragaszkodás, az ujitástóli vonakodás, melly munkás ereinket lelánczolván, álló tói tespedésben tarta; nem lehet tehát eléggé örvendenünk, midőn látjuk, hogy az utolsó évtized óta e’ részben is reformi mozgalmak mutatkoznak. Minden reformok közti legbiztosabb sikert ígérnek az anyagiak ’s nálunk, mint nagyobbára földművelő népnél jelesen a’ gazdaságiak, mert az emberek’ nagy része mindent eredményei után ítél, ezeknek hasznai pedig legszembeötlőbbek , leghamarabb kimutatkozók, ’s mivel korunk’ iránya szembetűnőleg az anyagi érdekek’ előmozdítására kezd hajlani, legkorszerűsebbek. De a’ szellemi reformok’ elősegítésére is közvetőleg nagy hatásúak, egyfelől azért, mert az említett anyagi érdekek’ előmozdításában nem szennyes vagyonkórság, sem epikum kéjvadászat a’ czél többé, hanem az, hogy anyagilag szerencsés helyzet mellett szellemileg is többet tehessünk; másfelől azért, mert tapasztalás szerint, ki a’ haladás’ gyümölcsét bármi tekintetben egyszer megszelíté, az egyebekben is buzgó barátja szokott lenni. IIГу szempontból fontosnak tartunk minden reformi kezdetet, ha magában még csak kis csira is, mert tudjuk, hogy jelenkorunk is még csak tavaszi időszak , mellynek gyenge sarjait az idő szorgalom után Önként kifejteni segíti, illy szempontból nézvén nagyon örvendünk a’ fennczímzett egyesületnek. Kezdődött ez mult évi januariusban Miklósvárszék jelenlegi lelkes alkirály bírája gróf Kálnoki Dénes’ indítványára, a’gazdaság és marhatenyésztés körüli ipar’ előmozdítása végett. Több jó honfi azonnal aláírván a’ hasznos czélra, azok hó’ 27-kén első ülés tartatott, mellyben az egyesület’ szabályai’ kidolgozására biztosság neveztetett, egyszersmind meghatároztatott, hogy a társaság’ költségei’ fedezhetésére minden tag évenként 2 pengő forintot fizessen. Febr. 9-kén a’szabályok megállítanak ; elnöknek gróf Kánoki Dénes, pénztárnoknak Bora Elek, tollvivőnek Szálló Ferencz választattak, ’s így az egyesület létre jött, mellynek addig is, mig tehetsége leend más illyetén egyesületek’ példájára mustra gazdaság, baromorvosi intézet és jutalomkérdések által foganatosabban munkálódhatni , czélja: 1) ezérirányos gazdai könyvek’, folyóiratok’ hozatása, ’s az azonkban öszvesített tapiasztalások’ megprobálása és a’ sikernek egymássali közlése által a’ gazdaságot lehetőleg előmozdítani; 2) az egyesület által tett tapasztalásokat hirlajiok’ utján minden homosunkkal kötleni; 3) az előre nem láthatott szerencsétlen események miatt szenvedett károk ellen egymást kölcsönösen biztosítani; 4) a’ baromtenyésztés’ előmozdítására díjakat osztani azoknak, kik a’ kitűzött anyanemből a’ kirendelendő biztosság’ítélete szerint legszebb ’s nemesebb honi fajt fogják előmutatni, kivéven a nagyobb bikákat, mellyek a’ honi faj’ nemesbítése’ tekintetéből, ha külföldről hozatnak is, jutalmazhatók. A díj elnyerésétől megkülönböztetés nélkül egy honfi sincs kirekesztve , jelesen Erdővidéke nem részvényes tagjai is éppen úgy versenyezhetnek , mint bármelly személyes tag. Elnöke az egyesületnek választásnál fogva gróf Kálnoki Dénes, pénztárnoka Bora Elek, tollvivője Szabó Ferencz. Tagjaik száma 55. Fogadott szállása van Baróthon hadnagy és határszéli ügyész In Cze Józsefnél. Könyvtárai gróf Kálnoki Dénes 5 , és Zethal János 2 darab ajándékban adott gazdasági, baromorvosi és juhtenyésztési könyvvel szaporították. — Évenként 4 nagy gyűlés tartalik Barothon , mint sokadalmas helyen , 3 az ottani országos baromvásárokat megelőző napokon, a’ 4 dik szent Mihály naputáni szeredán , mint heti vásár’ napján, mikoron juhvásárt is szándékoznak létesíteni. — Az egyesület’ nevére a’ brassói vagy bécsi takaréktárba (Sparcasse) évenként 10 p. frt határoztatott betétetni. •— A’ díjazások f. évi febr. 1-ső napján már meg is kezdődvén, e’ szerint mentek véghez: 1. A’ legszebb, 5—5 éves bika’ díjául gróf Kálnoki Dénes által egy császári arany tétetett. Nyerte Zathureczki István’ Virág nevű 5 éves bikája. A’nyertes ezen dijt hasonló czélra visszaajándékozta. 2. A’ legszebb tehénért, melly 5 éves lehetett, főispány gróf Nemes János díjul egy aranyat tett. Nyerte el baróthi jobbagy Román János’ 5 éves tehene. 3. A’ legszebb 5—5 éves kos’ díjául kir. táblai vak biró Maurer Károly egy tallért tett. Nyerte oroszteleki jobbágy Csorba Istók’ Fodor kossá. 4. A legszebb, 1—2 éves ünőborja’ díjául b. Räuber Ferdinand egy tallért tett. Nyerte el baróthi gyalog katona Ágoston János’ ünőborja. 5. A’ legszebb, 2—4 éves csikó’ díjául b. Apor Károly egy cs. aranyat tett. Nyerte el Pócsa Ferencz, ki azt hasonló díjosztásra visszaajándékozta. 6. A’ legszebb ’s erősebb csepű- vagy kendervászon’ előmutatója’ számára gr. Nemes Jánosné egy cs. aranyat lelt. Nyerte el oroszteleki gyalog katona Fábián Józsefbe. Ezen díjazások mutatják, hogy az egyesület’ tagjai önmagokra nézt csak szellemi jutalomra számították , s valódi hasznát a díjazásnak a’ köznép értendi; még pedig nem csak a’ megjutalmazzottak, hanem azok is, kik díj reményében barmaikra több gondott fordítottak, mert ezután természetesen jobb áron adhatják el. Midőn a’ nemes ezélú egyesületnek lépteihez várt sikert óhajtunk, felszólítjuk egyszersmind nyilvános megbízatásunk’ következtében hazánkfiait, hogy gazdasági észrevételeiket szíveskedjenek a’ társasággal közleni czéljai’ előmozdítása tekintetéből. ** Zilah apr. 18-kán 1842 Zilah városa’ választó polgársága és tanácsa, kiknek fele nemesekből áll, állatván, hogy a’ nem nemes polgárság nem győzi az utakat készítői, ’s nem is egyez mentességük a’ méltányos jogossággal, mindnyájon kötelezték magokat, évenként 6 napot adni utcsinálásra. Hátra volt, hogy azon *) A’ kolozsvári polgári Társalkodó jelen évben 123 részvényest számlál, melly szám a’ 22 ezer lakosú fővárosban 6 pengő forint évi részvény mellett valóban szerfelett csekély, ’s mi legsajnosabb, a’ részvéllenségi vád a’ magyar polgárságot terheli. A’ tudósító.