Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)
1841-05-04 / 36. szám
zendő tárgyak’ nagy tömege; ezt annyiból sem csudálhatni-, mert majd pár ezer corlest két nap is költséges kitartani. Délután nagy ebéd az érseki lakban az uraknak taraczkdurrogásokkal fűszerezve, egyik udvaron pedig ahová erővel berontottak) a corlesek tomboltak, mint szinte egyik zárda’ udvarán és több fogadóban rendelt tanyáikon; ezek’ végeztével haza küldettek, mi alatt egy csoport ifjú egy czigány banda’ kíséretében a város utczáin szertekalandoz. (Jr.) A’ syriai határszélről írják, hogy az angolok ’s oroszok Syriában mindenképpen erősítői ’s terjeszteni kivánják befolyásokat. Az angolok e’ részről sokkal jobban állanak, ’szervek’ létesítése Ausztria’ részéről is példátlan készséggel gyámolítatik. E’ közben Francziaország’ befolyása teljesleg oda lesz. Alexandrából érkezett angol tudósítások szerint Arábiában egy Mehdi nevű új látnok ( Prophet) keletkezett. Követői— kiknek száma már is mintegy 55.000 lehet — megjelenésétől számítják a’ mahummedán milleneum’ kezdetét. Mondják t. i. hogy negyvenedik évében fellép Mekkában, honnan Jeruzsálem felé vonulva, néhány évig hatalommal és dicsőségben fog uralkodni igazságot szolgáltatván a’ főidőn, mig nem ded sail, a’ rossz’ szelleme, ellene kél ’s erőt vesz rajta. Azonban ekkor Jézus, a’ keresztények’ látnoka, 70,000 angyallal segítségére érkezik, Mehdit az egész föld elismeri, ’s a’ pogányok’, zsidók’ ’s keresztények’ islámhoz térésével kezdődik az ezredéves birodalom. — Mehdit pénzeket is veretett, mellyeken magát a’ két száraz’ ’s két tenger’ imámjának nevezi. E’ hitrajongás nem csak a’ mekkai sherifnek, hanem a’ szultánnak ’s Mehemed Alinak is gondot adhatott. Alexandriából, mart. 26-dikáról írják, hogy Mehemed Ali jól tudja , mennyire nem adnak é s adhatnak neki önnézetei szerint is kedvező engedményeket; tudja, hogy a’ feltételek’ elfogadása utónapjait mocsokkal diszteleníti, mig egy végesala ősz turteit legalább is megója a’ gyalázattól, így Ibrahim által tüzelve, néhány fiű tábornokaitól bíztatva ’s nagyra vágyástól sarkaltan eltökélte nem engedni, hanem Egyiptomban védeni magát minden hatalmában álló eszközök által. E’ czélra a’ legnagyobb törekvéssel folytattatik a’ sergek’ újból rendszerezése. Miután minden hasznavehetlen egyén illető hazájába visszaküldetett, a’ tulajdonképpeni szabályzott sereg 56,000 főből áll, tudniillik 14 gyalog-, 9 lovas- és 2 pattantyús ezredből. Egy gyalog ezredben van 5200, egy lovasban 800, ’s végre egy pattantyúsban 2400 ember. Ezekhez járulnak még a’ beduinok ’s basikobukok; továbbá nemzetőrségi zászlvaljukat is akarnak felállítani, követelésük a győzedelem és bukás’ változatos cseréjében lejjebb hangoltatok. Ez alakoskodás. Mért nyújtana harcz után a diadalmas, s mért várhatna a’ legyőzött engedményeket? Az elsőnek szüksége, a másodiknak joga nem volna reá. A helyett tehát, hogy tusára idézzük a’ szenvedélyeket, törekedjünk tisztába hozni olly kibékülés’ szükségét, mellynek sírkerülése senkit szabados kényre nem hív fel, ’s cserbe maradása senkit ki nem rabol. Tudjuk, létezett hajdan honunkban olly nemű elvharcz , minőt azok áhitanak, kik Belgium’ sorsát érdekűkhöz bilincselni akarják; de a’ példák erre nem mintául, hanem tanításul szolgáljanak. Két párt’hoszszadalmas tusájának nézhelyévé legkevésbbé lehet olly ország, mellynek függetlensége csak minajji. se állják el Belgium’ jövendője ’s közügy’ útját ellenes eszmék. „Egyesülés az erőd ez jelszavok a’ kis és fiatal nemzeteknek. Lehetséges-e az általunk kitűzött pályán , mérsékleti vélemények’ lobogója alatt ezért érni ? lliszszük hogy igen, ’s ez okból megkísértjük. ’S ha törekedésünk zátonyra vet, megbukunk, de az előzményekhez híven , önalacsonyulás nélkül. A’ jelen kormány a’ politicus helyzet’ tetőpontja, utána a’ hatalom megsérithelenül jobb vagy baloldalra hanyatlik. Hogy ez ne történjék meg, kezes a’ nej’ józan eszmélete. Önnek hivatása a’ miénkkel ugyan az. Ha Ön, kormánynok úr, közkezelése alá bízott tartományában, a’ pártkérdés’ helyébe a’ tárgyit iktathatja, raegoldá nagy feladását, ’s velünk együtt teljesíté a’ király’ legfőbb kívánságát.“ Poroszország’, Danzigbans, az april. 19—kei ülés’ folyamán indítvány tétetett az iránt, hogy a’ felség találtatnék meg egy csak az igazság’ ’s Hiedelem’ határai által korlátolt sajtószabadsági törvény’ alkotása’ ügyében, ’s kéretnék a’ censurai szabályoknak belföldi dolgokat illetőleg addig is tágítása iránt. A’ javaslat helybehagyást nyert, ’s közönségesen álltsák , hogy szükségét álalánosan és mélyen érzik. Megemlíttetett, hogy az 1819-ben, vol. 18 án kert rendelés’ ellenére , melly szerint az igazság’ szerény ’s komoly keresését akadályozni nem lehetne. Ily irányt kezdett venni a’censura, hogy a’ belügyeknek minden szabadelmü — ha még olly illendőleg is tartott — ’s okokkal támogatott fejtegetéseiben rekesztetnek, így a’ leggazdagabb forrás záratik el, miből az ország igazi szükségeinek ismeretét meríteni lehetne, ’s őszintén megvallva — a’ néhány kiveendők’ kivételével — kevesen léteznek a’ honfiak között, kik többet ne tudnának a’ kűl-, mint a’ belföld’ viszonyairól. Belgium. Azon körirat, mellyet az új belminister Nolhomb, a’ tartományok’ kormányzóihoz intéz, közönségesen az alakult cabinet’ programmjának tekintetik. Ezen felszólítás olly őszinte és eszmedús, hogy alig határozhatók magunkat el, csak töredékeiben közleni olvasóinkkal. „Azon időpont — így szól —a midőn a’ képviselő ház’ tagjainak fele új választás alá jön, közelget. Ön, kormányzó úr, nem sokára a’ közfronti hatalmat képviselendi a’ tartományi tanácsban. A’ jelen cabinet sem egyik politicus párt’ sem társulat’ polczra jutása; ez okból csak ollyra támaszkodnalik, melly minden érdek szerint igaz s ennélfogva jogszerű. Az vettetik ellen, hogy a' békítésrendszer, csak akkor fog méltányoltatni ’s létesülhet, midőn több évi harcz után a’ pártok’ sajátlagos ereje kiviláglik, ’s Francziaország. Mielőtt a’ követkamara április’ 15-ei ülésében a rendkívüli és pótlék hitel feletti törvényjavaslat’ egyes pontjai’ vitatásába ereszkednék a’ külügyministerhárom indítványt terjesztett elő: 1-ször 1,400,000 franc rendeltessék az idegen menekvők’ felsegítésére; 2-szor 200,000 a’ júliusi forradalom’ 11-dik évi innepe’ költségei’ fedezéséül; 5-szor terjesztessenek az 1842-dik évre is ki a’ menekvők feletti rendőrséget tárgyazó törvények. A’ követkamarában április’ 14-kén és 15-ken a pótlék hiteli törvény’ részletei kerültek szőnyegre. Azon czikk, melly Algír’ számára 26,856,859 franc rendkívüli költségre kér fölhatalmazást hosszas vitatásra nyujta alkalmat. Hesjobert a’ gyarmat rendszer ellen nyilatkozók: „Algir — így szóla — kopasz szirthoz hasonlatos, hová mindent а’ 1ец- és vizen kívül fel kell inasunkkal hordani. Alig tíz éves birtoklás után már is 60 ezer katona onta érezte életét, ’s ma hómaj polgárosításáért 100 millió francra fog rúgni esztendőnkénti kiadásunk. Kész-e illy áldozatra a’ kamara ? Fogja-e közműveit, a’ csatornák és vasutakat félbehagyni, hogy Állás’ bérezem és Sahara’ homok térén kalandor vállalatokat űzzön. Algir’ birtoka elgyengülés’ okfe je; ez koczkáztatá a júliusi szerződés után franczia kon’ bátor létét. Akkor a’ hadminister úgy hivé, vissza lehet vonni sergünk’ egy részét az afrikai felettekből, de reménye meghiúsult, mert 70 ezer fegyveres közül 50 ezer kórházakban senyvedett. Ha a’ 40 ezer harezra alkalmasokat Európába hozták volna el , legott a’ betegek és gyarmatosok az arab bosszú’ martalékjai. Mert ellenségeink ezeknek legott fegyvert és hadkelléket szolgáltattanak volna; és a törzsök’ főnökei hit hadat hirdetvén, mind a’ 14 állásainkban általuk megtámadtatnánk, ’s ostromzár alá szoríttatva, a’ nyomor’ áldozatául esnénk.“ Piscatory is sötét színekkel rajzola Algir’ nyomnasztó birtokolásának eredményeit. „Nincs a’ kamarákban — mint állítja — 50 követ, melly ekkora áron a’ gyarmat’ további kézentartását őszintén ó hajtaná. ” Lárma és óvakodás több padakról. ) Reméllem folytató, Algir’ ügye minél előbb cabinetkérdéssé fog tétetni. Azon elhiresztelt kitartásban, melly makacsul kivan e’ földön gyarmatokat virágoztatni fel, semmi dicsérendőt nem látok. Kábaságok’ rögzött üzése soha érdemül nem tulajdonítalik. Puszidlnak bár földrendületek Afrika’ északi vidékeitől, mind hajdan a’ spanyol uralkodás alatt Oran’ tájékát, így tán Francziaország megmenekülne tertis birtokától.“ Guizot: „Tíz év alatt kitartásról még szó nem lehet. Vessünk más népek’ gyarmataira egy pillantást, ’s meggyőződünk, hogy azok elfoglaltatásuk’ tíztől ötvenedik évéig iránylag akkora áldozatba kerültek, mint nekünk Algir. Csak a’ jövendő határoz az afrikai telepítés’ sírkere felől. Midőn Anglia első gyarmatot tön Amerikában , az állköltoziek ezerenkéntesének a’harcz* és ragál’ áldozatául. Hiú öncsalás olly hit, melly szerint józan volna Afrikában fáradozásainkkal felhagyni, minthogy eddig semmi gyümölcsöt nem termett. Most oly elméletekre még a’ ji 11 ayat is balul vala választva. Mért versenyeznénk éppen akkor Al- 143